Jenei Dezső emlékére

Jelen írás Jenei Dezső emlékére készült, melyben életútját, szakmai munkásságát, közéleti tevékenységének lényegét foglaljuk össze, illetve a nevével fémjelzett műszaki tudományosságért emléklap jelentőségéről s az eddigi kitüntetettekről számolunk be

A magyar műszaki nyelv úttörői. Debreczeni Márton műszaki öröksége

Jelen dolgozat a magyar tudományosságot definiáló, a magyarul való alkotást lehetővé tevő igen fontos eszköznek, a tudományos nyelv, szűkebb értelemben a szaknyelv megszületését világítja meg. Részletes képet rajzol a jelenséget előidéző körülményekről, burkoltan utalva a két legfontosabb nehézipari ág, a bányászat és a kohászat szerepére. Ismert és elfogadott tény, hogy az említett területeken rendelkezésre álló munkák igen jelentős része német nyelven jelent meg, ugyanakkor a műszaki személyzetnek számaránya igen alacsony volt, így a magyar nyelvű könyvek, szótárak szerkesztése sok áldozattal járt. A dolgozat, annak ellenére, hogy a Debreczeni Márton felbecsülhetetlen értékű szótárkészítő és szaknyelvalapító munkásságát méltatja, sok más értékes, alkotó szellemet is megemlít, ezáltal összefüggéseiben szemlélteti az akkori idők értékteremtő kontextusát

Szemelvények Martin Lajos (1827–1897) műszaki hagyatékából

Egy műszaki alkotás sikeres életre keltéséhez nem mindig elegendő az alkotó zsenialitása, elhivatottsága és állhatatossága; ugyanolyan mértékben szükség van a konjunktúra megfelelő alakulására, a megfelelő személyek találkozására és a közös felismerés erejére, amely a találmányba éltető szikrát lehel, hogy ezzel elindítsa azt az alkalmazás világában. A jelen dolgozat tárgyilagosan mutatja be a kolozsvári és egyúttal a Kárpát-medencei repülés úttörője, Martin Lajos egyetemi tanár személyes példáján keresztül ezt a figyelmen kívül nem hagyható valóságot. A Martin Lajos műszaki örökségének hányatott sorsát tárja fel, részletesen dokumentálja a helyeket, a kapcsolódó személyeket egyszersmind gazdagon idézi az örökség műszaki leírását tárgyaló szakirodalmat. A dolgozatban felsorakoztatott tények megvilágítják a feltalálónak a műszaki megvalósításra és a tökéletesítésre irányuló törekvését. Sajnos hazai érdeklődés nem volt a találmány iránt, a feltaláló pedig nem volt hajlandó azt idegen nemzetek kezébe adni, ezért korlátolt anyagi lehetőségek között küzdött a fejlesztéssel, amíg ereje engedte. A repüléshez kötött, igen gazdag tudományos munkássága eredményeit átolvasva olyan tudós képe jelenik meg, aki korát jóval megelőzte, de anyagi és műszaki feltételei korlátozták igazának demonstrálásában. A Martin Lajos műszaki öröksége iránti érdeklődés ébredését, a hozzá kapcsolódó történeteket, személyeket és intézményeket, valamint az EME keretén belül folytatott kutatás részleteit rendszerezi a dolgozat. A felsorakoztatott elvek világossá teszik, hogy mennyire fontos a birtokunkban levő műszaki örökség feltárása, rendszerezése és megőrzése. Elsősorban a fiatal nemzedék számára ösztönző példa, de gazdag ötlettár is

Ultrahangos hegesztés alkalmazástechnikai jellemzői

Az ultrahangos fémhegesztés alkalmazástechnikai előnyei: nem kell semmilyen hozaganyag; csekély elektromos átmeneti ellenállású kontaktusok készíthetők; vékony anyagok hegeszthetők vastag anyagokhoz is; hélium-tömör hegesztési varratot eredményez; a hegesztési paraméterek számítógépes beállítása egyszerűen megoldható; tiszta és biztonságos a munkafolyamat (nincs szikra, láng és füst); gyártósorba integrálható. Jelen cikk ezen hegesztési eljárás néhány további alkalmazástechnikai jellemzőjével foglalkozik

Hősokk-állóság becslés szerszámanyagokra

A hősokk lehet "lökésszerű" hőhatás (pl. gyors túlhűtéskor), viszonylag nagy (esetenként változó) hőmérséklethatárok között, vagy nagy hőmérséklet-gradiens okozta lokális igénybevétel. A hőlökés, hőfok-különbség hatására kialakuló hőfeszültség - különösen egyidejűleg ható mechanikai terheléssel - az anyag (határ)szilárdságát elérő feszültséget, az akadályozott alakváltozás (nem eléggé képlékeny anyagoknál) pedig repedést, sőt törést eredményez(het). Jelen cikk a hősokk-állóság becslésének lehetőségével foglalkozik, szerszámanyagok adatait alapul véve