A vizuális kategorizációs folyamatok elektrofiziológiai korrelátumai

A perceptuális kategorizáció a megismerés alapvető funkciója, mely lehetővé teszi a megfigyelő számára, hogy a környezetében tapasztalt információk segítségével döntéseket hozzon. Az elektroenkefalográfia (EEG) alkalmazása lehetővé teszi ezen folyamatok neurális hátterének vizsgálatát. Jelen kutatás annak próbált utánajárni, hogy a vizuális kategorizáció korai elektrofiziológiai korrelátumaira milyen hatással van a bemutatott képek felismerhetősége

Személyiségfejlesztő tréning és önismeret kurzus szociálpedagógia szakos hallgatóknak – célok, tanulási eredmények, témakörök és gyakorlatok

Jelen tanulmány kitér arra, hogy mi a jelentősége a személyiségfejlesztésnek és önismeretnek mind segítő szakembereknél, mind pedagógus végzettségűeknél – melynek egy sajátos metszetét alkotják a szociálpedagógusok. Ezután ismertetésre kerülnek a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gulya Pedagógusképző Kar szociálpedagógia BA szakos hallgatók számára kötelezően meghirdetett Személyiségfejlesztő tréning és önismeret nevű kurzus céljai, követelményei, tanulási eredményei, valamint a kurzus keretében feldolgozott témakörök. Végezetül bemutatásra kerül több, a kurzus során elvégzett gyakorlat: azok célja, a feladatok leírása, az általuk feldolgozható témakörök; valamint megosztásra kerülnek a gyakorlatok kivitelezését segítő instrukciók, segédanyagok

A gyász- és veszteségfeldolgozás oktatásának szerepe a pedagógusképzésben - hallgatói vélemények

Jelen tanulmány célja felhívni a figyelmet arra, hogy fontos szerepe van a pedagógusoknak a gyermekek gyászfeldolgozásának segítésében, és ehhez szorosan kapcsolódva milyen jelentősége van annak, hogy erre a szerepükre már a tanulmányaik során, vagyis még a pedagógusképzésben felkészítsék őket. Kérdőíves vizsgálat segítségével 124 tanító, óvodapedagógus és szociálpedagógia szakos hallgató fejthette ki ezzel kapcsolatos véleményét, igényeit, tapasztalatait és attitűdjeit annak érdekében, hogy kiderüljön, mit gondolnak a pedagógus gyászfeldolgozásban nyújtott szerepéről, hogy fontosnak érzik-e azt, hogy a témával kapcsolatos ismereteket már a felsőoktatási tanulmányaik alatt szerezzenek, és ha igen, azt milyen formában és témakörökre vonatkozóan tennék szívesen. Szó lesz arról is, hogy az ehhez való hozzáállásukat milyen tényezők befolyásolják. A kapott eredmények alapján elmondható, hogy a hallgatók fontosnak és komplexnek látják a gyászfeldolgozás segítésével kapcsolatos szerepüket, valamint, hogy nagyon erős nyitottságot mutatnak arra, hogy erre a szerepre már a pedagógusképzés keretén belül felkészüljenek. A megkérdezett hallgatók álláspontja és a friss szakirodalom ebben a kérdésben nagyfokú átfedést mutat

Systematic literature review on parental involvement in digital education

Today it is generally known that digital tools suitable for enriching education can benefit and hinder teaching-learning. To understand the reasons behind students’ behavior, one must take an ecological approach to digital education. It would be misleading to think that only teachers experience difficulties; Digital education raises many questions and is the subject of constant debate, to which the COVID-19 pandemic has contributed significantly. In our systematic literature review, using the PRISMA model, we aimed to explore parental techniques and the degree of parental efficiency revealed by the literature on the digital education of children in families. After the multi-step screening, we finally examined 12 studies. The findings suggest that parents in digital education, acting as mediators, can be classified into groups fearing the consequences of digital tools, experiencing knowledge gaps, with an intersection of both apparent in literature. Parents express a need for support and assistance in digital education

A vizuális kategorizációs folyamatok elektrofiziológiai korrelátumai

A perceptuális kategorizáció a megismerés alapvető funkciója, mely lehetővé teszi a megfigyelő számára, hogy a környezetében tapasztalt információk segítségével döntéseket hozzon. Az elektroenkefalográfia (EEG) alkalmazása lehetővé teszi ezen folyamatok neurális hátterének vizsgálatát. Jelen kutatás annak próbált utánajárni, hogy a vizuális kategorizáció korai elektrofiziológiai korrelátumaira milyen hatással van a bemutatott képek felismerhetősége

