Diabeteses dyslipidaemia és atherosclerosis

Absztrakt A diabetes mellitus gyakorisága és ezzel együtt népegészségügyi jelentősége is folyamatosan nő. Az utóbbi években tapasztalt javulások ellenére a cardiovascularis betegségek a cukorbetegek morbiditásának és mortalitásának vezető okai. A cukorbetegség fennállása önmagában olyan cardiovascularis veszélyeztetettséget jelent, mintha ismert érbetegsége lenne a betegnek. A diabeteses dyslipidaemia jellemzői a magas éhgyomri és postprandialis triglicerid-, alacsony HDL-koleszterin-szint, valamint a kissé emelkedett LDL-koleszterin-szint mellett az atherogen kicsi-sűrű, azaz a small-dense LDL nagy aránya. Az atherogen dyslipidaemiának ezen komponensei nem egymástól független eltérések, hanem egymással szorosan összefüggnek. Az utóbbi évek kutatási eredményei a small-dense LDL és az alacsony HDL káros hatásának elismerése mellett igazolták a trigliceridben gazdag lipoproteinek és azok remnantjainak atherogenitását, továbbá kimutatták, hogy a kulcs a trigliceridben gazdag lipoproteinek májban történő túltermelése és késleltetett lebontása. Ennek metabolizmusában meghatározó szerepe van a lipoproteinlipáznak, amelynek működését az ApoA5 fokozza, az ApoC3 pedig gátolja. Ez utóbbi funkciócsökkenését okozó mutáció a szívinfarktus kockázatát csökkenti, míg az ApoA5 funkciócsökkenéssel járó mutációja a trigliceridben gazdag lipoproteinszintet 60%-kal emeli és a szívinfarktus kockázatát 2,2-szeresére fokozza. Diabetes mellitus, inzulinrezisztencia, elhízás, metabolikus szindróma esetén az LDL-koleszterinnél a veszélyeztetettségnek jobb markere a non-HDL-koleszterin. Ezt úgy számolhatjuk ki, hogy az összkoleszterinből kivonjuk a HDL-koleszterin értékét. A non-HDL-koleszterin célértékeit úgy kapjuk meg, hogy az LDL-koleszterin-célértékekhez 0,8-et hozzáadunk, azaz nagy cardiovascularis kockázat esetén 3,3 mmol/l, igen nagy kockázat fennállásakor 2,6 mmol/l az elérendő szint. Diabeteses dyslipidaemia kezelésében is a statinok az elsőnek választandó gyógyszerek. Ugyanakkor ismert, hogy optimális (vagy célértékre történő) statinterápia esetén is jelentős a residualis(lipid)-kockázat. Ennek mérséklésére a magas trigliceridszint és az alacsony HDL-koleszterin-szint kezelése kézenfekvő, amire a fibrátok adása kedvező hatású lehet. Statin mellé kombinációra a fenofibrát ajánlható. Orv. Hetil., 2016, 157(19), 746–752

Akut coronariaszindróma miatt 2015-ben kezelt betegeink lipidcsökkentő terápiája = Lipid-lowering therapy of patients suffering from acute coronary syndrome in a Hungarian county hospital in 2015

