Tényleg minden rendben?

A tanulmányban a gyerekes családok és a gyerekek jövedelmi-anyagi helyzetének alakulását mutatom be az elmúlt néhány évben. Elsőként a 2010 utáni családpolitika főbb irányait és elemeit tekintem át. Ennek kapcsán vizsgálom a szegény családok életkörülményeinek javítását célzó kormányzati elköteleződéseket, megállapítva, hogy a célok megvalósulása nem nagyon látszik, és a gyakorlat egészen más irányokat mutat. A dolgozat fókuszában annak elemzése áll, hogy a gyerekes családokat és a gyerekeket milyen arányban érintik a szegénység problémái, mekkorák ezen a téren a különbségek a gyerekes háztartások jövedelmi csoportjai között, milyen mértékű az alacsony jövedelmű családok leszakadása, és hogy mindezek hogyan változtak az időben

"Telepszerű lakókörnyezet volt a hivatalos elnevezése..." : Telepfelszámolási programok integrációs hatásai és nem szándékolt következményei a rendszerváltás előtt és 2005-2010 között

Magyarországon közel háromszázezer ember él mintegy 1600 szegény- és cigánytelepen, amelyek jellemzője a strukturális nyomor, az emberi méltósággal összeegyeztethetetlen állapotok, a társadalmi tagságtól való megfosztottság. A szélsőséges társadalmi és térbeli kirekesztődés újratermelődése és terjedése nem csak az érintett népesség, de egyre inkább az ország egészének jövőjét is befolyásolják. A beavatkozás szüksége nem kétséges, annak megfelelő, hatékony módja igen. A rendszerváltás után, részben államszocialista intervenciók következményeként, erősödtek a lakóhelyi szegregációs trendek, fokozódott a legszegényebbek, a cigányok kiszorítása, kizárása a társadalomból. A cigánytelepeket célzó első intézkedésre mégis másfél évtizedet kellett várni. A központi hatalom ekkor (2005) indított először programot a cigánytelepek felszámolására–fejlesztésére, az ott élő emberek életminőségének javítására. A kezdeti lendület azonban gyorsan alábbhagyott, a teljes konstrukció keretében (2005-2010) végül alig ötven lokális projekt valósult meg. A dolgozat ezek közül vizsgál négyet, illetve értékeli a kormányzati beavatkozás egészét és környezetét, összevetve az államszocializmus telepfelszámolásával. A rendszerváltás utáni időszakban a lokalitás szintjén elért szándékolt integrációs hatásokra és nem szándékolt következményekre fókuszálok. A közpolitika szintjén mindezek nem látszanak, minthogy a 2005-2010 közti konstrukció volumene meg sem közelítette a rendszerváltás előtti, két évtizedes telepfelszámolás nagyságrendjét, aminek jelentős eredményei, de kiterjedt, káros mellékhatásai is vannak. A rendszerváltás után viszont, a valódi politikai elköteleződés és a társadalompolitikai keretek hiánya miatt, jól látszanak a makroszintű kudarcok. A strukturális hátrányok, a tartós nyomor felszámolása nélkül, a lokális eredmények ellenére, a teljes konstrukció nem lehetett sikeres. A társadalmi probléma mértéke nem mérséklődött, a cigánytelepen élők társadalmi–térbeli kirekesztettsége nem változott. Ez, a politikai deklaráció ellenére, soha nem is volt valódi szándéka a központi hatalomnak. Az államszocialista telepfelszámolás esetében a társadalompolitika és a közpolitika szintjein, az ott azonosítható hatásokon és következményeken van a hangsúly. A lokalitás nagymértékben befolyásolta azonban a felsőbb szinteket azzal, hogy rendre megtörte a központi szándékot, sőt nem ritkán ellene ment annak. A mikro-és a makroszint különböző perspektívából tekintett a beavatkozásra: a helyi szintű kudarcok, amelyek „lent” nem feltétlenül tűntek annak, összeadódva egyrészt fékezték a központi célkitűzések, a szándékolt hatások elérését. Másrészt, erősítették – a közpolitika számára legalábbis – kedvezőtlen, nem szándékolt és kvázi-intencionált következményeket, a közpolitikai kudarcokat. Azt persze nehéz megítélni, hogy a központi hatalom a szándékolt hatásokat valójában mennyire akarta megvalósítani, mennyire látta és vette figyelembe a nem tervezett, illetve „az előrelátható, de mégsem látott” következményeket. Ahogy azt is, hogy szándékában állt-e ezeket korrigálni

Búcsú a cigányteleptől?

