12 research outputs found

    Az orvos–beteg kommunikáció jelentősége a szomatizáló páciensek ellátásában

    Get PDF
    Absztrakt Szomatizáció alatt a szervi elváltozásokkal megnyugtatóan nem magyarázható testi panaszok összességét értjük. Szakirodalmi adatok alapján az orvos–beteg találkozások 15–25%-a ilyen jellegű probléma miatt jön létre. Mivel a hazai orvosképzésben a testi panaszok esetleges lelki hátterének értékelése nem kap megfelelő hangsúlyt, az orvosok attitűdjét gyakran tehetetlenségérzés, előítéletek jellemzik, ehhez pedig nem teljesen megindokolható diagnosztikus, illetve terápiás beavatkozások elrendelése társulhat. Mindeközben a páciens is tehetetlen, szorongása fokozódhat, panaszainak intenzitása nőhet. Mivel a szomatizáció egyik kiváltó oka a stressz, ezért kezelésének kulcsa a stresszel való megküzdés javítása. Ez a legtöbb krónikus betegség szakmai terápiás irányelveiben megjelenik. A rendelkezésre álló, hatékony beavatkozások repertoárja a mindennapi betegellátásba illeszkedő rövid tanácsadástól a gyógyszeres kezelésen át a pszichoterápiákig terjed. Vizsgálati eredmények alapján a leghatékonyabbak a kognitív és viselkedésterápiás beavatkozások. Ugyanakkor a betegek egy részénél a családorvosi vagy szakorvosi ellátás keretében történő rövid (10–30 perc), strukturált, úgynevezett reattribúciós tanácsadással is szignifikáns testi tünet- és szorongáscsökkenést lehet elérni. Orv. Hetil., 2016, 157(17), 664–668

    Association of affective temperaments with blood pressure and arterial stiffness in hypertensive patients: a cross-sectional study

    Get PDF
    BACKGROUND: Affective temperaments (anxious, depressive, cyclothymic, irritable and hyperthymic) measure subclinical manifestations of major mood disorders. Furthermore, cumulating evidence suggests their involvement in somatic disorders as well. We aimed to assess associations between affective temperament scores and blood pressure and arterial stiffness parameters in hypertensive patients. METHODS: In this cross-sectional study, 173 patients with well-controlled or grade 1 chronic hypertension, with no history of depression, completed the TEMPS-A, Beck Depression Inventory (BDI) and Hamilton Anxiety Scale (HAM-A) questionnaires in three GP practices. Arterial stiffness was measured with tonometry (PulsePen). RESULTS: According to multiple linear regression analysis, cyclothymic temperament score was positively associated with brachial systolic blood pressure independently of age, sex, total cholesterol, brachial diastolic blood pressure, BDI, HAM-A and the use of alprazolam (beta = 0.529, p = 0.042), while hyperthymic temperament score was negatively related to augmentation index independent of age, sex, smoking, heart rate, BDI, HAM-A and the use of alprazolam (beta = -0.612, p = 0.013). A significant interaction was found between cyclothymic temperament score and sex in predicting brachial systolic blood pressure (p = 0.025), between irritable and anxious temperament scores and sex in predicting pulse wave velocity (p = 0.021, p = 0.023, respectively) and an interaction with borderline significance between hyperthymic temperament score and sex in predicting augmentation index (p = 0.052). CONCLUSIONS: The present findings highlight elevated blood pressure among subjects with high cyclothymic temperament as well as an increased level of arterial stiffening in subjects with low hyperthymic scores suggesting that affective temperaments may play a role in the development of hypertension and arterial stiffening and may thus represent markers of cardiovascular risk. Sex differences were also present in these associations

    Effect of school lockdown due to the COVID-19 pandemic on screen time among adolescents in Hungary: a longitudinal analysis