Absztrakt: Bevezetés: A jelenleg érvényes prevenciós irányelvek nagy hangsúlyt fektetnek az akut coronariaszindrómán (ACS) átesett betegek lipidcsökkentő kezelésére. Célkitűzés: Annak vizsgálata, hogy a hemodinamikai laborral rendelkező hazai megyei kórházban az ACS miatt kezelt betegek hazaengedésekor milyen arányban alkalmazzuk az irányelvek által előírt nagy dózisú statint, valamint hogy az invazív beavatkozás utáni első évben miként alakulnak a betegek LDL-koleszterin-szintjei (LDL-C) és a célértékek elérése. Módszer: A kórházi adatbázisokból történő retrospektív adatgyűjtés a 2015. évben ACS miatt szívkatéteres intervención átesett betegek elbocsátási terápiájáról és az azt követő egy év kezeléséről és lipidértékeiről. Eredmények: ACS miatt 2015-ben 454 beteg esett át intervención, kórházi elbocsátáskor a betegek több mint 9/10-e nagy dózisú statint (több mint 80%-uk 40 mg rozuvastatint), vagy annak megfelelő kombinációt kapott. 154 beteg esetében találtunk féléves lipideredményt, az LDL-C mediánja 1,9 mmol/l volt, az 1,8 mmol/l célértéket 48,7% érte el. Egyéves vizsgálati eredményt 292 beteg esetében találtunk (az elhalálozottakat és a nem az ellátási területünkön élőket leszámítva az összes beteg 73%-a), az LDL-C mediánja 2,0 mmol/l, a célérték elérési aránya pedig 37,3% volt. Nem találtunk szignifikáns eltérést a három ACS-forma, valamint a férfiak és a nők eredményei között. Következtetések: Az ellenőrzésekre járó revaszkularizált betegek körében elfogadhatónak találtuk a lipidcsökkentő kezelés minőségét, de nagyobb hangsúlyt kell helyezni arra, hogy a jelenlegi kétharmadhoz képest több betegen történjenek meg a kontrollvizsgálatok. Orv Hetil. 2018; 159(12): 478–484. | Abstract: Introduction: The actual guidelines of cardiovascular prevention lay special emphasis on the lipid-lowering therapy of patients suffering from acute coronary syndrome (ACS). Aim: To evaluate the occurrence of high-intensity statin therapy, recommended by guidelines, at discharge in a Hungarian county hospital with hemodynamic laboratory in patients who underwent percutaneous intervention, furthermore the LDL-cholesterol (LDL-C) levels and goal attainment rate in the first year. Method: Retrospective data collection from the hospital database regarding the therapy at discharge and the lipid levels in the year following the intervention due to ACS in 2015. Results: Due to ACS event, 454 patients had coronary intervention in 2015, at discharge more than 90% of them received high-intensity statin (more than 80% rosuvastatin, 40 mg) or corresponding combination therapy. In 154 cases we found half-year lipid results; the median of LDL-C was 1.9 mmol/L, the 1.8 mmol/L target value attainment rate was 48.7%. Results after one year were found in 292 cases (73% without the deceased and foreign patients); the LDL-C median proved to be 2.0 mmol/L, the target level attainment rate was 37.3%. There was no significant difference between the results of patients from the three different ACS forms and between those of men and women. Conclusions: The lipid lowering therapy of the revascularized patients who come back for medical visits is acceptable, but greater emphasis has to be laid on increasing the rate of controlled patients compared to the present two-thirds. Orv Hetil. 2018; 159(12): 478–484

Akut coronariaeseményen átesett betegek komplex lipidcsökkentő kezelésének eredményei = Complex lipid-lowering treatment options in patients with a history of acute coronary syndrome

A szerzők azt vizsgálták, hogy szívinfarktust elszenvedett betegek körében miként valósul meg a lipidcélértékek (az LDL-koleszterinen túlmenően a HDL-koleszterin- és trigliceridszinteké is) elérése a kardiológiai szakrendelésen történő ellenőrző vizsgálatok során. Módszer: 201 nagy és igen nagy kockázatú, a gyulai kardiológiai szakrendelésen gondozott, szívinfarktuson átesett beteget vontak be a felmérésbe 2007. január 1. és május 31. között. A betegek lipidszintjeit és lipidcsökkentő kezelését elemezték két éven keresztül. Eredmények: A bevonási vizit során csupán a betegek 26,4%-ának volt az LDL-koleszterin-szintje a célnak megfelelő, emellett a betegek 40,3%-ában észleltek magas triglicerid- és 33,3%-ában alacsony HDL-koleszterin-értékeket. Mindössze 22 esetben (10,9%) sikerült mindhárom lipidparaméter tekintetében elérni a célértékeket. A kontrollvizsgálatokon rendszeresen megjelent 179 beteg adatait elemezve a lipidértékek tekintetében kedvező változást figyeltek meg: a betegek 42,5%-a érte el a kívánt LDL-koleszterin-célértéket, 17,3%-a pedig HDL-koleszterin- és trigliceridértékében is teljesítette a jelenleg előírt szintet. Következtetések: A vizsgálat eredményei megfelelnek az irodalmi adatoknak. A jelenleg alkalmazható terápiás lehetőségekkel az optimális LDL-koleszterin-szint elérésén túl törekedni kell az úgynevezett „residualis lipidológiai kockázat” csökkentésére is, amelynek eszköze a kombinációs terápia mind szélesebb körben történő alkalmazása lehet. Orv. Hetil., 2011, 152, 296–302. | Authors aimed to assess how target values in serum lipid concentrations (LDL- and HDL-cholesterol, triglyceride) can be achieved in patients with a history of acute coronary syndrome during follow up in an outpatient cardiology clinic. Methods: 201 patients with a history of acute coronary syndrome were included and were followed up between January 1 and May 31, 2007.Authors analyzed serum lipid parameters of the patients and the lipid-lowering medications at the time of the first meeting and during follow up lasting two years. Results: During the enrollment visit only 26.4% of the patients had serum LDL cholesterol at target level, whereas high triglycerides and low HDL cholesterol levels were observed in 40.3% and 33.3% of the patients, respectively. Only 22 patients (10.9%) achieved the target levels in all three lipid parameters. Of the 201 patients, 179 patients participated in the follow up, and data obtained from these patients were analyzed. There was a positive trend toward better lipid parameters; 42.5% of the patients reached the desired LDL-cholesterol target value and 17.3% of the patients had HDL-cholesterol and triglycerides target values. Conclusions: These findings are consistent with those published in the literature. Beside the currently used therapeutic options for achieving optimal LDL-cholesterol, efforts should be made to reduce the so-called “residual cardiovascular risk” with the use of a widespread application of combination therapy. Orv. Hetil., 2011, 152, 296–302

Szemléletváltozás a lipidológiában, a célértékek elérése. Hogyan tovább? = A change of attitude in lipidology, achievement of target levels. What comes next?

