Suharto's Search for a Political Format

Page range: 88-10

Betegjogok etnikai metszetben

Absztrakt Bevezetés: Egészség- és betegségtudatunk kulturálisan meghatározott, etnikai és vallási szocializációnk az egészségüggyel kapcsolatos attitűdjeinket is alakítja. A többségi társadalom normáin alapuló betegjogok és betegkötelezettségek a mindennapi gyakorlat során többször szembekerülnek a roma népesség kisebbségi normáival. Célkitűzés: A szerzők célja annak feltárása, hogy a roma népesség egészségügyi ellátása során milyen ütközési pontok merülnek fel a betegjogokkal, valamint a betegkötelezettségekkel kapcsolatban. Módszer: A tanulmányban részben orvosantropológiai és szociológiai tanulmányok eredményeit, részben több mint 40, egészségügyi dolgozók számára tartott betegjogi kurzus tapasztalatait használták fel. Eredmények: A kulturális meghatározottságból, az alacsony társadalmi státuszból fakadó tényezők, valamint a kisebbségi létből eredő szociálpszichológiai mechanizmusok egyaránt alakítják az egészségügyi ellátás szituációit, valamint a betegjogok és kötelezettségek érvényesülését. Következtetések: Az egészségügyi dolgozók és a roma páciensek közötti félreértések többsége elsősorban a kulturális különbségek ismeretének hiányában gyökerezik, ezért is tartják a szerzők kiemelt fontosságúnak a transzkulturális szemléletmód, valamint a romológiai ismeretek népszerűsítését az egészségügyi alap- és továbbképzések során. Orv. Hetil., 2016, 157(18), 712–717

Egészség és egészségmagatartás leendő és végzett diplomás ápolónők és orvosnők körében = Health and health-related behaviour of future and graduated professional female nurses and doctors

Az orvosi és ápolói hivatást gyakorló személyeknek számos problémával kell szembesülniük: magas munkahelyi elvárások, nem kielégítő munkakörülmények, a hivatást terhelő pszichés nehézségek, sokirányú szerepkötelezettségek. Jelen tanulmányunk hallgatónők, valamint végzett orvosnők és diplomás ápolónők szubjektív egészségi állapotát, pszichoszomatikus tüneteit vizsgálja, összefüggésben egészségmagatartásukkal, életmódjukkal. Módszer: keresztmetszeti vizsgálatainkat egészségügyi felsőoktatásban tanuló diplomás ápoló- (N = 226) és orvostanhallgatónők (N = 117) körében, valamint fekvőbeteg-ellátásban dolgozó diplomás ápolónők és orvosnők (N = 409) körében készítettük. Eredmények: megközelítőleg a dolgozók 60%-a legalább egy egészségi problémát jelölt meg. A szubjektív alapú egészségi állapot meghatározás statisztikai összefüggést mutatott a pszichoszomatikus tünetekkel (p<0,001), a pesszimista jövőképpel (p<0,001), a jelenlegi partnerkapcsolat miatt megélt problémákkal (p<0,001), a fizikai aktivitással (p<0,001). Megközelítőleg 40%-uk (a hallgatói felmérésben 47%) sportol hetente legalább egyszer vagy annál gyakrabban. A dohányzók aránya 16,7% (a hallgatói felmérésekben 22,9%) volt. Következtetések: eredményeink alapján megállapítható, hogy az egészségügyi felsőoktatásban tanuló hallgatónők és a magyar egészségügyi viszonyok között dolgozók számára az egészség nem jelenik meg számottevő értékként, egészségmegőrző magatartásuk kifejezetten alacsony szintű. Egészségmegőrző társadalmi szerepük hatékonysága egyértelműen megkérdőjelezhető. | Medical and nursing professions are stressing due to a number of major problems: high work related expectations, inadequate workplace conditions, the severe psychological burden placed on employees by the nature of their job. This study analyses the self-rated general and psychosocial health of female students and professional physicians and nurses related to healthy lifestyle habits and individual behavioural patterns. Method: our cross-section research was carried out among female nursing college students (N = 226), female medical students (N = 117), and among professional nurses and female doctors in hospitals (N = 409). Results: six out of ten staff members mentioned at least one health problem. To the self-rated health (SRH) of students and professional doctors and nursing staff were strongly related psychosomatic symptoms (p<0,001), pessimistic future expectations (p<0,001), perceived difficulties while maintaining the actual partnership (p = 0,001), and physical activity (p<0,001). About 40% (in student surveys 47,0%) said that they did some sports once a week or even more frequently. Smokers were represented with 16,7% (in student surveys 22,9%). Conclusion: results obtained suggest that health is not a highly appreciated value among female students and staff members in the Hungarian health care, moreover, their health-related behaviour is at a substandard level. Their roles as a social model in health promotion are rather questionable, for their insufficient health and risk behaviours

