Az önértékelés és a megküzdés szerepe a serdülők egészségvédő magatartásában = The role of self-esteem and coping in adolescents’ health protective behaviors

Elméleti háttér: A serdülők egészség-magatartása több tényezőegyüttes által meghatározott. Az egészség védelmében szerepet kapnak úgy az egyéni, személyiségbeli faktorok, mint a szociális kontextus tényezői. Cél: A serdülői önértékelés és megküzdés egészségvédő magatartásokkal való kapcsolatának vizsgálata. Módszerek: A serdülőkori egészség-magatartási szokásokat (Health Behaviour in School-aged Children kérdőív), a globális önértékelést (Rosenberg-féle Önértékelési Skála) és a megküzdési stílust (Konfliktusmegoldó Kérdőív) vizsgáló kérdőíveket alkalmaztunk. Az általunk vizsgált minta 447, 17—18 éves, 11—12. osztályos középiskolás tanulót foglal magába, 191 fiút (42,7%) és 256 lányt (57,3%). Eredmények: A magas önértékeléssel jellemzett serdülők több egészségvédő magatartást tanúsítottak. A pozitív önértékelés továbbá a magas szintű életminőség előrejelzője volt. Az életminőség (H = 37,04; p = 0,043) és az önértékelés magasabb szintjei (H = 43,74; p = 0,008) szignifikáns összefüggéseket mutatott a problémacentrikus megküzdési mechanizmusokkal. Az érzelemcentrikus megküzdés pedig alacsonyabb önértékeléssel (H = 36,36; p = 0,020) és kevesebb testmozgás végzésével (H = 23,83; p = 0,048) járt együtt. Következtetések: A megküzdés módok, valamint az önértékelés a serdülőkori egészségvédő magatartás fontos meghatározói. | Background: Adolescents’ health behavior is determined by multiple factors that exert their influence on both the individual-personality and social-societal level. Aim: To analyze some personality factors — the self-esteem and coping strategies — and their effects on adolescents’ health-behavior and health perception. Methods: The sample included 447 participants, 191 boys (42.7%) and 256 girls (57.3%), all of them were 17—18 years old, eleventh and twelfth grade high-school students. Measure instruments included questionnaires assessing health behavior patterns (based on the questionnaires of the Health Behaviour in School-aged Children Survey), global self-esteem (Rosenberg’s Self-Esteem Scale), and coping style (Ways of Coping Questionnaire). Results: We found that adolescents with high self-esteem are characterized by significantly better health-protective behavior. The high level of positive self-esteem was connected to better quality of life. In addition, higher levels of quality of life (H = 37.04; p = 0.043) and self-esteem (H = 43.74; p = 0.008) associated with problem-focused coping mechanisms. Emotion-focused coping significantly correlated with lower self-esteem (H = 36.36; p = 0.020) and poorer physical activity (H = 23.83; p = 0.048). Conclusion: Coping strategies and self-esteem are relevant determinants of adolescents’ health behavior

Az agressziókifejezés és a megküzdési stílus vizsgálata serdülőkorúak körében = Analysing the expression of aggression and coping style in adolescence

