Syndromes of Depression in Adolescent Age

Objective: The aim of our research was to reveal the rate of occurrence of the symptoms of depression among the adolescent, and the interrelation between each symptom of depression and the sex. Methods: 423 adolescents were involved in the survey, students of secondary schools and secondary grammar schools. (235 girls and 188 boys). For measuring the rate of depression the abridged version of Beck’s Depression Inventory (including 13 items) was applied. Results: We found a considerably high rate of occurrence of depressive syndromes among adolescents; and an especially high rate of occurrence of such syndromes was revealed among adolescent girls

A diszfunkcionális attitűdök, megküzdési stratégiák és az attribúciós stílus összefüggése a szubklinikus depressziós tünetegyüttessel főiskolai hallgatóknál = Interrelations between subclinical depressive syndrome and dysfunctional attitudes, coping strategies and attributional style at college students

Kutatásunk során arra kerestünk választ, hogy nem klinikai populációhoz tartozó főiskolai hallgatók körében milyen mértékben mutatható ki a szubklinikus depressziós tünetegyüttes és az ezzel összefüggő diszfunkcionális attitűdök jelenléte, milyen megküzdési stratégia preferenciák alakultak ki náluk, s milyen attribúciós stílus jellemzi őket. A vizsgálatban 681 hallgató vett részt, köztük 465 nő és 216 férfi volt. A vizsgálati csoportba kerültek azok a hallgatók, akik a Beck-féle Depresszió Skálán elért eredményeik alapján a minta negyedik kvartilisébe estek (170 fő: 128 nő, 42 férfi). A kontrollcsoportot alkották azok a hallgatók, akik a minta első kvartilisébe kerültek (204 fő: 118 nő, 86 férfi). A vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy a depressziós tünetegyüttes előfordulása a főiskolai populációban nem tér el jelentősen az irodalomban jelzett arányoktól, bár kissé magasabb értékeket mutat. A vizsgálati csoport tagjaira a diszfunkcionális attitűdök közül elsősorban a külső kontroll attitűd volt jellemző. A problémaközpontú megküzdési módokat tekintve a kognitív átstrukturálás alacsonyabb és a külső alkalmazkodás magasabb szintjét tudtuk kimutatni náluk, mint a kontrollcsoport tagjainál. Az érzelemközpontú megküzdési módok közül az érzelmi indíttatású cselekvés és a visszahúzódás előnyben részesítése jellemzi őket. Az attribúciós stílusuk pesszimista

Személyes törekvések kapcsolata a szubjektív jólléttel főiskolai hallgatóknál = Correlation between subjective well-being and the personal strivings

A személyes törekvések (egyéni aspirációk), mint a személyiség dinamikus jellemzői fontos mutatói lehetnek a szubjektív jóllétnek. Kutatásunk során azt vizsgáltuk, hogy főiskolai hallgatóknál milyen a szubjektív jóllét szintje, milyen egyéni aspirációk jellemzőek rájuk, továbbá milyen jellegű kapcsolat található az egyéni aspirációk (személyes törekvések) és a szubjektív jóllét között. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy ezeken a területeken milyenek a nemi különbségek. A vizsgálatban 712 főiskolai hallgató vett részt (545 nő, 167 férfi). A vizsgálati eredmények azt mutatják, hogy a főiskolai hallgatók számára az intrinzik célok, ezen belül is az egészség, a személyes növekedés és a társas kapcsolatok bizonyultak a legfontosabb személyes törekvésnek. A szubjektív jóllét különböző komponensei (élettel való elégedettség, élettel kapcsolatos pozitív attitűd, önértékelés, az élet öröme, depresszív hangulat, személyes problémák, szomatikus tünetek és reakciók) egyértelmű kapcsolatban állnak a személyes törekvésekkel. Az egyéni aspirációk mindhárom szintje (fontossága, valószínűsége, megvalósultsága) szoros kapcsolatot mutatott a szubjektív jóllét mutatóival. Általánosságban elmondhatjuk, hogy a férfiak esetében mutatkozott szorosabb kapcsolat az egyéni aspirációk és a szubjektív jóllét között. Az egyéni aspirációk – nemi hovatartozástól függetlenül – a legszorosabb kapcsolatban az élethez való pozitív attitűd kialakításával és az önértékeléssel voltak. | Personal efforts as the dynamic properties of personality are considered to be essential indicators of subjective well-being. In the course of our research work we investigated the level of subjective well-being in the case of college students, what individual aspirations are characterising them, further more what sort of correlations can be detected between individual aspirations (personal strivings) and the subjective well-being. We were eager to reveal the differences that may exist between the genders in the mentioned fields. 712 college students were involved in the research (545 female and 167 male students). The results of the research have indicated that the intrinsic targets, including health, personal progress, and the personal relationships proved to be the most highlighted personal strivings for college students. The diverse components of subjective well-being (satisfaction with life, positive attitude towards life, self-esteem, pleasure of life, depressive mood, personal problems, somatic symptoms and reactions) proved to be in an undisputable correlation with the personal efforts. All the three levels of individual aspirations (importance, probability and realisation) indicated close correlation with the indicators of subjective well-being. In general, it may be stated that in the case of men a closer correlation was revealed between individual aspirations and subjective well-being. Individual aspirations – regardless of gender – were in closest correlation with the establishment of positive attitude towards life and self-esteem