    Get PDF
    IntroductionStudies indicate that due to school lockdown during the Coronavirus Disease 2019 (COVID-19) pandemic, screen time increased more steeply than pre-pandemic years. The aim of our study was to examine changes in screen time and its components (screen time spent on videos, games, homework, and other activities) of adolescents affected by COVID-19 school closures compared to controls from pre-pandemic years and to assess the effect of family structure and family communication.MethodsTwo sets of ninth-grader boys and girls transitioning into 10th grade were included in the analysis. The ‘pre-COVID classes’ (controls) completed the baseline survey in February 2018 and the follow-up survey in March 2019. ‘COVID classes’ (cases) completed the baseline survey in February 2020 (1 month before the COVID-19-related school lockdowns) and the follow-up survey in March 2021. Linear mixed models stratified by sex were built to assess the change in screen time over one year adjusted for family structure and communication.ResultsOur study population consisted of 227 controls (128 girls, 99 boys) and 240 cases (118 girls, 122 boys). Without COVID-19, overall screen time did not change significantly for boys, but there was a decrease in screen time for gaming by 0.63 h, which was accompanied by an increase of 1.11 h in screen time for other activities (consisting mainly of social media and communication). Because of the pandemic, all components increased by 1.44–2.24 h in boys. Girls’ screen time and its components remained stable without school lockdown, while it increased for videos and homework by 1.66–2.10 h because of school lockdown. Living in a single-parent household was associated with higher, while better family communication resulted in lower screen time.DiscussionOur results indicate that COVID-19-related school lockdowns modified the age-specific increase in screen time for boys and girls as well. This trend, however, may be counterbalanced by improving communication between family members

    Hyperthymic affective temperament and hypertension are independent determinants of serum brain-derived neurotrophic factor level

    Get PDF
    BACKGROUND: Brain-derived neurotrophic factor (BDNF) has neuroprotective, proangiogenic and myogenic effects and, therefore, possibly acts as a psychosomatic mediator. Here, we measured serum BDNF (seBDNF) level in hypertensive patients (HT) and healthy controls (CONT) and its relation to affective temperaments, depression and anxiety scales, and arterial stiffness parameters. METHODS: In this cross-sectional study, affective temperaments, anxiety, and depression were studied with questionnaires (TEMPS-A, HAM-A, and BDI, respectively). SeBDNF level and routine laboratory parameters were measured as well. Arterial stiffness was evaluated with a tonometric method. RESULTS: Allover, 151 HT, and 32 CONT subjects were involved in the study. SeBDNF level was significantly higher in HT compared to CONT (24880 +/- 8279 vs 21202.6 +/- 6045.5 pg/mL, p < 0.05). In the final model of regression analysis, hyperthymic temperament score (Beta = 405.8, p = 0.004) and the presence of hypertension (Beta = 6121.2, p = 0.001) were independent determinants of seBDNF. In interaction analysis, it was found that in HT, a unit increase in hyperthymic score was associated with a 533.3 (95 %CI 241.3-825.3) pg/mL higher seBDNF. This interaction was missing in CONT. CONCLUSIONS: Our results suggest a complex psychosomatic involvement of BDNF in the pathophysiology of hypertension, where hyperthymic affective temperament may have a protective role. BDNF is not likely to have an effect on large arteries

    Influenza elleni védőoltás: mi szól mellette és ellene? Háziorvosok és a lakosság nézetei

    Get PDF
    Bevezetés: A magyar felnőtt lakosság heterogén attitűdje folytán az influenza elleni átoltottság elmarad az nemzetközi ajánlásoktól. A háziorvosok meggyőző potenciálja jelentős, ezért fontos szerepük van a felnőtt lakosság oltással kapcsolatos döntéseinek befolyásolásában. Célkitűzés: Az influenza elleni oltásra vonatkozó támogató és akadályozó tényezők azonosítása felnőtt háziorvosok és a teljes lakosság és körében. Módszer: 1000 fő, a teljes felnőtt lakosságra reprezentatív alany, valamint 317 fő, felnőtt- és vegyes praxisban dolgozó háziorvosokra reprezentatív orvos megkérdezése önkitöltős online kérdőív segítségével. Eredmények: Az influenza elleni oltás lehetősége 93%-ban ismert a lakosság számára, 30% a leginkább a háziorvos tanácsát követné ebben a kérdésben. A háziorvosok jelentősen túlbecsülik az ellátott lakosság átoltottságát. Az oltást nem tervezők leggyakoribb indokai: nem tartják veszélyesnek az influenzát, bíznak a saját immunrendszerükben, tartanak az oltás mellékhatásaitól. Megbeszélés: Elenyésző az influenza elleni oltás lehetőségét mereven elutasítók aránya. A többség relatív indokok alapján tartja kevésbé fontosnak ezt a lehetőséget. A háziorvos hiteles szereplő a lakosság jelentős része számára. Következtetés: A háziorvos szerepe kulcsfontosságú a lakosság átoltottságának növelésében
    corecore