A környezet és a saját énkép által támasztott egyre növekedő elvárások, a személyiségbeli és motivációs rendszer sajátosságai, valamint az előzetes tapasztalatok alapján rögzült válaszadási módok egyaránt befolyásolják az agresszív viselkedés sajátosságait és az alkalmazott megküzdési stílust a serdülők körében. Jelen tanulmányban célunk a serdülők agresszív megnyilvánulásainak jobb megértése, valamint a megküzdés sajátosságainak feltérképezése volt. Vizsgálatunk az agresszió kifejezésének nemek és életkor szerinti különbözőségeit, valamint az agresszió és a megküzdés kapcsolatát elemzi. Eszközeink a magyarországi populációra adaptált Spielberger-féle Harag és Düh Kifejezési Mód Skála, valamint a megküzdési stílust vizsgáló Lazarus és Folkman-féle Konfliktusmegoldó Kérdőív, Rózsa és mtsai adaptációja után. A vizsgált minta 148 serdülőt tartalmaz a 9–12. évfolyamos korcsoportból, átlagéletkoruk 17 év volt. Eredményeink szerint a fiúk és a lányok agressziója hasonló mértékűnek bizonyult, ugyanakkor a két nem megküzdési stílusa különbözött. A lányok inkább alkalmaznak érzelmi megküzdést és a visszahúzódást, mint a fiúk. Ugyanakkor az általunk vizsgált mintában az érzelmi indíttatású cselekvések és a visszahúzódás következetes alkalmazása figyelhető meg a megküzdés folyamatában. Az agresszió mind a problémacentrikus, mind az érzelemcentrikus megküzdés formáiban jelen van, azonban az utóbbi esetén az agresszió kifejezési formáinak jelenléte nyilvánvalóbb. | The increased expectations from the environment and related to the personal formed self-image, the individual personality and motivational system, and the acquired behavioural response tendencies through previous experiences, strongly influence the specificity of aggression expression and adopted coping style. Our goal is to analyze teenagers’ behaviour related to aggression and understanding the specificity of the adopted coping styles. Our study emphasizes the differences of aggression concerning gender and age, and the related influences of aggression and coping style. In our research we used the Anger Expression Scale, by Spielberger and the Ways of Coping Scale, from Lazarus and Folkman. Both scales were adapted to the Hungarian population. The participants were 148 teenagers from 9–12 grades, with average age of 17. Our result points the similarities in presence of aggression among boys and girls, and the differences in adopted coping styles. The girls adopted predominantly the emotion-centred coping style and withdrawal. Also we could observe the emotional actions and withdrawals consequent implementation through grades among the participant teenagers. Aggression was present in both emotion and problem-centred coping styles, but the presence of anger expression forms were more emphasized in the case of emotion centred coping styles

Az országos katolikus nagygyűlések társadalomszervező és közművelődési tevékenysége Magyarországon az első világháború előtt

45

TOW ARDS NEW TECHNIQUES IN TELECOMMUNICATIONS TO SERVE LARGE USER POPULATIONS

An account is given in this paper of the industry oriented research at the Faculty of Electrical Engineering in the past five years in the field of Public Telecommunications and Telematics. Actual and realistically anticipated needs of the users are briefly surveyed at the outset. Facts and views, concerning specific projects and underlying methodologies, are considered. The paper was presented at a symposium, held at the Faculty of Electrical Engineering, April 19 and 20, 1983 as part of the bicentennary events at the Technical University of Budapest

Differences in purposes and life-goals from the perspective of health behavior in a Romanian adolescent sample = Egyéni különbözőségek a serdülők egészséges életmódjában az életcéljaik perspektívájából

