Mape distribucija tlaka na tijelo u vizualizaciji udobnosti sjedenja

The increasing time period people spend in sitting position presents several risks of suffering musculoskeletal disorders. The main objective of this research was to raise awareness for prolonged sitting students about negative consequences of the incorrect seat. In the mainframe of the research the body pressure distribution of different body shaped students in diverse postures were measured on the most frequently used chairs in university’s lecture halls and laboratories. The recorded pressure maps were analysed from sitting comfort aspects thereafter and suggestions for correct sitting postures formulated finally. Research data and analysis revealed that most of the subject sit asymmetrically on chairs, the difference between left and right sides can reach 25%, the body built and sitting posture has a significant influence on the pressure distribution and peak pressures in the selected zones. Beside to a comfortable seat a special attention should be paid also to a correct posture, because many of health complains can be linked to the latter.Sve dulje vrijeme koje ljudi provode sjedeći predstavlja veći broj rizika za mišićno-koštane poremećaje. Glavni cilj istraživanja je podići svijest kod studenata o predugom sjedenju i negativnim učincima neispravnog načina sjedenja. Glavni dio istraživanja bavi se distribucijom tlaka na tijelo kod različitih tipova građe tijela i različitim načinima sjedenja mjereno na stolicama kojima su najčešće opremljene sveučilišne predavaonice i laboratoriji. Mape tlaka analizirane su s aspekta udobnosti sjedenja, a formulirane su i preporuke za pravilno držanje. Podaci pokazuju da većina subjekata sjedi asimetrično, a razlika lijeve i desne strane može biti do 25 %. Građa tijela i držanje pri sjedenju znatno utječu na distribuciju tlaka i najvišu razinu tlaka u odabranim zonama. Osim udobnih sjedala, pozornost treba obratiti na ispravno držanje pri sjedenju jer se mnoge zdravstvene tegobe mogu povezati s lošim držanjem

A klímaváltozás közösségökológiai hatásainak elemzései

A klímaváltozás ökológiai hatásainak elemzésével kapcsolatos tudományos eredményeink megközelítési módjukat tekintve az alábbi hat fő csoportba oszthatók: 1. Az elméleti várakozások tisztázása stratégiai modellezéssel. 2. Lehetséges hatások mértékének behatárolása Magyarország vonatkozásában, földrajzi analógiai megközelítéssel. 3. Nagy monitoring adatbázisok elemzései a már bekövetkezett változási tendenciák feltárására. 4. Természetközeli populációk és ökoszisztémák várható változásainak elemzése taktikai modellezéssel és statisztikai elemzésekkel. 5. A klímaváltozás agroökoszisztémákra gyakorolt hatásai 6. Új, hatékony és a korábbiaknál általánosabban használható bioindikátor-rendszer kidolgozása. A továbbiakban eredményeinket ezen felosztás szerinti csoportosításban ismertetjük

Comparative analysis of the relationship between phenological phenomena and meteorological indicators based on insect and plant monitoring

Climate change is one of the biggest environmental problems of the 21st century. The most sensitive indicators of the effects of the climatic changes are phenological processes of the biota. The effects of climate change which were observed the earliest are the remarkable changes in the phenology (i.e. the timing of the phenophases) of the plants and animals, which have been systematically monitored later. In our research we searched for the answer: which meteorological factors show the strongest statistical relationships with phenological phenomena based on some chosen plant and insect species (in case of which large phenological databases are available). Our study was based on two large databases: one of them is the Lepidoptera database of the Hungarian Plant Protection and Forestry Light Trap Network, the other one is the Geophytes Phenology Database of the Botanical Garden of Eötvös Loránd University. In the case of butterflies, statistically defined phenological dates were determined based on the daily collection data, while in the case of plants, observation data on blooming were available. The same meteorological indicators were applied for both groups in our study. On the basis of the data series, analyses of correlation were carried out and a new indicator, the so-called G index was introduced, summing up the number of correlations which were found to be significant on the different levels of significance. In our present study we compare the significant meteorological factors and analyse the differences based on the correlation data on plants and butterflies. Data on butterflies are much more varied regarding the effectiveness of the meteorological factors

A common polymorphism of the human cardiac sodium channel alpha subunit (SCN5A) gene is associated with sudden cardiac death in chronic ischemic heart disease

