Az állam és a magánvállalatok szerepvállalása a belbiztonsági szektorban (2000-2016): elméleti kiindulópontok és mérési módszerek

Az értekezés célja a magyar társadalom belső biztonságának fenntartásában szerepet játszó szereplők és koordinációs mechanizmusok azonosítása, a biztonsághoz történő hozzájárulásuk – alternatív kifejezéssel élve: a belbiztonsági szektorban történő jelenlétük – mértékének meghatározása, valamint az ehhez szükséges, rendelkezésre álló gazdaságstatisztikai eszköztár áttekintése és kritikai elemzése. A belbiztonsági szektorban történő jelenlét meghatározásának igénye különös tekintettel a két – a szerző meglátása szerint – legfontosabb biztonságot teremtő mechanizmusra és aktorra, a bürokratikus koordináció törvényszerűségei mentén biztonságot szolgáltató állami szervezetrendszerre, valamint a piaci koordináció szabályai szerint működő magánbiztonsági szolgáltató iparágra vonatkozik. Az értekezés bevezető fejezete általánosságban a társadalmi szerepvállalással, a biztonság államszerveződésben betöltött szerepével, valamint a biztonság állami privilegizálásával és privatizálhatóságának gondolatkörével foglalkozik. E fejezet elsődlegesen a fenti témakörökhöz köthető szakirodalmi állásfoglalásokat, valamint az arra irányuló önálló reflexiót tartalmazza [1. fejezet]. A bevezető fejezetet követően, az értekezés első tartalmi része a belbiztonsági rendszer elméleti leírásával foglalkozik. Az elméleti áttekintés során a belbiztonsági rendszer egészét és annak egyes alrendszereit a – Kornai János nevéhez köthető – koordinációs mechanizmusokat összefoglaló logikai modell felhasználásával jellemezzük. A belső biztonság tekintetében öt koordinációs mechanizmust (bürokratikus-, piaci-, önkormányzati-, etikai- és agresszív koordináció) azonosítunk, és törekszünk az egyes őrzés-védelmi tevékenységet ellátó szereplők (állam, magánbiztonsági szolgáltató vállalatok, társadalmi kezdeményezések, segítők, agresszor szervezetek; összefoglalva: az őrzők) koordinációs mechanizmusok mentén történő tipologizálására. Az elméleti áttekintés keretében az őrzők mellett az őrizni szükséges szereplők (állam, társadalmi csoportok, magánvállalkozások, egyének; összefoglalva: őrzöttek) egyaránt vizsgálatra kerülnek. Emellett a jogtudomány által használt védett jogi tárgyak szerinti csoportosításból kiindulva, az őrzőkhöz és az őrzöttekhez egyaránt hozzákapcsoljuk az őrzés tárgyát. Rendszerszerűen törekszünk tehát egy, a belbiztonsági szektort leíró önálló logikai modell felépítésére. A belbiztonsági rendszer leírása, az arra vonatkozó logikai modell felépítése – valamint legitimitásának igazolása – az önálló megállapítások mellett, szakirodalmi és jogszabályi források felhasználásával-, illetve az egyes alrendszerekhez köthető szakértőkkel folytatott személyes beszélgetések során szerzett információtartalom alapján történik [2. fejezet]. Az értekezés elkészítése során a szakirodalomban fel nem lelhető információk figyelembevétele érdekében, a belbiztonsági rendszert jól ismerő szakértőkkel, valamint jelenlegi és korábbi, a rendszer különböző szintjein vezető pozícióban lévő személyekkel tizenegy darab félig-strukturált mélyinterjút – esetenként rövidebb beszélgetést – végeztünk. Az értekezés második tartalmi része az elméleti áttekintés során azonosított mechanizmusok jelenlétének mérésére – az ehhez rendelkezésre álló gazdaságstatisztikai eszközök áttekintésére, illetve szükség