30 research outputs found
Long-term light trap study on the macro-moth (Lepidoptera: Macroheterocera) fauna of the Aggtelek National Park
We analyzed the night-active Macrolepidoptera fauna in the Aggtelek karst region (near the village Jósvafõ) by Jermy-type light-trap in 1990, 1993 and during 1999–2004. In each year the trap operated from 5 March until 5 November. During the eight years altogether 127 929 specimens were collected belonging to 594 species, which is about 60% of the Hungarian fauna. 216 species occurred in each year. Noctuidae and Geometridae were most rich in species and most abundant. Arctiidae, Lasiocampidae, Notodontidae and Sphingidae were also represented in a considerable proportion. The analysis of the flight activity curves shows two summer peaks and also a smaller spring and an autumn peak. The faunal type composition of the species and their abundance, respectively, was the following: Transpalearctic (48.15%, 55.68%), Boreo Continental (18.86, 8.16%), South Continental (2.02%, 0.67%), West Palaearctic (28.96%, 35.14%), Xeromontane (1.01%, 0.05%) and Extrapalaearctic (1.01%, 0.31%). The eco-faunal components: euryoecious (11.62%, 20.03%), silvicolous (17.34%, 20.12%), nemoral (8.08%, 9.86%), quercetal (12.46%, 12.66%), helophilous (5.56%, 1.85%), boreo-montane (1.18%, 1.12%), altoherbosa (5.22%, 3.49%), meso-hygrophilous (6.73%, 6.26%), steppic (10.44%, 7.17%), lichenophagous (2.02%, 14.13%), other (19.36%, 3.32%)
Heavy metal contamination in recorded and unrecorded spirits. Should we worry?
Heavy metals can be released into all alcoholic beverages during production and storage. However, there is at least a theoretical risk that they could be present in higher, and potentially toxic, concentrations in those produced in the household and small-scale stills common in Central and Eastern Europe, which lack quality control and whose products are unrecorded by authorities. Yet, so far, few studies comparing concentrations of heavy metals in recorded and unrecorded spirits have been published. In this study we ask whether there is any difference between heavy metal concentrations in recorded and unrecorded spirits and, thus, the related health risk. The levels of heavy metals were determined in recorded (n = 97) and unrecorded (n = 100) spirits using inductively coupled plasma optical emission spectrometric analysis and applied to population-based risk assessments, considering average, regular and chronic heavy drinkers. Concentrations of Cu, Zn, and Sn were significantly higher in unrecorded spirits than those in their recorded counterparts and recorded spirits contained significantly higher levels of Fe, Mn, and Ni than unrecorded spirits. Combined exposure to heavy metals posed a potential health risk in chronic heavy drinkers consuming recorded spirits. However, when compared to the health risk arising from drinking large volumes of ethanol, the risk is negligible. Consequently, there are no grounds to worry about the adverse effects of heavy metals from spirits
Population Structure, Dynamics and Egg-laying Preference in a Threatened Butterfly (Maculinea alcon, Lepidoptera: Lycaenidae)
A nappali lepkék állományainak jelentős csökkenése, életterük beszűkülése különösen nagymértékű kontinensünkön. Ez a tendencia figyelhető meg a Maculinea van Eecke, 1915 (Lepidoptera: Lycaenidae) nemzetség fajainak esetében is, melyek mára már Európa-szerte veszélyeztetettek, és sok területről ki is pusztultak. A hangyaboglárkák fenyegetettsége egyrészt speciális életmenetük, másrészt természetes élőhelyeik eltűnéséből, degradációjából adódik. A genus fajaira irányuló ökológiai kutatások tisztázták a lepkék obligát myrmecophil életmódját, ami igen szoros kapcsolatot feltételez a Maculinea és a Myrmica Latreille, 1804 (Hymenoptera: Formicidae) fajok között.
A Maculinea genust Magyarországon négy faj képviseli: Maculinea alcon ([Denis & Schiffermüller], 1775) (= M. rebeli auct. nec Hirschke, 1904); Maculinea teleius (Bergsträsser, 1779); Maculinea nausithous (Bergsträsser, 1779) és a Maculinea arion (Linnaeus, 1758). A Maculinea alcon taxonómiai megítélése sokáig vitatott volt. Az újabb kutatások szerint a M. alcon (szürkés hangyaboglárka) és a M. rebeli (sztyeppvidéki hangyaboglárka) sem morfológiailag, sem genetikailag nem különül el egymástól, így megkülönböztetésük csupán ökológiai bélyegekre (élőhely, tápnövény, hangyagazda, stb.) alapozható. Dolgozatomban a két taxont a M. alcon ökotípusainak tekintem. A szárazgyepi ökotípus lárvális tápnövénye a Gentiana cruciata L. (Szent László tárnics), hangyagazdái pedig Myrmica. sabuleti Meinert, 1860, My. scabrinodis Nylander, 1846, My. sulcinodis Nylander, 1846, My. specioides Bondroit, 1918, My. lonae Finzi, 1927 és a My. schencki Viereck, 1903 lehetnek. A Palearktikum nyugati felében vele szimpatrikusan, de allotopikusan fordul elő a nedvesréti-lápréti ökotípus, melynek nőstényei a Gentiana pneumonanthe L. (kornistárnics) hajtásaira petéznek, lárváit pedig élőhelyenként eltérően három fő Myrmica faj adoptálhatja My. scabrinodis, My. ruginodis Nylander, 1846 és a My. rubra (Linnaeus, 1758).
Vizsgálatainkat a Maculinea alcon szárazgyepi ökotípusának tohonya-völgyi populációján végeztük 2002 és 2006 között