A III. szintű neonatális intenzív centrumokban dolgozó orvosok szakmai és családi jellemzői, nehézségei, elégedettsége, erőforrásai: Magyarországi helyzetkép

Absztrakt: Bevezetés: Magyarországon 1997 óta még nem készült olyan felmérés, amely a neonatális intenzív centrumokban (NIC) dolgozó orvosok helyzetét vizsgálta volna. Célkitűzés: Átfogó helyzetkép nyújtása a NIC III. szintű intézményekben dolgozó orvosok szociodemográfiai jellemzőiről, magán- és szakmai jellegű nehézségeiről, családi és munkahelyi szerepekre, az egészséges életmód gyakorlására vonatkozó elégedettségéről, erőforrásairól. Módszer: Felmérést végeztünk 2015. április és 2016. január között a magyarországi NIC-ekben önkitöltős, anonim kérdőíves módszerrel. Eredmények: Az orvosok (n = 111) jellemzően a középkorosztályt képviselik, magasan kvalifikáltak, beosztottként dolgoznak, többségüknek van másodállása. A férfiakra jellemző a vezetői és vezetőhelyettesi pozíció. A családi állapot tekintetében jellemzően párkapcsolatban élnek. Számukra nem a családi-magánéleti, hanem a szakmai élet és az anyagi kihívások okoznak nehézséget. A párválasztás és gyermekvállalás, valamint a munkahelyi nehézségek miatt családi konfliktusokkal is küzdenek. Elégedettségük leginkább a szülői, a társkapcsolati és munkahelyi szerepükre igaz, azonban a családra mint anyagi biztonságot nyújtó erőforrásra, valamint az egészséges életmódra vonatkozóan ez már kevésbé jellemző. Nehéz élethelyzetekben a barátok és a családtagok mellett a munkatársakra, a munkahelyi vezetőkre is számíthatnak. Következtetés: Elsőként készült a NIC III. szinten dolgozó orvosok körében átfogó helyzetkép, lehetővé téve a szakmai-magánéleti-családi helyzetükbe történő betekintést. Orv Hetil. 2018; 159(16): 628–635. | Abstract: Introduction: A survey that investigates the situation of physicians working at neonatal intensive care (NIC) centres has not been made since 1997. Aim: To give an overview of the sociodemographic characteristics; personal and professional problems; the satisfaction with their job and family roles; their levels of healthy lifestyle; resources in the families of physicians working at NIC. Method: We have made an examination in Hungary at NIC among physicians from April 2015 till January 2016, with an anonym self-fill-in questionnaire. Results: The physicians involved in the research (n = 111) are representatively middle-aged people. They are well-qualified and hold a subordinate post. Most of them have second jobs. The manager and deputy-manager positions are characteristic for the men. Most of them live in family. The main problems for them are financial and professional difficulties, not the family or personal problems. They have conflicts in families because of finding partners and having children as well as job problems. They are satisfied with their parenting, partnership and professional roles but they are not contented with their family role as a financial safety provider person and as a person living a healthy life. In difficult situations in their life, they can count on friends and family members, furthermore they can rely on their workmates and superiors. Conclusion: It is the first research that focuses on the general situation of physicians working at level 3 NIC centres. This is the first time when a survey investigates their professional-personal-family life. Orv Hetil. 2018; 159(16): 628–635