A kutatási módszerek szociológiája = Sociology of research methods

A kutatás 3 kérdésre irányult: a másodelemzés térhódítása csökkenti-e a kutatások elméleti megalapozottságát? Milyen időbeli változások és országok közötti különbségek mutathatók ki a különféle kutatási stratégiák és adatelemzési módszerek alkalmazásában? Milyen összefüggés van a szociológiai műhelyek kutatási stílusa és publikációs kultúrája között? Az első két kérdésre a Szociológiai Szemlében (SzSz), az American Sociological Review-ban (ASR) és az American Journal of Sociology-ban (AJS) 1960 és 2003 között megjelent 1331 cikk, a harmadikra pedig 54 amerikai szociológiai tanszék vizsgálata révén igyekeztem válaszolni. Eredmények: A másodelemzés nem feltétlen vezet az elméleti szempontok elsikkadásához, sőt segítheti is egy elméletellenőrzésre törekvő kutatási gyakorlat terjedését. Az ASR-hoz és AJS-hez képest a SzSz-ben kisebb az empirikus, az elméletellenőrző és a másodelemzésen alapuló cikkek aránya; több viszont az extenzív elsődleges adatgyűjtésen alapuló publikáció. A kutatás elméletellenőrző jellege az ASR-ban feszes, erősen kvantitatív, módszertanilag homogén stílussal párosul, az AJS-ben a cikkek hosszabbak és módszertanilag sokszínűbbek. A SzSz az ASR és az AJS között, picit talán az előbbihez közelebb helyezkedik el, amiben viszont mindkettőtől élesen különbözik, az az elméletellenőrző kutatások alacsony aránya. A különböző kutatási stílusokhoz különböző publikációs kultúrák kapcsolódnak: a kvantitatív stílushoz a cikk, a kvalitatívhoz pedig a könyv. | The research focused on three issues: Does the spread of secondary analysis lead to a lack of theoretical basis in social research? What kind of differences are there between Hungarian and American sociology journals in terms of the research strategies and statistical methods authors use in their papers? Does the research styles characteristic of sociology departments affect their publication cultures? To answer these questions, I analyzed more than one thousand papers published in the American Sociological Review (ASR), the American Journal of Sociology (AJS) and the Szociológiai Szemle between 1960 and 2003 and collected data on 54 U.S. sociology departments. Main results: Secondary analysis does not necessarily lead to atheoretical research; it can even strengthen the theoretical basis of empirical studies. Compared to ASR and AJS, Szociológiai Szemle publishes a smaller number of empirical papers; papers are more descriptive and exploratory in nature; authors are less likely to use secondary analysis and are more likely to rely on extensive primary data collection. Papers in ASR are more homogeneous in terms of methodology and conform more to the ?normal science? style typical of the physical sciences than do papers in AJS. Research style affects publication culture: members of quantitative departments tend to publish articles, while those of qualitative departments tend to publish books

The use of Poisson regression in the sociological study of suicide

This paper explains how Poisson regression can be used in studies in which the dependent variable describes the number of occurrences of some rare event such as suicide. After pointing out why ordinary linear regression is inappropriate for treating dependent variables of this sort, we go on to present the basic Poisson regression model and show how it fits in the broad class of generalized linear models. Then we turn to discussing a major problem of Poisson regression known as overdispersion and suggest possible solutions, including the correction of standard errors and negative binomial regression. The paper ends with a detailed empirical example, drawn from our own research on suicide

Religion and the Stigma of Suicide: A Quantitative Analysis Using Nationwide Survey Data from Hungary

Objective: To examine the effect of religion on negative attitudes and beliefs about suicide. Methods: We use data from a large nationwide survey conducted in Hungary covering more than 3000 individuals. Suicide-related stigmas are captured with three Likert-type measures that we combine into an overall indicator. Religion is measured by denomination (Catholic vs. Protestant) and church attendance (at least weekly vs. never or less than weekly). We employ logistic regression and the SPSS statistical software. Results: People attending religious services frequently have greater odds of stigmatizing self-killing than those reporting no or infrequent attendance. Compared to Protestants, Catholics are significantly less condemning of suicide. The two measures of religion also work in tandem, with denomination modifying the impact of church attendance. In particular, while church attendance strongly increases the odds of negative attitudes among Catholics, it has practically no effect among Protestants. Discussion and Conclusions: The results presented are in keeping with our expectations and suggest that a social climate that stigmatizes suicide without providing for people a strong community network that pressures individuals toward conforming to fundamental moral principles can be especially harmful for mental health

Contextual analysis a critical appraisal

SIGLEUuStB Koeln(38)-910106865 / FIZ - Fachinformationszzentrum Karlsruhe / TIB - Technische InformationsbibliothekDEGerman