A tanulmány a cigánytelepek felszámolására, fejlesztésére indított pártállami és rendszerváltás utáni (2005-2010 közti) intézkedések eredményeit, integrációs hatásait vizsgálja. Abból az elméleti alapvetésből indul ki, hogy a cigánytelepek a társadalmi és térbeli kirekesztettség szélsőséges megnyilvánulásai, amelyek egyszerre jelentenek súlyos szegénységet, megfosztottságot, társadalmon kívüli állapotot. Eltérő megfontolásokból és keretek között, de ennek enyhítésére kezdődtek központi beavatkozások az 1960-as években, majd – a rendszerváltás után másfél évtizeddel – 2005-ben. A társadalmi, illetve esetünkben a közpolitikai beavatkozások szándékolt, nem szándékolt és kvázi-intencionált (előre látható, figyelembe mégsem vett) hatásokkal járnak. A dolgozat a társadalompolitika, a közpolitikák és a lokalitás szintjén arra keresi a választ, hogy a cigánytelepek életébe beavatkozó programok milyen szándékolt hatásokat értek el az ott élők társadalmi integrációjának előmozdítása, kirekesztettségének enyhítése terén, illetve milyen nem szándékolt, káros következményekkel jártak

Dokumentumcsoportok automatikus kulcsszavazása és témakövetés

A cikkben bemutatunk egy olyan algoritmust, mely a Látens Dirichlet Allokációt felhasználva, természetes nyelvű szöveghalmazt klaszterez, majd ezeket a csoportokat jól kifejező szavakkal felcímkézi. A kifejlesztett módszer alkalmas a dokumentumhalmaz időintervallumokra felosztott részein keletkezett klaszterhalmazok közötti összefüggések, átmenetek, illetve trendek feltárására. Kidolgoztunk egy olyan entrópiasúlyozáson alapuló címkézőt, mely empirikusan is jobb kulcsszavakkal látja el a klasztereket, mint a sztenderd módszerek (term-frekvencia, -négyzet statisztika)

A gyermekek helyzetének változása Magyarországon a válság éveiben: kormányzati szándékok a jogszabályok tükrében

Az írás a gyerekek helyzetét közvetlenül befolyásoló jogszabályváltozásokról ad áttekintést. A 2011-ben, illetve részben 2012-ben Életbe lépő új vagy módosított szabályozás tényeit, illetve következményeit, hatásait a „Legyen jobb a gyermekeknek” Nemzeti stratégia, 2007-2032 vertikális beavatkozási területeinek megfelelően mutatja be az anyag. A családok anyagi helyzete, a szülők foglalkoztatása, a lakhatás, a korai képességgondozás És a szegregációmentes oktatás, az egészségesebb gyermekkor, valamint a szolgáltatások fejlesztése mentén történik az elmúlt év legfontosabb szabályozási történéseinek feldolgozása

Medicated Straws Based on Electrospun Solid Dispersions

Novel medicated straws were developed based on drug-loaded electrospun fibers prepared by direct current electrospinning (DCES) and high-speed electrospinning (HSES) of scaled-up productivity. Good quality micro- and nanofibers were electrospun using both techniques despite the multiple times higher throughput rate of HSES based on the scanning electron microscopic imaging (SEM). Solid state analyses revealed that the poorly soluble model drug carvedilol (CAR) was dispersed in an amorphous form in the electrospun polyvinylpyrrolidone (PVPK30) fibers. In vitro dissolution studies revealed ultrafast drug release from the prepared fibrous formulations inserted into plastic straws. Based on the results the developed drug delivery system is suitable for storing the formulation in a solid dosage form and in situ turning it into liquid form when administered

Development of a Pressure Measuring Unit Based on a Thermal Conductivity Gauge and a Low-Cost Embedded Solution for Mid-Range Vacuum Applications

This study presents the development of a pressure measuring unit based on a Pirani gauge and a dedicated embedded system, incorporating a simple, low-cost practical solution for significantly reducing the various measurement altering factors, such as drifts, offsets and set point drifts. This is achieved by eliminating the conventional differential analogue signal processing stage and replacing it with a high resolution analog to digital converter. Therefore the goal was to minimize the number of the electronic components whose operation is influenced by variations in ambient temperature. The main topics discussed in the paper include the presentation of the measuring circuit`s configuration, the development of a low-cost embedded system, the calibration method and the solution implemented for eliminating the platforms limitation regarding the precision of the different mathematical calculations

Parciális nyomások mérésére alkalmas beágyazott rendszer fejlesztése reaktív porlasztóberendezés számára

A reaktív egyenáramú magnetronos porlasztási eljárás segítségével számos vékonyréteg-bevonat hozható létre, amelyek felhasználhatóak különféle ipari alkalmazásokban, az orvostudományban, a repülőiparban, kamatoztatva sokoldalú szerkezeti és kémiai tulajdonságaikat. Az alkalmazási területet egyértelműen a rétegek összetétele és szerkezete határozza meg. Annak érdekében, hogy a porlasztási folyamat stabil és megismételhető legyen, szükségessé válik a folyamat valamennyi paraméterének szabályozása, amely testre szabott mérő, adatgyűjtő és irányítási rendszerek fejlesztésével érhető el. A következő cikk fő célja ismertetni a tervezési és megvalósítási lépéseit annak a beágyazott rendszernek, amely vezérel egy kvadrupól tömegspektrométert, valamint lehetővé teszi az analizátor által mért adatok elérését a laboratórium ethernet alapú belső hálózatán keresztül. A megvalósított rendszer segítségével lehetőség nyílik a reaktív porlasztási folyamatban részt vevő semleges és reaktív gázok parciális nyomásainak mérésére