Cardiac death remains one of the leading causes of mortality worldwide. Recent research has shed light on pathophysiological mechanisms underlying cardiac death, and several genetic variants in novel candidate genes have been identified as risk factors. However, the vast majority of studies performed so far investigated genetic associations with specific forms of cardiac death only (sudden, arrhythmogenic, ischemic etc.). The aim of the present investigation was to find a genetic marker that can be used as a general, powerful predictor of cardiac death risk. To this end, a case-control association study was performed on a heterogeneous cohort of cardiac death victims (n=360) and age-matched controls (n=300). Five single nucleotide polymorphisms (SNPs) from five candidate genes (beta2 adrenergic receptor, nitric oxide synthase 1 adaptor protein, ryanodine receptor 2, sodium channel type V alpha subunit and transforming growth factor-beta receptor 2) that had previously been shown to associate with certain forms of cardiac death were genotyped using sequence-specific real-time PCR probes. Logistic regression analysis revealed that the CC genotype of the rs11720524 polymorphism in the SCN5A gene encoding a subunit of the cardiac voltage-gated sodium channel occurred more frequently in the highly heterogeneous cardiac death cohort compared to the control population (p=0.019, odds ratio: 1.351). A detailed subgroup analysis uncovered that this effect was due to an association of this variant with cardiac death in chronic ischemic heart disease (p=0.012, odds ratio =1.455). None of the other investigated polymorphisms showed association with cardiac death in this context. In conclusion, our results shed light on the role of this non-coding polymorphism in cardiac death in ischemic cardiomyopathy. Functional studies are needed to explore the pathophysiological background of this association. © 2015 Marcsa et al. This is an open access article distributed under the terms of the Creative Commons Attribution License, which permits unrestricted use, distribution, and reproduction in any medium, provided the original author and source are credited

A Bolcana porfíros és Măgura epitermás ércesedés jellemzése és kapcsolatuk vizsgálata (Erdélyi-szigethegység)