A cardiovascularis prevenció egyik legnagyobb feladata a szív- és érrendszeri események rizikójának minimalizálása a lipidcélértékek elérésével. Ennek fontosságát sugallják a nagy betegszámú klinikai vizsgálatok összefoglaló értékelésével készült metaanalízisek és a mindennapi orvosi tevékenységet meghatározó terápiás irányelvek. A célértékek elérésének jelentőségét gyakran hangsúlyozzuk, mégis nagy a távolság az elmélet és a napi gyakorlat között. A szerzők irodalmi adatok és saját vizsgálati eredményeik alapján hasonlítják össze a célértékek elérésének arányát és elemzik a továbblépés lehetőségeit.A CÉL program 2004-ben, 2005-ben és 2006-ban mérte fel az összkoleszterin-célértékek elérésének arányát a családorvosok több mint 10 ezer betegében. Az arány 3 év alatt 12%-ról 30%-ra nőtt. A REALITY vizsgálat magyar eredményei szerint 2004-ben az összkoleszterin-célértéket elérők aránya 21% volt, és 3 év alatt 27%-ra nőtt. Ezen önmagában igen alacsony javulási arányhoz hozzátartozik az is, hogy 2007-ben, amikor a betegek alig több mint egynegyede volt célértéken, a családorvosok 87%-a és a szakorvosok 56%-a beletörődött ebbe, és nem tervezett további változtatást a célértéket el nem érők kezelésében.A gyulai megyei kórház kardiológiai profilú belgyógyászati osztályán végzett felmérések azt igazolják, hogy az ismerten érbetegek életkilátásait bizonyítottan javító aszpirin, béta-blokkolók, ACE-gátlók és statinok alkalmazási gyakorisága az irányelvek következetes alkalmazásának és az odafigyelésnek köszönhetően 7 év alatt javult, és ma már mind a négy csoportban 90% fölött van. Ugyanakkor az LDL-koleszterin-célértékeket 2007 decemberében, illetve 2008 januárjában a nagy kockázatú betegek 37%-a, az igen nagy kockázatúak 18%-a érte el. Az, hogy az utóbbi csoportban csak a betegek 21%-a részesült kombinált lipidcsökkentő kezelésben, jelzi, hogy ezen arány javítása lehet a továbblépés egyik útja. Nagy hangsúlyt kell helyezni a célértékek elérésének vizsgálatára és az alkalmazott terápia folyamatos újraértékelésére, különösen a nagy és az igen nagy cardiovascularis kockázatú betegek esetében, mert ők nyerhetnek ezzel a legtöbbet. | One of the greatest challenges of cardiovascular prevention is to minimize the risk of cardiovascular events through the achievement of target lipid levels. Its importance is suggested by the comprehensive metaanalyses of large scale clinical trials and the therapeutic guidelines determining everyday clinical practice. The attainment of target levels is often emphasized, nevertheless, there is a gap between theory and practice. The authors compare the goal attainment rate based on Hungarian medical literature and their own data, and analyze the possibilities of further improvement.The CÉL Program evaluated the achievement rate of target total cholesterol levels in more than 10 000 patients of general practitioners in 2004, 2005 and 2006, and the ratio increased from 12% to 30% within 3 years. According to the results of the Hungarian REALITY study the rate of patients achieving the target total cholesterol levels was 21% in 2004, and it increased to 27% during a 3-year period. To this very low improving rate also belongs the fact that in 2007, when only one fourth of patients were on target levels, 87% of general practitioners and 56% of specialists reconciled themselves to it and did not propose any modification in the therapy of patients not achieving the target levels.The surveys conducted at the department of internal medicine with cardiological profile of the county hospital in Gyula proved a considerable increase in the last 7 years in the administration of drugs improving the life expectancy of cardiovascular patients (aspirin, beta-blockers, ACE-inhibitors and statins) due to the widespread application of clinical guidelines and the special attention; nowadays the administration rate is above 90% in all four groups. Nevertheless, the rate of patients achieving the LDL-cholesterol goals was 37% in the high risk and 18% in the very high risk groups in December 2007 and January 2008. The fact that in the latter group only 21% of patients received combination therapy indicates that improving this ratio may be the next step. A greater emphasize should be laid on check-up of the achievement of target levels and regular revision of applied medical therapy, particularly in the high and very high risk patients as these groups can benefit the most from it