esetén új megoldások és becslési lehetőségek kimunkálására – tesz kísérletet. Az egyes mechanizmusokhoz köthető erőforrás-felhasználásból kiindulva áttekinti a különböző koordinációs mechanizmusokhoz társítható 1) belbiztonsági szolgáltatásokhoz köthető kiadásokat (kiadási és árbevétel-statisztika), valamint 2) belbiztonsági szolgáltatásokban közreműködő személyek számát (létszám-statisztika). Az előbbi esetben – amikor is a kiadások nagyságrendjét tekintjük a szerepvállalás indikátorának – az állam által a belbiztonságra fordított – folyóáron és reáláron számolt – GDP arányos és abszolút értékű államháztartási kiadások áttekintése mellett, számszerűsítjük a magánbiztonsági szolgáltatók árbevétel adatai alapján a magyarországi magánszemélyek és vállalkozások privát biztonsági kiadásait, valamint megpróbáljuk megbecsülni az agresszor szervezetek „biztonságteremtő” tevékenységéhez kapcsolódó-, valamint a közreműködésük révén „biztonság-vásárlásra” fordított kiadásokat. A társadalmi mozgalmak közös érdekből-, valamint – az általunk az értekezésben így nevezett – segítők altruista meggyőződésből végezett védelmi tevékenységéhez erőforrás-felhasználás nem kötődik, így ezek vizsgálata ily módon nem valósulhat meg. Utóbbi esetben a szerepvállalás indikátorának a közreműködői létszámot tekintjük. Az egyes koordinációs mechanizmusokhoz kötődő létszámok esetén meghatározzuk a belbiztonsági rendszer egyes alrendszerei tevékenységében közreműködők számát. Emellett néhány gondolat erejéig kitérünk a bűncselekmények statisztikai elemzési lehetőségeire. A különböző szereplőkhöz köthető jelenlét mértékének meghatározásához nyilvánosan hozzáférhető statisztikai adatokat, a költségvetési és zárszámadási törvények adatait, szakmai szervezetek – nyilvánosan hozzá nem férhető – adatbázisait és a felsorolt adatokra vonatkozó becsléseket alkalmazunk [3. fejezet]. Ezt követően összefoglaljuk a belbiztonsági rendszerrel és az egyes szereplők jelenlétével kapcsolatban elmondottakat, valamint közöljük a további kutatás lehetőségeket [4. fejezet]. Az értekezés utolsó fejezete a szerző normatív meglátásait tartalmazza a belbiztonsági rendszerben működő koordinációs mechanizmusokkal-, valamint a mechanizmusokat megtestesítő szereplők indokolt és szívesen vett jelenlétével kapcsolatban [5. fejezet]. A kutatás során azonosított új tudományos eredmények a következők: A belbiztonsági rendszer egyes szereplői által megvalósított védelmi tranzakciók közös jellemvonásokkal írhatóak le. A belbiztonsági rendszer a koordinációs mechanizmusok logikai modellje alapján elemezhető. - A belbiztonságban közreműködő aktorok szerepvállalásának mértékét a rendelkezésre álló gazdaságstatisztikai eszközrendszerrel – azt szükség esetén korrekciós becslésekkel kiegészítve – képesek vagyunk mérni. - A rendelkezésre álló kiadási adatokból – a monetarizált tranzakciókkal jellemezhető mechanizmusok és szereplők esetén – következtethetünk a szerepvállalás nagyságrendjére. - A rendelkezésre álló létszám adatokból egyaránt következtethetünk a szerepvállalás nagyságrendjére. - Az Egységes Nyomozóhatósági és Ügyészségi Bűnügyi Statisztika elemzése esetén – a kapacitáskorlát számbavételével – következtethetünk az állami szerepvállalás nagyságrendjére. - A szerepvállalás nagyságrendje bár mennyiségi mutatókkal mérhető, az állami és a magánbiztonsági vállalatok belbiztonsági szerepvállalása mennyiségi mutatókkal nem összehasonlítható