The goal of this research was to investigate specific personality factors theorized to be involved in adolescents’ health behavior, such as individual differences in the level of purposes in life and the variations of life goals. The instrumentation for the study was a self-completed questionnaire, which included items for assessing health-behavior data, the Purposes in Life scale, and the Aspiration Index for life-goals’ assessment. There were 385 teenage study participants aged between 16-18 years (mean = 16.8 years; 182 boys – 47.3 % and 203 girls – 52,7%) in Transylvania, Romania. Results showed that adolescents who engaged in health protective behaviors (e.g., physical activity, fruit /vegetable consumption) reported higher levels of purposes in life and intrinsic life-goals, such as affiliation or personal growth. Conversely, those engaged in health risky behaviors (e.g., substance use, sweet/soft drink consumption) not only reported lower levels in having a purpose in life, but also tended to report fewer health goals for the future as well as personal growth. These findings argue that health professionals should incorporate and emphasize the development of teenagers’ life goals and purposes in the design and conceptualization of schoolbased prevention and health promotion programs that focus on fostering healthy life-style adoption. A kutatás célja azoknak a specifikus személyiségtényezőknek vizsgálata, amelyek szerepet játszanak a serdülők egészséges életmódjában. Eszközök: önkitöltős kérdőív, amely az egészséget védő viselkedésekre vonatkozó kérdéseket tartalmaz, az Életcélok skála, valamint az Aspirációs Index. Résztvevők: 385 tanuló, a 16 és 18 év közötti korcsoportból. Átlag életkoruk 16,8 év volt, nem szerinti eloszlásuk alapján 182 fiú - 47,3% és 203 lány - 52,7% vett részt a felmérésben. Eredmények: Az egészségvédő magatartást (mint például a fizikai aktivitás, a gyümölcs/zöldségfogyasztás) tanúsító serdülők magasabb szintű és többnyire belső életcélokról számoltak be, mint amilyenek a személyes növekedés, és affiliáció. Másfelől, az egészségre kockázatot jelentő magatartású (mint például a szerhasználat, az édes/szénsavas üdítőital-fogyasztás) serdülők kevesebb életcélról számoltak be. Eredményeink arra utalnak, hogy a serdülők életcéljai, valamint ezeknek gazdagodása fontos az egészséges életmód elfogadására összpontosító iskolai prevenciós és egészségfejlesztési programok kialakításában és konceptualizálásában

Az egészséget veszélyeztető életmód összehasonlító vizsgálata kulturális különbözőségeket mutató fiatalok körében = Comparative Analysis of Youth's Health-Risk Lifestyle in the Perspective of their Cultural Differences

A fiatalok és kulturális közösségeik életében egyre nagyobb hangsúlyt kapnak az egészségmegőrző, elsősorban életmódbeli tevékenységek. A kutatás célja azon viselkedési stratégiáknak a feltérképezése, amelyek az egészség megőrzését teszik lehetővé, valamint a társadalom és a környezet által hajlamosító kockázati magatartásformák megismerése. Az alkalmazott kérdőív demográfiai, életmódbeli, családi és iskolai környezetre, valamint kockázati tényezőkre vonatkozó kérdéseket tartalmaz. A vizsgálat résztvevői 280 fiatal Marosvásárhely és Eger tanintézeteinek XI-XII évfolyamairól. A vizsgálatot 2011 februárjában végeztük, rétegzett mintán, önkitöltős kérdőíves módszerrel. Eredményeink a földrajzi elhelyezkedés függvényében a két csoport között szignifikáns különbségeket mutattak az élettel való elégedettséget, az alkoholfogyasztás gyakoriságát illetően, de a családi támasz, az iskolai elfogadás és a tanárok tanuló iránti attitűdje szerint is. A nemek szerint különbözik az egészség önértékelése, a szubjektív testkép, a testtömegkontrollálása, az alkoholfogyasztás gyakorisága és mennyisége, ugyanakkor az iskolai attitűd, az együttléti idő a barátokkal és a tanulók elfogadása a tanárok felől

A felelős szervezeti ember

Olyan kort élünk, amikor a felelősség fogalma áthatja a közéletet és szervezeteink világát; keressük, azonosítjuk, vágyjuk, hiányoljuk, számon kérjük, tulajdonítjuk, vállaljuk, vitatjuk, tagadjuk egyéni és közösségi szinteken egyaránt. A szerzők többrészes írása egymásra épülő stációkban arra keresi a választ, hogy mit jelent a „felelős szervezeti ember”, s miképpen értelmezik a szervezeti szereplők saját felelősségüket különböző helyzetekben. Egy közszolgálati szervezetben, egy kisvállalkozásban, illetve diákok között kutatják nyomát, jelentését. A sorozat első (jelen) darabja az értelmezési kérdéseket helyezi előtérbe, alapokat, kereteket és fogalmakat adva a vizsgálatok számára