Pedagógusjelöltek személyiségvizsgálata : temperamentum és karakterjellemzők, diszfunkcionális attitüdök, küzdési stratégiák és attribuciós stílus vizsgálata pedagógusjelölteknél

A kutatás eredményei egyértelműen igazolták, hogy a bevezetőben említett tömegképzéssel együttjáró tendencia megjelenik a pedagógusképzésben is. A pedagógusjelöltek közel egyharmada komoly alkalmassági problémákkal küzd. Ez felveti, hogy a pedagógusjelölteknek célzott személyiségfejlesztésére van szükségük a képzésük során. A jelölt személyisége önmagától nem lesz alkalmassá arra, hogy adekvát munkaeszközül szolgáljon a pályavitele során. A pedagógusképzés folyamatába be kellene építeni egy olyan, kötelező tantárgyblokkot, amelynek célja a pedagógusjelölt személyiségének fejlesztése. A fenti igénynek a kielégítését a jelenlegi pedagógusképzési rendszerben a kötelezően, de választhatóan felvehető tantárgyak (önismeret, kommunikációs készségfejlesztés, konfliktuskezelés stb.) szolgálják. A kutatás eredményei felvetik, hogy a jövőben a jelenleginél is intenzívebb, emelt óraszámú képzési rendszer bevezetése jobban szolgálná a pedagógusjelöltek önismeretének és pályaalkalmasságának fejlesztését

A depresszió kockázatának átviteli mechanizmusai depressziós anyák gyermekeinél = Mechanisms of the increased risk of the transmission of depression from the depressed mother to the children

Célkitűzés: Kutatásunk során arra kerestünk választ, hogy a Goodman és Gotlib (1999) modelljében leírt kockázat-átviteli mechanizmusok (genetikai-biológiai-, interperszonális-, szociális tanulással összefüggő kognitív-, valamint stresszel kapcsolatos faktorok) milyen szerepet játszanak a depresszió fokozott kockázatának az átvitelében depressziós anyák gyermekeinél, valamint ezek a kockázat-átviteli mechanizmusok milyen interakcióban állnak egymással. Módszerek: A genetikai-biológiai faktort egyes temperamentumjellemzőkkel, az interperszonális faktorokat az anyai nevelési célokkal, nevelői attitűdökkel, nevelési stílussal, valamint az anyai bánásmóddal, a szociális tanulással összefüggő faktorokat egyes karakterjellemzőkkel, valamint az attribúciós stílussal, a stresszorokat pedig a családi légkör minőségével, valamint az elmúlt félév stressz-terheltségével vizsgáltuk. Vizsgálataink során a „páros összehasonlítás” (matched groups) módszerével dolgoztunk. Depressziós anya (orvosilag diagnosztizált depresszió) által felnevelt főiskolás fiatalokat hasonlítottunk össze szociális ikerpárjaikkal, akiknek anyja nem szenvedett depresszióban (n = 50, 32 nő, 18 férfi). Eredmények: Kutatásunk eredményei bizonyítják, hogy a depressziós anyák gyerekei egyrészt fokozott kockázatnak vannak kitéve a depresszív veszélyeztetettség területén (a veszélyeztetett csoport depressziós tünetek tekintetében szignifikáns mértékben magasabb szintet mutatott, mint a kontrollcsoport), másrészt a depressziós anyák gyermekeinél a kockázat-átviteli mechanizmusok mindegyikének a szerepét sikerült kimutatnunk a depresszióra való veszélyeztetettség megjelenésében. | Objectives: In the course of our research we have sought the answer to what roles the risk-transmission mechanisms (genetic-biological, interpersonal, cognitive factors associated with social learning, and stress related factors), described by Goodman and Gotlib (1999) in their model, play in the increased risk of the transmission of depression from the depressed mother to the children, and what interactions exist between such risk-transmission mechanisms. Methods: The genetic-biological factor was examined by us through individual temperament characteristics; the interpersonal factors were studied through the mother’s educational objectives, educational attitudes and styles, as well as through maternal rearing; while the factors associated with social learning were investigated through individual temperament characteristics and the attribution style; the stressors were examined through the quality of the family atmosphere and the rate of stress-load in the past half a year. In our survey we used the “matched groups” method. We have made a comparison of college students brought up by depressed mothers (with clinically diagnosed depression) with their social matches, whose mothers were not depressed (n = 50, 32 females, 18 males). Results: The results of the survey have evidenced the theory that on the one hand the children of depressed mothers are exposed to an increased risk in terms of potential depression (regarding the symptoms of depression the exposed group showed a significantly higher level than the control group), on the other hand we managed to reveal the roles of each mechanism of risk-transmission in the occurrence of the predisposition to depression, in the case of children with depressed mothers