Egy posztszocialista kvázijóléti állam adórendszerének sajátosságai, a koraszülöttség hatása az adóterhelésre

A makrogazdasági költségvetési korlát megkeményítésével előálló, az államháztartási kiadások mértéke és az adóbevételek közötti mérlegazonosság tényét a magyarországi gazdaságpolitika nem kellő mértékben tudatosítja, az európai átlagnál – egzisztenciális okok mellett a szocializmus örökségeként – nagyobb mértékű biztonságra vágyó állampolgár pedig nem kívánja megérteni. A tanulmány az államháztartási kiadások és az adóterhelés közötti összefüggések feltárására törekszik. Az államháztartási kiadások túlterjeszkedettségének tulajdonítja a különböző gazdasági szereplők adóterhelésében tetten érhető különbségeket, egyúttal az adóterhelésbeli különbségekből eredezteti a rejtett gazdaság, az adócsalás, valamint a feketén foglalkoztatás magas magyarországi arányát. A redisztribúció mértékének, valamint az egyes igazgatási területekre fordított kiadási mértékeknek a bemutatásán túl az állam társadalmi és gazdasági szerepvállalásának irányelveiből is mutat valamit

A magyarországi közművállalatok tehernövekedését eredményező állami intézkedések hatása. Három magyarországi víziközmű-vállalkozás GDP-megoszlásának tanulságai

A közmű-szolgáltatások fogyasztói árának általános hatósági csökkentése, a gazdasági és pénzügyi válság sújtotta magyar lakosságot "védő" kormányzati intézkedéssorozat részeként, mára szervesen betagozódott az európai közvéleményt egyaránt foglalkoztató kérdések sorába. A tagországok által eleddig szakpolitikai szinten kezelt témakör az általános politika szintjére emelkedett. Az árcsökkentéssel együtt járó, a közműcégeket az eddigieknél nagyobb mértékű tehervállalásra kényszerítő intézkedések következményei azonban egyelőre még nem ismertek. Az elemzés három magyarországi víziközmű-vállalkozás által előállított GDP megoszlását vizsgálja, az elmúlt években állandósult adóterhek következtében kialakult, valamint azok esetleges további növelése esetén bekövetkező szolgáltatói magatartás modellezésére tesz kísérletet. Az eredmények elemzése során pedig arra a következtetésre jut, hogy a vállalatokat eddigiekben terhelő elvonási arányok negatív irányba történő megváltoztatása, a jövőben fenntarthatatlan működésre kényszerítheti ezeket a vállalkozásokat

A közbiztonságra fordított kiadások alakulása és szerkezete Magyarországon

Elemzésünk a közbiztonsági kiadások témakörében korábban megjelent tanulmányunkat kívánja aktualizálni és kiegészíteni. A 2015-ösmenekültválság következtében a közbiztonság igénye a közéletben és a politikai térben és kommunikációban is előtérbe került, aminek számos következménye lett. Ezen következmények közül írásunkban a közbiztonságra fordított kiadások alakulását kívánjuk megvizsgálni. Elsődlegesen arra a kérdésre keressük a választ, hogy a fentiek következtében valóban többet költöttünk-e az elmúlt években a közbiztonság finanszírozására, és az e területre költött források szerkezete változott-e az évek során? Azaz a közbiztonság társadalmi felértékelődése tetten érhető-e a kiadásokban is, vagy ennek hiányában kizárólag pusztába kiáltott szavakkal szembesülünk