Diplomamunkám témája a Bolcana magmás-hidrotermás rendszer porfíros és epitermás ércesedésének vizsgálata. A Bolcana porfíros Cu-Au érctelep és a hozzá kapcsolódó epitermás telérrendszerek az Erdélyi-szigethegység déli részén helyezkednek el. Kutatásom célja a magmás-hidrotermás rendszerben a Bolcana porfíros és Măgura epitermás ércesedésbe mélyült újabb fúr ások anyagának értelmezése, kiegészítése felszíni feltárásokból nyerhető információkkal, valamint a két ércesedés összehasonlítása volt, petrográfiai illetve az érchozó oldatok genetikája szempontjából. A porfíros rendszer tanulmányozott részén magmás fázisokat és hidrotermás értípusokat különítettem el, valamint jellemeztem az ércásványparagenezist illetve a hidrotermás átalakulások ásványparagenezisét. A vizsgált epitermás ércesedés kapcsán, két, eddig le nem írt felszíni telérnek a hidrotermás átalakulásait és az ércásványparagenezisét írtam le. Mindkét típusú ércesedést létrehozó fluidumok jellemzésére fluidzárványvizsgálatot végeztem. A magmás-hidrotermás rendszerben a két típusú ércesedés közti agyagásványzonáció leírására is kísérletet tettem. A vizsgálatokat fúrómagokból vett és felszínről gyűjtött mintákban végeztem. A kőzetmintákat mikroszkópos, mikroszondás, röntgen pordiffrakciós vizsgálatnak vetettem alá. A porfíros eredetű hidrotermás értípusokon és epitermás eredetű teléreken fluidzárványvizsgá latot alkalmaztam, amelyet Raman spektroszkópiával egészítettem ki. A kutatás eredményeként négy porfíros fázist, különböző típusú breccsákat és teléreket illetve ezekhez kapcsolódó hidrotermás átalakulásokat sikerült hozzárendelni a bolcana-i porfíros ércesedéshez. Két korai fázisként a középszemcsés (MGPO) és durvaszemcsés (CGPO) porfíros fázis jelent meg, ezeket egy interminerális jellegű kvarc tartalmú középszemcsés (QMGPO) porfíros intrúzió követte és a megfigyelések alapján, utolsóként egy finomszemcsés (FGPO) porfíros benyomulás jelent meg a rendszerben. Az egymást követő porfíros benyomulások jól bizonyítják, hogy a porfíros rendszerek folyamatosan újabb kisebb intrúziókat létrehozó, dinamikus rendszerek. A porfíros ércesedés hidrotermás átalakulásai a káli átalakulás utáni szericites(-kloritos), szericites, propilites, kovás és agyagos (semleges-szulfidos) átalakulás volt. Hét porfíros eredetű értípust és egy epitermás eredetű telért különítettem el. Az epitermás telér a petrográfiai eredmények alapján felülbélyegzi az elsődleges porfíros eredetű ásványparagenezist. A porfíros Cu-Au ércesedésben, az arany és réz illetve a színesfém tartalmak szoros összefüggésben állnak a porfíros fázisokkal, hidrotermás átalakulásokkal és értípusokkal. A Măgura epitermás telérrendszer a porfíros rendszertől délre helyezkedik el. A telérek befogadókőzete propilitesen átalakult, plagioklász és amfibol tartalmú andezit. Az ércesedés tipikus ásványparagenezisét pirit, arzenopirit, szfalerit, galenit, covellin, markazit, enargit, hessit és kalkopirit alkotja. A porfíros rendszerben megjelenő epitermás felülbélyegződés és a Măgura epitermás rendszerből származó két telér kénfugacitása alapján elmondható, hogy mindkét típusú epitermás ércesedés magas szulfidizációs fokkal rendelkezik. Mindez új információ a területtel kapcsolatban, hiszen a korábbiakban nem azonosítottak hasonló tulajdonságokkal rendelkező teléreket. Az agyagásványos átalakulás kapcsán elmondható, hogy a porfíros rendszert kaolinit tartalmú, savas környezetet jelző ásványtársulás veszi körül, míg a porfíros rendszertől délre és nyugatra lévő epitermás telérrendszerek környezetét inkább illit-szmektit ásványtársulás jellemzi, amely egy átmeneti zóna a savas és semleges környezetek között. A fluidzárvány vizsgálat során a porfíros ércesedést létrehozó fluidum felforrását azonosítottam az ércesedés sekély és mély zónájában egyaránt. A sekély zónában az oldatok keletkezési hőmérséklete 220 és 270 °C, a sótartalmak <0,5-3,5 NaCl ekv. t% között változtak, míg a mély zónában a keletkezési hőmérsékletek 280 és 360 °C intervallumba tehetőek illetve a kapott sótartalom 28-35 NaCl ekv. t%. Az eredményeket figyelembe véve, elmondható, hogy a mély zónában előforduló varc erezet illetve a kvarc a hidrotermás breccsából egy magas hőmérsékletű és sótartalmú oldatból (brine) keletkezett, míg a sekély zóna kvarc erezete egy fázisszeparáció (felforrás) után kondenzálódott, alacsony hőmérsékletű és sótartalmú oldatból jött létre. A Raman spektroszkópiával kimutatott összetétel alapján, feltételezhető az érchordozó oldat magmás- hidrotermás eredete és oxidált jellege valamint a kénben, illetve ólomban való gazdagsága is. Az epitermás ércesedést létrehozó oldatokban nem történt felforrás, a fluidum minimum csapdázódási hőmérséklete 200-225 °C és sótartalma <0, 5-3,4 NaCl ekv. t% között változik. A kutatás során kapott eredmények jól alátámasztják a tényt, hogy a porfíros ércesedést epitermás követte, és a porfíros ércesedést felülíró epitermás valamint a măgura-i epitermás telérek hasonlóan magas szulfidizációs fokkal rendelkeznek. Összegezve a fluidzárvány vizsgálat eredményeit elmondható, hogy az ércesedést létrehozó oldat fejlődésének fontos állomásait végig lehetett követni, a korai porfíros ércesedési szakasztól az epitermásig. Az ércesedés jellegeit tekintve megállapítható, hogy jól illeszkedik az Erdélyi-szigethegység fémprovinciájának hasonló ércesedéseihez. Összefoglalásként elmondható, hogy sikerült pontosítani az eddigi petrográfiai és genetikai ismereteket a Bolcana magmás-hidrotermás rendszer ércesedéseiről. A vizsgált porfíros és epitermás rendszerek közti genetikai kapcsolatról szóló pontosabb következtetések azonban további kutatásokat igényelnének