A perm és a triász időszak határán lezajlott környezeti változások, magyarországi szelvények vizsgálata alapján = Environmental changes at the Permian-Triassic boundary, based on studies of boundary sections in Hungary

Kutatási programunk célja az volt, hogy képet nyerjünk a paleozoikum és a mezozoikum határán lejátszódó, a fanerozoikum legnagyobb kihalásához vezető környezeti változások pontos menetéről és ennek alapján megkíséreljük az okok feltárását is. A bükki szelvények vizsgálata során biosztratigráfiai módszerekkel tisztáztuk a határ pontos helyzetét, részletes mikrofácies-elemzést végeztünk. Kimutattuk, hogy a legfelső perm rétegekben a karbonátkiválasztó szervezetek maradványai rövid szakaszon belül, de fokozatosan tünnek el. A maradványok eltűnésével együtt kezdődik el a delta 13C értékek fokozatos eltolódása negatív irányba. Az ezt követő szakaszt elszegényedett fosszilia-együttes és litológiai változás ("határ márga") is jellemzi. A "túlélő" permi szervezetek eltűnése egybeesik a delta 13C értékek negatív csúcsával, amit a P-T határ kemosztratigráfiai jelzőjének tekintenek. Negatív eltolódás az erős vízmozgású sekélytengerben képződött dunánúli-középhegységi rétegsorok ooidos határszakaszán is egyértelműen kimutatható. A triász kezdetén mikrobás karbonátok, illetve a sekély, erős vizmozgású szubtidális övezetekben oolit rétegek képződése jellemző. Az eredmények bebizonyították, hogy a Bálvány-észak elnevezésű alapszelvény a perm és a triász határán lezajlott események megismerése szempontjából az egyik legteljesebb és a legjobban tanulmányozható szelvény Európában és világviszonylatban is kiemelkedő jelentőségű. | The aim of the research project was to contribute for better understanding of environmental changes, which resulted in the largest extension of the Phanerozoic at the boundary between the Paleozoic and Mesozoic. Applying biostratigraphic methods, the exact position of the boundary was determined in the sections of the Bükk Mountains and detailed microfacies analyses were carried out. It was proved that in the uppermost Permian layers, remnants of carbonate secreting organisms gradually disappear in a short interval. A negative shift of delta 13C values starts at the level of onset of gradual decrease in the amount of bioclasts. The next interval is characterised by an impoverished fossil assemblage and also a change in the lithology ('boundary shale'). Disappearance of the 'survivor' Permian biota coincides with a negative delta 13C peak that is considered as the chemostratigraphic marker of the Permian-Triassic boundary. The negative shift was also encountered in the oolitic boundary interval of the Transdanubian Range, which was deposited in a high-energy shallow marine environment. In the earliest Triassic formation of microbial carbonates on the low-energy sea-bottom and oolites in the high-energy environments was typical. Results of the project evidenced that the Bálvány-North section is one of the most complete and best-exposed Permian-Triassic boundary sections in Europe and it has an outstanding importance world-wide