Békamentés és szemléletformálás a Tápió-Hajta vidékén

Farmos község határában 2006-ban kezdődött a kétéltűmentés, amit jelenleg 3 szervezet koordinál. A vonulási utat a 311-es j. közút keresztezi. Az úton összesen 9 kétéltű faj átkelését észleltük, számuk öt év alatt átlagosan 45000 egyed, 95%-uk barna ásóbéka (Pelobates fuscus). A kétéltűmentés mellett nagy hangsúlyt kap munkánk bemutatása a fiatalok számára. Az idelátogató gyerekcsoportok tevékenyen részt vesznek a munkában. Célunk volt, hogy egy kérdőív segítségével felmérjük, hogy a békamentésben részt vevő gyerekeknél történt-e szemléletváltozás, motiváltabbak lettek-e a későbbi részvételt illetően, megértették-e, hogy miért folyik a mentés, hasznosnak ítélik-e a munkánkat. Kíváncsiak voltunk, hogy a kétéltűekhez való hozzáállásuk mely faktoroktól függ, illetve hogy viszonyuk befolyásolja-e őket a békamentő munka hasznosságának megítélésében. Eredményeink szerint a fiatalok elfogadókészsége a kétéltűek irányában, illetve a mentésben való részvételi motivációjuk szignifikánsan nőtt a részvétel után. Általában tisztában vannak azzal, hogy melyek az aktuális veszélyeztető tényezők, bár, hogy egészében nézve miért fontosak a kétéltűek, s ezáltal védelmük, az nem egészen világos számukra. Többnyire a viszonyuktól függetlenül meg tudják ítélni munkánk hasznosságát, s a kor, a nem és a szülői szemléletmód sem befolyásolta a kétéltűekhez való hozzáállást

Újabb adatok a 10. századi textilleletek kutatásához : Honfoglalás kori temető Derecske‒Nagymező-dűlő lelőhelyről

A honfoglalás kori hagyaték régészeti kutatásában az utóbbi évtizedben egyre nagyobb szerepet kaptak a szervesanyag-maradványok1 és azok modern vizsgálati módszerei. A ritka lelettípus ugyanis töredékessége ellenére hatalmas információs bázisnak bizonyult. Közöttük első helyen a textiltöredékeket említhetjük, amelyekről összefoglalóan elmondhatjuk, hogy a 10. századi hagyatékban ma már azonosíthatunk egy jobb (sűrűbb), és egy gyengébb minőségű lenvászon textilt. Ugyanakkor folyamatosan bővült a magyarokkal kapcsolatos írott forrásokból jól ismert selyemleletek száma is, sőt kötéstani szempontból már itt is több változatot tudunk elkülöníteni. Korábban a selyemmaradványok között szinte kivétel nélkül csak samitokat ismertünk, amely általánosan elterjedt típus volt a vizsgált korszakban. A 2012-es tarpai megfigyelést2 követően azonban 2016-ban, szintén Kelet-Magyarországon, Derecske határában egy újabb taqueté szövésű selyemlelet került elő. Az itt bemutatásra kerülő derecskei lelet rámutatott arra, hogy a taqueté selyem nem egyedi jelenség a 10. századi hagyatékban. Ennek a megfigyelésnek pedig az ad különös jelentőséget, hogy a korszak nagyszámú nyugat- és észak-európai selyemmaradványai között eddig még nem közöltek ilyet, sőt Bizánc területén is ritkaság. A taqueté façonné selymek tehát annak lehetőségét vetik fel, hogy a honfoglalók ‒ az írott és régészeti adatok által is egyértelműen azonosított nyugat-európai mellett ‒ más selyemforrásokkal is rendelkez(het)tek egykor, talán épp keleti kapcsolataiknak köszönhetően

An Opto-electronic sensor for detecting soil microarthropods and estimating their size in field conditions

Methods to estimate density of soil-dwelling arthropods efficiently, accurately and continuously are critical for investigating soil biological activity and evaluating soil management practices. Soil-dwelling arthropods are currently monitored manually. This method is invasive, and time- and labor-consuming. Here we describe an infrared opto-electronic sensor for detection of soil microarthropods in the size range of 0.4–10 mm. The sensor is built in a novel microarthropod trap designed for field conditions. It allows automated, on-line, in situ detection and body length estimation of soil microarthropods. In the opto-electronic sensor the light source is an infrared LED. Two plano-convex optical lenses are placed along the virtual optical axis. One lens on the receiver side is placed between the observation space at 0.5–1 times its focal length from the sensor, and another emitter side lens is placed between the observation space and the light source in the same way. This paper describes the setup and operating mechanism of the sensor and the control unit, and through basic tests it demonstrates its potential in automated detection of soil microarthropods. The sensor may be used for monitoring activities, especially for remote observation activities in soil and insect ecology or pest control

New data to the research ont he 10th century textiles from the Hungarian Conquest period cemetery at Derecske-Nagymező-dűlő

In researching the archaeology of the Hungarian Conquest period, the analysis of organic remains with modern scientific techniques has sparked increasing interest in the past decades.1 Despite being a rare find – and mostly only fragmentarily preserved – organic remains are an immensely rich source of data. Among them, textile fragments are to be mentioned in the first place. In regard to materials from the 10th century, two categories of textiles could be identified thus far. Linen, of which there was a more dense (better quality), and another, of inferior quality. On the other hand, there has been also a number of silk finds found (a textile often associated with the Hungarians in the written sources), moreover, their different knitting patterns could be also identified. Most of the silk finds recovered thus far were samite (samitum), almost without exception, demonstrating that this was a generally widespread type of fabric in this period. A different type of silk (taqueté) was documented first at Tarpa (in 2012),2 and then in 2016, at Derecske – both situated in Eastern Hungary. As will be discussed below, this latter find is particularly interesting as it demonstrates that the occurence of the taqueté fabric was not a unique phenomenon in the 10th century. However, there are no examples among the published textile materials from Northern and Western Europe, and it seems that they occur also quite rarely in Byzantium. Nonetheless, the find from Derecske suggests that the conquering Hungarians could have access to silk transports not only through Western Europe (as this could be attested both on the basis of historical and archaeological data), but also had other sources, perhaps through their eastern contacts