A magánbiztonság magyarországi helyzetéről

Aim: The aim of this paper is to present some of the characteristics of the Hungarian private security market, and thus to provide an approximate picture of the degree of market coordination involved in security provision. In this way, it will be possible to compare bureaucratic and market coordination, i.e. security provided by the state and security purchased from private providers, from a certain point of view.Methodology: In order to assess the situation of private security companies in Hungary, the Author gives an overview of expenditure data and the number of employees of the sector, supplemented by trends in the number of companies and some additional aggregate financial data.Findings: The involvement of private security companies can be tracked using the available statistical tools - under strong constraints. A review of these suggests that in recent years, the number of companies has shown a pattern of substantial contraction in the market, while the evolution of turnover and headcount figures shows a pattern of growth.Value: Understanding the actors and mechanisms that exist alongside the state, and their scale, can help to improve cooperation between actors involved in policing.Cél: Jelen tanulmány elkészítésével az a szerző célja, hogy bemutassa a magyarországi magánbiztonsági piac néhány jellemvonását, és ezáltal közelítő képet kapjunk a biztonságteremtéshez köthető piaci koordináció mértékéről. Ennek ismeretében ugyanis a későbbiekben – bizonyos szempontok mentén – összehasonlíthatóvá válhat a bürokratikus és a piaci koordináció, azaz az állam által biztosított- és a magánszolgáltatóktól vásárolt biztonság.Módszertan: A szerző írásában – a magánbiztonsági vállalkozások helyzetének értékelése érdekében – a szektor kiadási és létszámadatait tekinti át, kiegészítve azokat a vállalkozások számának alakulásával és néhány további aggregált pénzügyi adatnak az ismertetésével.Megállapítások: A magánbiztonsági vállalatok szerepvállalása – erős korlátozó feltételek mellett – a rendelkezésre álló statisztikai eszköztárból nyomon követhető. Ezek áttekintése során arra juthatunk, hogy az utóbbi években a vállalkozások száma a piac érdemi szűkülésének, míg az árbevétel és létszám adatok alakulása a növekedésnek a képét közvetíti.Érték: Az állam mellett létező szereplők és mechanizmusok, illetve azok nagyságrendjének megismerése hozzájárulhat a rendteremtésben érdekelt szereplők közötti együttműködés javításához

A magyar biztonságpercepció jellegzetességei

Intézetünk 2021 decemberében, 1000 fő bevonásával közvélemény-kutatást végzett a magyar biztonságpercepcióról. Elemzésünk e felmérés legfontosabb, elsődleges eredményeit mutatja be. Írásunkban kitérünk a magyar társadalom védelmi kiadásokkal, katonai képességekkel, szövetségi rendszerekkel, valamint társadalmi félelmekkel összefüggő informáltságának és várakozásainak vizsgálatára, illetve rövid értékelésére

A globális értékláncok – a multinacionális vállalat, mint globális gyár. Fejezetek a nemzetközi üzleti gazdaságtanból 6. ----- It's title in English: Global Value Chains – Multinational Enterprise as Global Factory. Chapters from International Business 6

A tanulmánykötet a globális értékláncok névvel fémjelezett jelenséget veszi górcső alá. A fókuszban a multinacionális vállalatcsoportok ill. a nemzetközi cégek állnak. A tíz tanulmány különböző megközelítések alapján betekintést ad abba, hogy hogyan ragadhatják meg és vizsgálhatják a kutatók a globális értékláncokat a vállalatok, ill. vezetőik nézőpontjából, mi következik a kutatási eredményekből a vállalatok vezetői számára, és milyen következményei vannak a globális értékláncok karakteres és terjedő jelenlétének a nemzetgazdaságok gazdasági politikáit formálókra. A tanulmánykötet szerzői a 2012/2013.tanév tavaszi félévében a Nemzetközi üzleti gazdaságtan c. PhD kurzus hallgatói voltak. ______ The working paper is to provide a Hungarian language overview on the research finding s on Global Value Chain and global factory. The phenomenon behind them is recognized but under researched in Hungary. The chapters of the working paper are to cover as many angles and perspectives of Global Value Chain as many it is possible. Each chapter is based on a published English language paper. Theoretical and conceptual issues, considerations of MNEs and small- and medium sized enterprises and that of national policies are discussed. Authors of the working paper attended the International Business PhD course in the spring semester of 2012/2013