Adatkezelés során felmerülő jogviszonyok elhatárolása

Az általános adatvédelmi rendelettel megnőtt a jelentősége az elszámoltathatóság elvének, ami komoly kihívást jelent az adatkezelésben részt vevő személyeknek, hiszen képesnek kell lenniük bizonyítani, hogy adatkezelésük megfelel a rendelet követelményeinek. Mivel a rendelet egyik alapvető elvárása – amit igazolni is tudni kell - az érintettek megfelelő tájékoztatása, ezért az adatkezelők elkezdték az általuk végzett adatkezeléseket átvilágítani, átláthatóvá tenni, ami szükségszerűen magával hozta az adatkezelésben részt vevő személyek közti jogviszonyok definiálásának, jogi szempontú értékelésének igényét. A tanulmányomban az adatkezelésben résztvevő személyek ismérveinek meghatározását, az elhatárolás során figyelembe veendő szempontokat szeretném összefoglalni, hiszen a minősítés feladata a vártnál nehezebbnek bizonyult

Telekommunikációs eszközök használata beavatkozással nem járó kutatásokban

A COVID-19 járvány jelentős új kihívásokat jelentett szinte minden szektor, de különösen az egészségügy és az orvostudomány számára: a vírus elleni védekezés ugyanis megkövetelte az emberi érintkezések és találkozások lehető legalacsonyabb szintre történő visszaszorítását, ami leginkább az egészségügyben dolgozók tekintetében volt elvárás, hiszen az ő védelmük elengedhetetlennek bizonyult ebben a szituációban. A kialakult körülmények nehéz helyzetbe hozták az orvostudományi kutatást végző személyeket, hiszen a kutatásokba történő bevonáshoz a kutató és a beteg személyes találkozása elengedhetetlen követelmény a tájékoztatás és betegbevonás körében érvényesülő előírások miatt. A jelenlegi helyzetben az egyén védelmét szolgáló rendelkezések inkább a tudományos kutatásokat ellehetetlenítő, és mondhatni az Alaptörvény X. cikkében deklarált tudományos kutatás szabadságát korlátozó szabályoknak bizonyultak. Jelen tanulmány a problémára lehetséges megoldást nyújtó telekommunikációs eszközök alkalmazhatóságának kérdéseit vizsgálja

Személyes adatok védelméhez való jog a hasznosítás alkotmányjogi akadálya? = Is the Right to the Protection of Personal Data a Constitutional Barrier to Exploitation?

A személyes és egészségügyi adatok hasznosítása egyre inkább középpontba kerül. Az Európai Unió is elfogadta az Európai Adatstratégiát, hogy az adatok kedvező hatásait a lehető legoptimálisabban ki tudja használni. Ennek keretében már több jogalkotási lépés és kezdeményezés is történt, ideértve az Adatkormányzási rendeletet, valamint az adatmegosztási jogszabály (Data Act) és Európai Egészségügyi Adattérre vonatkozó szabályozás tervezetét. Bár az uniós jogalkotás egyértelműen a személyes és egészségügyi adatok kereskedelmi és nem kereskedelmi hasznosítási lehetőségeinek szélesítése felé halad, felmerül ugyanakkor hogy egy alkotmányos alapjogról van szó. Korlátozhatja-e az emberi méltóságra visszavezethető személyes adatok védelmét egy polgári jogi szerződés? Az érintett információs önrendelkezési jog kiterjed az ilyen típusú döntésre? Jelen tanulmányban e kérdésekre keresem a választ

A személyes adatok forgalomképessége: párhuzam a személyes adatok helyzete, illetve a sejtek és szövetek jogi szabályozása között

