A pontuszi tűzmoly [Duponchelia fovealis (Zeller)] tápnövényválasztásának viselkedési és elektrofiziológiai vizsgálata

A pontuszi tûzmoly (Duponchelia fovealis) hazai megjelenésével a növényházakban termesztett növények kártevôinek száma tovább gyarapodott. A faj soktápnövényû, tápnövénypreferenciája hiányosan ismert. Vizsgálataink elsôdleges célja a leginkább kedvelt növények és illatanyagaik megismerése, valamint ezen tudás birtokában kairomonnal csalétkezett rovarcsapdák kifejlesztése a kártevô monitorozására és esetleges tömegcsapdázására. Megfigyelésünkhöz az irodalmi adatok alapján a Cyclamen persicum, Euphorbia pulcherrima, Schlumbergera truncata, Chrysanthemum x grandiflorum és Ocimum basilicum növényeket választottuk, amelyeket tojásrakási viselkedés szempontjából teszteltünk, valamint összegyûjtött illatanyagaikkal mindkét nem imágóin elektroantennográfiás méréseket (EAG) végeztünk. A tojásrakási hely választásának és az elektroantennográfiás mérések eredménye alapján azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a Chrysanthemum x grandiflorum bizonyult a legkedveltebb tápnövénynek

A kukoricamoly (Ostrinia nubilalis) nőstényeit vonzó kairomonok azonosításának elsődleges eredményei

A kártevők előrejelzése az egyik legfontosabb feladat az integrált növényvédelemben. A tápnövényekből származó illatanyagok (kairomonok) segítségével olyan előrejelzési módszert lehet kidolgozni, aminek segítségével a kártevő rovarok nőstényeit lehet szabadföldön csapdába csalogatni monitorozás céljából. Segítségükkel pontosan meg tudjuk állapítani mikor és milyen egyedszámban fordulnak elő az adott faj egyedei, ezenkivül a tömeges megjelenéskor az adott kultúrában a védekezést a fogott egyedek számához időzíthetjük. A Magyarországon 1 millió ha-on termelt kukoricának az egyik legveszélyesebb kártevője a kukoricamoly. A faj szabadföldi nyomonkövetésére kiváló lehetőséget nyújthatnak a kairomonokkal csalétkezett, nőstények befogására alkalmas csapdák. Ennek érdekében munkánk során azt a célt tűztük ki, hogy kukoricából (Zea mays Pioneer P9578) olyan illatanyagokat azonosítsunk, melyek vonzó hatással bírnak a kukoricamoly nőstényeire. Első lépésként 2 napos, párosodott nőstények fiatal, 4-6 leveles fenofázisú kukoricára repülését és peterakását figyeltük meg laboratóriumi körülmények között rovar szélcsatornában. A vizsgálatok azt mutatták, hogy a szélcsatornában reptetett nőstények közül 92% pozitív anemotaxist mutatott, vagyis a tápnövény (kukorica) irányába repült, illetve az összes vizsgált egyed közül 40% elérte a kukoricát és tojásrakási hajlandóságot mutatott. Ezután a vonzó hatásúnak bizonyult növény légteréből 4 órán keresztül illatanyagokat gyűjtöttünk SuperQ abszorbens segítségével, melyet n-hexán oldószerrel eluáltunk. Az így elkészített kivonatot gázkromatográffal egybekötött elektroantennográf (GC-EAD) segítségével vizsgáltuk, mely során a párosodott nőstény lepke csápja működött bioszenzorként. E módszer segítségével a kivonatban 3 olyan komponenst találtunk, melyekre a csáp válaszolt. Ezután gázkromatográffal egybekötött tömegspektrométer (GC-MS) segítségével azonosítottuk a 3 aktívnak talált komponens kémiai szerkezetét. Ezek a következők voltak: (Z)-3-hexenol, nonanal és decanal. Célunk e három vegyület különböző arányú keverékének tesztelése rovar szélcsatornában, majd a megfelelő keverék megtalálása után szabadföldi csapdázások elvégzése, mely elvezethet egy gyakorlati előrejelzésre alkalmas kairomonokkal csalétkezett csapda kifejlesztéséhez

Pheromone-based monitoring of the European corn borer (Ostrinia nubilalis) in Hungary

Despite the fact that the pheromone structure and composition of the European corn borer (Ostrinia nubilalis) was identified in the early 1970s, an effective pheromone-based monitoring method of this species has not been established yet in Hungary. The aim of this study was to find an optimal monitoring strategy for this economically important pest using pheromone traps. We compared three trap designs, five ratios and four doses of the earlier identified pheromone components in three different locations in Hungary. In the first year there was no significant difference between the delta and the cone traps as both were able to catch males in sufficient numbers. How- ever, in the second year the cone traps captured significantly more males. In a comparison of the different ratios of the two pheromone components, our results demonstrate that the usage of 97:3 Z:E [97% (Z)11-tetradecenyl acetate and 3% (E)11-tetradecenyl acetate] ratio attracted the highest number of males. Therefore, we suggest that the Z pheromone strain exists in the three monitored regions. In the experiment, where the different doses were compared, there was no significant difference in the number of males caught. In 2015, the flight dynamics of the species showed that males start to fly in the beginning of June and the highest flight peak occurs in mid June. Based on our results we conclude that in Hungary the pheromone traps are able to attract and monitor European corn borer males using the appropriate trap design, dose and ratio under field conditions