A klímaváltozás közösségökológiai hatásainak elemzései

A klímaváltozás ökológiai hatásainak elemzésével kapcsolatos tudományos eredményeink megközelítési módjukat tekintve az alábbi hat fő csoportba oszthatók: 1. Az elméleti várakozások tisztázása stratégiai modellezéssel. 2. Lehetséges hatások mértékének behatárolása Magyarország vonatkozásában, földrajzi analógiai megközelítéssel. 3. Nagy monitoring adatbázisok elemzései a már bekövetkezett változási tendenciák feltárására. 4. Természetközeli populációk és ökoszisztémák várható változásainak elemzése taktikai modellezéssel és statisztikai elemzésekkel. 5. A klímaváltozás agroökoszisztémákra gyakorolt hatásai 6. Új, hatékony és a korábbiaknál általánosabban használható bioindikátor-rendszer kidolgozása. A továbbiakban eredményeinket ezen felosztás szerinti csoportosításban ismertetjük

Effects of single and repeated drought on soil microarthropods in a semi-arid ecosystem depend more on timing and duration than drought severity

Soil moisture is one of the most important factors affecting soil biota. In arid and semi-arid ecosystems, soil mesofauna is adapted to temporary drought events, but, until now, we have had a limited understanding of the impacts of the different magnitudes and frequencies of drought predicted to occur according to future climate change scenarios. The present study focuses on how springtails and mites respond to simulated repeated drought events of different magnitudes in a field experiment in a Hungarian semi-arid sand steppe. Changes in soil arthropod activities were monitored with soil trapping over two years in a sandy soil. In the first year (2014), we applied an extreme drought pretreatment, and in the consecutive year, we applied less devastating treatments (severe drought, moderate drought, water addition) to these sites. In the first year, the extreme drought pretreatment tended to have a negative effect (either significantly or not significantly) on the capture of all Collembola groups, whereas all mite groups increased in activity density. However, in the consecutive year, between the extreme drought and control treatments, we only detected differences in soil microbial biomass. In the cases of severe drought, moderate drought and water addition, we did not find considerable changes across the microarthropods, except in the case of epedaphic Collembola. In the cases of the water addition and drought treatments, the duration and timing of the manipulation seemed to be more important for soil mesofauna than their severity (i.e., the level of soil moisture decrease). We suggest that in these extreme habitats, soil mesofauna are able to survive extreme conditions, and their populations recover rapidly, but they may not be able to cope with very long drought periods

Detecting Soil Microarthropods with a Camera-Supported Trap

There is an increasing need to monitor activity and population growth of arthropods; however, this is a time-consuming and financially demanding process. Using sensors to detect arthropods in the field can help to follow their dynamics in time. Improving our earlier device, we developed a new camera-supported probe to detect soil microarthropods. An opto-electronic sensor ring detects the caught microarthropod individuals what activates a camera. The camera takes pictures of a specimen when it arrives in the camera chamber. A vacuum device was built into the probe which pumps up the specimen from the probe to a sample container. Here, we describe the construction and operation of the probe. We investigated the precision of the process in a laboratory experiment using living microarthropods and evaluated the accuracy of the probes in a semi-natural investigation when environmental noise was present. Under semi-natural conditions, the percentages of success, i.e., the photographed specimens compared to the caught ones, were between 60% and 70% at the investigated taxa. The automatic camera shooting helped in distinguishing insects from irrelevant detections while collecting the trapped insects allowed species-level determination. This information together serves as a basis for the automatic visual recognition of microarthropod species

Detangling ecosystem services: Open‐field manipulation of soil‐dwelling microarthropods provides new opportunities to investigate their effects on nitrogen cycling

Abstract Soil microarthropods have a pivotal role in soil nitrogen cycling in that they affect microbial decomposers. A high abundance of microarthropods may increase the mobility of inorganic nitrogen ions in the soil, mainly in nitrogen‐limited habitats. However, it is difficult to study ecological processes with small‐sized, soil‐dwelling arthropods. The effects of soil microarthropods on nitrogen cycling have mainly been studied in laboratory microcosm experiments. Therefore, we face many practical issues in investigating these effects under field conditions that remain to be resolved. We developed an open‐field mesocosm setup with growing plants. In a two‐part experiment, spring wheat and grass species were grown in chernozem and sandy soils. Leached ammonium and nitrate ions were measured with percolation lysimeters. Half of the mesocosms included natural assemblages, and the other half included less abundant Acari and Collembola assemblages. The application of nitrogen fertilization assured differences in nitrogen sources. We found a large difference in ammonium and nitrate leaching between the two soil types. In chernozem soil, the leached ion concentrations were higher in mesocosms with more abundant mite and springtail assemblages. The expected patterns were less pronounced in sandy soil. Adding nitrogen fertilizer did not modify the effects of soil microarthropods. Open‐field mesocosms are promising for studying the role of soil‐dwelling mesofauna in ecological processes. We solved the problem of keeping mesofauna abundance lower in treated plots than that in control plots. Plants successfully grew in our semi‐closed systems with functioning percolation lysimeters. The use of the equipment in the experiments in this study helped reveal that the role of soil‐dwelling microarthropods in nitrogen cycling depends on the soil type and not on the application of nitrogen fertilizer