A vizuális kategorizáció elektrofiziológiai vizsgálata zajos ingerek segítségével

A vizuális kategorizáció - vagyis a tárgyak gyors és pontos azonosítása - fontos szerepet játszik mindennapi tevékenységeinkben, sőt egyes esetekben a túlélésben is. Napjainkban a humán kategorizációs folyamatok pszichológiai vizsgálatára leggyakrabban alkalmazott módszerek az idegtudományi mérőeljárások, mint például az elektroenkefalográfia (EEG). A kutatások egyre növekvő számának ellenére azonban sok kérdés tisztázatlan maradt ezen képesség idegrendszeri alapjait illetően. Jelen kutatás annak próbált meg utánajárni, hogy a általunk bemutatott képek különböző mértékű zajosítása milyen hatással van a vizuális Pl és N1 komponensekre egy kategorizációs feladatban. A vizsgálatban 12 egészséges személy végzett autó-madár kategorizációt 4 féle képtípuson: egyrészt eredeti, könnyen azonosítható, másrészt pedig 3 féle Fourier-spektrumra bonto tt, különböző mértékben felismerhető képeket mutattunk be. 32 csatornás EEG regisztráció történt, elsősorban a P1 és Ni komponensek amplitúdóit elemeztük a parietookcipitális területek felett. Az eredmények alapján mind a helyes válaszok aránya, mind a reakcióidő jól tükrözte a négy képtípus felismerhetőségét. Eredményeink szerint a könnyen azonosítható, eredeti ingerek esetén már a Pl-es komponensnél megjelenik a szemantikus kategóriára érzékeny hatás, az N1 komponens esetében a kategóriahatás pedig a képek felismerhetőségének rosszabbodásával csökken. Ezen eredmények arra utalhatnak, hogy az Ni komponens amplitúdó változása jól reprezentálja a feladatfüggő, kategorizációval kapcsolatos perceptuális folyamatokat, de könnyen felismerhető eredeti ingerek esetén már jóval korábban, az inger bemutatását követően 120-140 milliszekundummal is észlelhető szemantikus kategóriára érzékeny hatás

Attention-deficit hyperactivity disorder and nonsuicidal self-injury in a clinical sample of adolescents: the role of comorbidities and gender.

BACKGROUND: The aim of the present study was to investigate the possible association between attention-deficit hyperactivity disorder (ADHD) and non-suicidal self-injury (NSSI) with special focus on the role of comorbidities and gender in a clinical sample of adolescents with both a dimensional and a categorical approach to psychopathology. METHODS: Using a structured interview, the Mini International Neuropsychiatric Interview Kid and a self-rated questionnaire, the Deliberate Self-Harm Inventory, the authors examined 202 inpatient adolescents (aged: 13-18 years) in the Vadaskert Child and Adolescent Psychiatric Hospital and Outpatient Clinic, Budapest, Hungary. Descriptive statistics, Mann-Whitney U test, chi-square test and mediator model were used. RESULTS: Fifty-two adolescents met full criteria for ADHD and a further 77 showed symptoms of ADHD at the subthreshold level. From the 52 adolescents diagnosed with ADHD, 35 (67.30%) had NSSI, of whom there were significantly more girls than boys, boys: n = 10 (28.60%), girls: n = 25 (71.40%) ((chi(2)(1) = 10.643 p < .001 varphi = .452). Multiple mediation analyses resulted in a moderated mediation model in which the relationship between symptoms of ADHD and the prevalence of current NSSI was fully mediated by the symptoms of comorbid conditions in both sex. Significant mediators were the symptoms of affective and psychotic disorders and suicidality in both sexes and the symptoms of alcohol abuse/dependence disorders in girls. CONCLUSIONS: ADHD symptoms are associated with an increased risk of NSSI in adolescents, especially in the case of girls. Our findings suggest that clinicians should routinely screen for the symptoms of ADHD and comorbidity, with a special focus on the symptoms of affective disorders and alcohol abuse/dependence psychotic symptoms to prevent NSSI