A munkahelyi pszichoterror alakulása az egészségügyben a COVID-19 járvány alatt

Kutatásunk célja, hogy képet kapjunk az egészségügyi dolgozókat érintő munkahelyi pszichoterror (mobbing) mértékének pandémia alatti alakulásáról. A kutatásban 205 egészségügyi dolgozó vett részt, 101 fő 2018-ban, 104 fő pedig 2021- ben töltötte ki több más mérőeszköz mellett a Mobbing Inzultusok Jegyzékét tartalmazó kérdőívcsomagot. Ugyanezt a kérdőívcsomagot 2021-ben 284 oktatás, 62 vendéglátás és 73 kereskedelem területén dolgozó munkavállaló is kitöltötte. Feltételeztük, hogy a koronavírus harmadik hulláma alatt az egészségügyi dolgozók magasabb mobbing-érintettségről számolnak be, mint a világjárvány előtt; illetve, hogy az egészségügyi dolgozók mobbing érintettsége más szakterületekhez képest magasabb értékeket mutat a COVID-19 harmadik hulláma alatt. Hipotéziseink nem igazolódtak be, ugyanis elemzéseink azt mutatták, hogy a járvány időszakában alacsonyabb mobbing-érintettség mutatkozott az egészségügyi dolgozók körében, mint a járványt megelőző időszakban. Emellett, a különböző szakmacsoportok COVID-19 alatti mobbingérintettségének összehasonlítása is azt igazolta, hogy az egészségügyi dolgozók érintettségét meghaladja a kereskedelem és vendéglátás területén dolgozók pszichoterror-érintettsége. Az eredményeket pszichoszociális háttértényezők mentén értelmezzük

Feelings and motives underlying Machiavellian behavioural strategies; narrative reports in a social dilemma situation

T his study explored the reasons and motives underlying the decisions of individuals with strong Machiavellian attitudes (High Machs). One hundred and fifty undergraduate students completed the Mach-IV test, and their contributions to, financial success in and narrative reports of a public goods game were analysed. High Machs contributed less to the public good and gained more benefit than Low Machs. Analysis of the narrative reports showed that High Machs used significantly fewer verbs referring to emotional involvement and first person plural verb forms, than did Low Machs. This study confirmed previous findings that High Machs have a cool and rational character and a proself orientation and showed that their lack of group orientation may account for their low cooperation in social dilemmas. The results of narrative content analysis provide a new perspective on the motives and values behind High Machs' decisions and success in different fields of social life

Jungian personality type preferences of female and male Hungarian leaders

In this study, we investigated the personality type preferences of female and male Hungarian non-managerial individual contributors, middle managers, and executives. We aimed to investigate the preferences among successful females and males (i.e., executives) compared to non-executives. The preference distinctions between successful females and males were also analyzed. We conducted a cross-sectional analysis using the Jungian-based Golden Profiler of Personality (GPOP) questionnaire (N = 5,376; 2,678 females, 2,698 males; average age 35.98 with an SD = 8.977). Executives scored higher in extraversion, intuition, thinking, perceiving, and calm preferences compared to middle managers and individual contributors while scoring lower in sensing and tense preferences. Extraversion, intuition, and feeling preferences were more prevalent among female executives than both male executives and women in general. Our findings suggest that Hungarian female executives' personality preferences align with either stereotypically feminine traits (intuitive and feeling) or male executive-like preferences (extraverted, sensing, thinking, and judging combination). We also discussed the influence of cultural norms and expectations on the personality preferences of female and male executives. Our results are in line with prior research conducted in the Western context, however, the gender differences are more striking. We concluded that men have a reasonable chance of success across a spectrum of personality preferences as they ascend the hierarchy, while women need to exhibit specific preferences to be successful on the same journey. The self-descriptive and cross-sectional nature of our data spell limitations, therefore we suggest conducting future longitudinal studies, including explanatory and contingency variables (e.g. perceived cultural norms)