Az első házasságkötés után. A párkapcsolatok dinamikája, egyszülős családok kialakulása és megszűnése Magyarországon a 20. század második felében.

Az utóbbi évtizedekben megváltozott a család helye és szerepe az emberek életében, és széles körben elterjedt a házasság nélküli együttélés. Ez megváltoztatta a családokban nevelkedő gyermekek helyzetét is: a gyerekek egyre nagyobb hányada tapasztalja meg a család felbomlását, rövidebb-hosszabb ideig az egyszülős családban nevelkedést, valamint szüleinek újabb párkapcsolatát. Az egyszülős családokban felnövekvő gyermekek ép családbeli társaiknál gyermekként és felnőttként is hátrányosabb helyzetben vannak. Az egyszülős családok leggyakrabban a házasság felbomlásával keletkeznek, és a szülő új párkapcsolatának kialakulásával szűnnek meg - tehát a szülő párkapcsolatainak dinamikája alapvető szerepet játszik ezekben a folyamatokban. A dolgozatban az első házasságot követő párkapcsolati dinamikát vizsgáljuk: a házasság felbomlásában illetve a válást követő új párkapcsolatok kialakulásában szerepet játszó legfontosabb tényezőket. Elsősorban a demográfiai tényezők hatására térünk ki – ez általában mindkét folyamat esetében erős és szignifikáns -, de a társadalmi státusz és a kulturális háttér egy-egy változóját (iskolázottság, vallásosság) is bevonjuk az elemzésbe. Olyan kérdésekre keresünk választ, hogy a szülői háttér, a gyermekkori család összetétele, a szülők válása valóban növeli-e a házasság felbomlásának kockázatát; hogy a gyermekek száma vagy az életkoruk befolyásolja-e inkább ezt az esélyt; hogy valóban különböznek-e a férfiak és a nők párra találásának esélyei a válás után a férfiak javára; hogy a gyermekek csökkentik–e az új párkapcsolat kialakulásának valószínűségét és mennyiben különbözik ez a hatás a férfiaknál és a nőknél, stb. A dolgozat két részből áll: az első részben vázoljuk a kutatás elméleti hátterét és bemutatjuk a vizsgált jelenségek – válás és válás utáni új párkapcsolatok – alapvető tendenciáit; a második rész az alkalmazott módszer leírását, hipotéziseinket és az elemzéseket tartalmazza. A dolgozat végén összegezzük eredményeinket és megfogalmazzuk következtetéseinket. Az első házasság felbomlásának vizsgálata során igazoltuk a szocializációs hatást, vagyis azt, hogy a szülők válása megnöveli gyermekeik későbbi házasságbomlásának esélyét. A házasság kezdetekor ható tényezők közül a házasságkötést megelőző együttélést, a házasságon kívül született gyermekeket és a nagyon fiatal korban kötött házasságokat vettü

A párkapcsolatok formaváltozása - átmenetek és/vagy stabilitás = Changing partnership forms - transitions and/or stability

Az elmúlt két évtizedben a párkapcsolatok alakulásában és intézményesdettségében mélyreható változások következtek be Magyarországon. Az első párkapcsolatot ma később alakítják ki a fiatalok; csökkent a házasság népszerűsége; általánossá vált, hogy a fiatalok párkapcsolati karrierjüket élettársi kapcsolatban kezdik (ma az első párkapcsolatok hetven százaléka élettársi kapcsolatkén jön létre); növekedett mind a házasságok, mind pedig az élettársi kapcsolatok bomlékonysága; és noha sok élettársi kapcsolatban élő házasodik össze, nőtt a tartósan élettársi kapcsolatban élők aránya is. A második demográfiai átmenet elmélete szempontjából fontos, és széles körben hivatkozott eredményünk, hogy az élettársi kapcsolatok terjedése Magyarországon egyértelműen a rendszerváltozást megelőzően indult el, így a demográfiai átalakulás nem tekinthető az átmenet következményének. A magyarok párkapcsolati magatartása Magyarországon és Erdélyben lényegesen eltér: Erdélyben továbbra is népszerű a házasság, alacsony az élettársi kapcsolatok elterjedtsége, és stabilabbak a párkapcsolatok. A párkapcsolatok pluralizálódásában és növekvő instabilitásában lényeges szerepet játszik a gazdaság instabilitása, a munkapiaci nehézségek, ám az is bebizonyult, hogy az attitűdöknek is lényeges szerepe van. A párkapcsolatukkal elégedettebb (boldogabb), és a házasságot pozitívan szemlélő élettársi kapcsolatban élők házasodnak össze, és a párkapcsolatokkal való elégedetlenség vezet váláshoz. | Profound changes took place in partnership formation and partnership dynamics in Hungary during the recent two decades. The formation of the first partnerships happens today later in the life course as before; the popularity of marriage decreases continuously; people establish their first partnership overwhelmingly (70%) as non-marital cohabitation in the new century; the fragility of the partnerships increased: the total divorce rate increased, and since cohabitations are dissolved earlier as marriages, the rapid diffusion of cohabitation increased the instability of all partnerships. The transition from cohabitation to marriage is quite high, but the ratio of permanent cohabitation, as 'alternative to marriage' increased. Our internationally recognized research result, that diffusion of cohabitation started clearly before the societal transition in Hungary, shed new light on the theory of Second Demographic Transition. Not alone the societal transition enabled the diffusion of new demographic behavior in the former socialist countries. Partnership behavior of Hungarians in Hungary and in Romania differs clearly: in Transylvania marriage is popular until today, and partnership stability is clearly higher as in Hungary. Globalization and labor market instability is a context for the plurality of partnership forms, and instability of partnerships, however also attitudes and quality of partnership plays significant role