7 research outputs found
Szociodemográfiai hatótényezők vizsgálata unipoláris major depresszió kezelésében egy utánkövetéses klinikai vizsgálatban | Study of socio-demographic factors in the treatment of unipolar major depression in a follow-up clinical trial
Absztrakt:
Bevezetés: A depresszió korunk egyik legelterjedtebb
megbetegedése, jelenleg több mint 300 millió embert érint világszerte. A
depresszió kialakulásában és lefolyásában több szociodemográfiai kockázati
tényező van hatással. Célkitűzés: A klinikailag diagnosztizált
unipoláris major depresszió kezelésében és remissziójában szerepet játszó
szociodemográfiai tényezők vizsgálata. Módszer: Az adatgyűjtés
2016-ban történt, a marosvásárhelyi 1. Sz. Pszichiátriai Klinikán, a résztvevők
az év folyamán, jelentősebb komorbid fizikai vagy más pszichiátriai zavar nélkül
regisztrált páciensek voltak. A szociodemográfiai tényezők vizsgálatára
önkitöltős saját kérdőívet alkalmaztunk, amely nem, életkor, lakókörnyezet,
iskolai végzettség, családi állapot, foglalkoztatottság és munka nélkül
eltöltött időszak változóit mérte fel. Az unipoláris major depresszió diagnózis
megállapításában a DSM-5, a súlyosság értékelésében és állapotkövetésre a
Hamilton Depresszió Skála 17 tételes magyar változatát alkalmaztuk. A minta
életkor szerinti eloszlása 18–65 év közötti felnőtt, 44 férfi (28,9%) és 108 nő
(71,1%); 66 fekvő- és 86 járóbeteg. A páciensek 12 héten keresztül gyógyszeres
kezelést kaptak, és HAM-D-17-tesztelésen vettek részt beutaláskor, nyolc és 12
hét után. Eredmények: A terápia hatására a depresszióskálán
elért pontszámok jelentősen csökkentek a nyolc hét, valamint a 12 hét kezelés
után. A nem, az életkor és a lakókörnyezet nem befolyásolta a kezelést, de a
felsőfokú végzettséggel rendelkező betegeknél a kezelés végén a depressziós
tünetek kisebb mértékben voltak kimutathatóak. A házas betegek
depressziópontszámai kisebbek voltak, mint a nem házas betegeké, az
alkalmazottaké pedig kisebbek, mint a tartósan munka nélkülieké.
Következtetés: Az unipoláris major depresszió
SSRI-kezelésének eredményességét a családi állapot és foglalkoztatottság a
remisszió prediktoraiként jelentősen befolyásolták, így ezekben az esetekben a
pszichoterápiás beavatkozás szükségessége javasolt. Orv Hetil. 2017; 158(43):
1715–1722.
|
Abstract:
Introduction: Depression is one of the most widespread illnesses
of our time, currently affecting more than 300 million people worldwide.
Literature identifies several socio-demographic risk factors in the development
of the depression. Aim: We aim to examine the socio-demographic
factors involved in the remission of clinically diagnosed unipolar major
depression. Method: Data collection was performed during 2016,
at the 1st Psychiatric Clinic from Tirgu Mures. Participants were patients
reporting no other physical or psychiatric disorder. Self-reporting
questionnaire assessed socio-demographic factors, such as gender, age,
neighborhood, education, marital status, employment, and unemployed period.
DSM-5 criteria were used in diagnosis, and the severity and status tracking was
assessed with the 17-item version of the Hamilton Depression Scale. The age
distribution of the sample was between 18–65 years of age, 44 male (28.9%) and
108 female (71.1%), 66 inpatients and 86 outpatients. Patients received
medication for 12 weeks, and were involved in HAM-D 17 testing when
hospitalized, at 8 and 12 weeks. Results: Scores of depression
decreased significantly after 8 and 12 weeks of the treatment. Gender, age, and
neighborhood did not influence the treatment, but patients with high education
manifested less depressive symptoms at the end of treatment. Among married
patients depression score was lower than among unmarried, and employees showed
lower depression scores comparing to long-term unemployed patients.
Conclusion: Marital status and employment were relevant
predictors of remission, proving a significant effect on the treatment outcomes.
Thus, psychotherapeutic intervention is recommendable in the case of single and
unemployed patients. Orv Hetil. 2017; 158(43): 1715–1722