A társadalmi és technikai változásoknak köszönhetően hatalmas és egyre növekvő mennyiségben keletkeznek személyes és egészségügyi adatok. Felismerték a piaci és állami szereplők is ennek jelentőségét, az adatokban rejlő hatalmas potenciált, így egyre nagyobb az igény az adatok felhasználására. A személyes és egészségügyi adatok felhasználása kapcsán megkerülhetetlen a személyes adat jogi természetének, forgalomképességének vizsgálata, hiszen alapjaiban determinálja, hogy lehet-e, illetve milyen típusú szerződés tárgyává tenni. A személyes adatok jogi természetét, illetve forgalomképességét érdemes az emberi sejtek és szövetekre vonatkozó szabályozással párhuzamosan vizsgálni, hiszen az emberi test sejtei és szövetei - így az emberben lévő ivarsejtek és az emberi méhben lévő embriók - kétségkívül az ember alkotórészének, illetve emberi lénynek tekintendők, ezáltal kiterjed rájuk az embert megillető emberi méltóság bizonyos szintig. A személyes adatok védelme is az emberi méltóságból levezethető információs önrendelkezési jogból származik. Az azonos alapvető jogból való levezethetőségük miatt érdemes megvizsgálni, kapcsolódási pontokat keresni a sejtek és a személyes adatok forgalomképességére vonatkozó szabályok között. Ugyanakkor a sejtek és szövetek felhasználása sem általában tilalmazott, hanem a jogalkotó olyan keretek közé szorította, ami egyensúly kialakítását szolgálja az adományozó és recipiens érdekei között

Detailed characteristics of post-discharge mortality in acute pancreatitis

The in-hospital survival of patients suffering from acute pancreatitis (AP) is 95-98%. However, there is growing evidence that patients discharged after AP may be at risk of serious morbidity and mortality. Here, we aimed to investigate the risk, causes, and predictors of the most severe consequence of the post-AP period: mortality.2,613, well-characterized patients from twenty-five centers were collected and followed by the Hungarian Pancreatic Study Group between 2012 and 2021. A general and a hospital-based population was used as the control group.After an AP episode patients have an approximately three-fold higher incidence rate of mortality than the general population (0.0404vs.0.0130 person-years). First-year mortality after discharge was almost double than in-hospital mortality (5.5%vs.3.5%), with 3.0% occurring in the first 90-day period. Age, comorbidities, and severity were the most significant independent risk factors for death following AP. Furthermore, multivariate analysis identified creatinine, glucose, and pleural fluid on admission as independent risk factors associated with post-discharge mortality. In the first 90-day period, cardiac failure and AP-related sepsis were among the main causes of death following discharge, while cancer-related cachexia and non-AP-related infection were the key causes in the later phase.Almost as many patients in our cohort die in the first 90-day period after discharge as during their hospital stay. Evaluation of cardiovascular status, follow-up of local complications, and cachexia-preventing oncological care should be an essential part of post-AP patient care. Future study protocols in AP must include at least a 90-day follow-up period after discharge

Personalised health education against health damage of COVID-19 epidemic in the elderly Hungarian population (PROACTIVE-19): protocol of an adaptive randomised controlled clinical trial

Early reports indicate that COVID-19 may require intensive care unit (ICU) admission in 5-26% and overall mortality can rise to 11% of the recognised cases, particularly affecting the elderly. There is a lack of evidence-based targeted pharmacological therapy for its prevention and treatment. We aim to compare the effects of a World Health Organization recommendation-based education and a personalised complex preventive lifestyle intervention package (based on the same WHO recommendation) on the outcomes of the COVID-19.PROACTIVE-19 is a pragmatic, randomised controlled clinical trial with adaptive "sample size re-estimation" design. Hungarian population over the age of 60 years without confirmed COVID-19 will be approached to participate in a telephone health assessment and lifestyle counselling voluntarily. Volunteers will be randomised into two groups: (A) general health education and (B) personalised health education. Participants will go through questioning and recommendation in 5 fields: (1) mental health, (2) smoking habits, (3) physical activity, (4) dietary habits, and (5) alcohol consumption. Both groups A and B will receive the same line of questioning to assess habits concerning these topics. Assessment will be done weekly during the first month, every second week in the second month, then monthly. The composite primary endpoint will include the rate of ICU admission, hospital admission (longer than 48 h), and mortality in COVID-19-positive cases. The estimated sample size is 3788 subjects per study arm. The planned duration of the follow-up is a minimum of 1 year.These interventions may boost the body's cardiovascular and pulmonary reserve capacities, leading to improved resistance against the damage caused by COVID-19. Consequently, lifestyle changes can reduce the incidence of life-threatening conditions and attenuate the detrimental effects of the pandemic seriously affecting the older population.The study has been approved by the Scientific and Research Ethics Committee of the Hungarian Medical Research Council (IV/2428- 2 /2020/EKU) and has been registered at clinicaltrials.gov ( NCT04321928 ) on 25 March 2020