Láncszemek a kecskeméti homokkutatásról Első rész 1958-1983 = Chains of sand research in Kecskemét. Part 1: 1958-1983

Összefoglalás: Tartamkísérleteinkben 1955-84-ig az alábbi eredményekre jutottunk: Napraforgó tarlózöldtrágyázási kísérletünkben a bimbózás előtti alászántás némi termés-többletet eredményezett. A virágzás után alászántott napraforgó zöldtrágya termés csökkenést mutatott (Bauer, 1973). A foszfor műtrágya istállótrágyás vetésforgóban akkor bizonyult jobbnak, ha a 3 évi adagot egyszerre adtuk (Bauer, 1971., 1973a). A szöszös-bükkönyös rozsos vetésforgóban a foszfor termés-növelő hatása itt is akkor volt jobb, ha a 3 évi adagot egyszerre a zöldtrágya elé adtuk. A P mérleg egyensúlyához 30 kg/ha/év P2OS hatóanyag vetésforgóban elegendő. A P műtrágyázás termésbiztonságot növelő hatása pozitív volt (Bauer-Cserni,1984a), somkórós vetésforgóban elegendőnek mutatkozott 30 kg/halév P2OS hatóanyag a növények foszfor szükségletének kielégítésére, ugyanakkor a somkóró termésnövelő hatása műtrágyázás nélkül is jelentős volt (Bauer-Cserni1984b). Rozs monokultúrában: a P tápanyag mérleg 25 kg/ha/év adagban már egyensúlyba került. Az igen gyenge P-ellátottságú talajok a 60 kg/ha P2OS hatására már jó ellátottságú szint termés-eredményeit érték el. A foszfor trágyázásnak 10-12 94-os hatása volt és utóhatása a P trágyázási múlt függvénye. A foszfor tápanyag ellátás a rozs termésbiztonság növelésének egyik lehetősége az időjárási tényezőkkel szemben (Cserni, 1982.,1983a.,1995). Kukorica monokultúrában: igen gyenge humusz tartalmú talajainkon a nagyobb P adagok esetén a foszfor migrációjával is számolhatunk. A talaj AI-P2OS tartalmának 10 "mg/kg-mal való növeléséhez 90 kg/ha körüli P2O5-re van szükség. Melioratív P trágyázás csakis a talaj heterogenitások kiegyenlítésére javasolt. A foszforral rosszul ellátott talajainkon tervezett termés foszfor igényét meghaladó P trágyázás célszerű, míg a jobb ellátottságúaknál már elegendő a terméssel kivont P pótlás /Cserni,1982.,1984) Bauer vetésforgó kísérleteiben: az egy adag műtrágya (30:15:15 kg/ha/év N.P2OS és K2O hatóanyag) 6, a duplája 4.5 míg a háromszorosa 3 GE/ha termésnövekedést eredményezett. A 180 kg/ha-on felüli tápanyag adagok már alig növelték a termést és esetenként csökkentették is azt. A termőév kieséssel járó fővetésű zöldtrágyázás még pillangósok esetében is olyan terméskieséssel járt, hogy az homoktalajon veszteséges volt (Bauer, 1976a.,1976b., 1979, Cserni-Bauer,1998). A tartamkísérletek igazolták, hogy az év kiesés nélkül közbeiktatott szöszös-bükkönyös rozst és somkórót célszerűbb alászántás helyett feltakarmányozni, a tarló és gyökér maradványokat leszántva gyűrűs hengerrel lezárni és másod növényekkel hasznosítani ("kecskeméti módszer") (Bauer,1976., Bauer-Cserni 2002)

Láncszemek a kecskeméti homokkutatásról. Második rész - 1984-2002

Összefoglaló jellegű tanulmányom két évtizedet felölelő kutatómunkám fő területeit és eredményeit mutatja be: Rozsnemesítés, — vetésforgó és tápanyag-gazdálkodási kísérletek. — Hexaploid triticalék nemesítése. Szántóföldi növények és zöldségfélék beltartalmi értékeinek vizsgálata. A csemegekukorica, paradicsom és, uborka hibrid vetőmag előállításban a túlzott tápanyag- (főleg nitrogén), és túlzott vízellátás, valamint hajtatott körülmények nem kedveznek a minőségi vetőmag előállításának. Ezzel szemben, viszont a kielégítő kálium tápanyag, kisebb nitrogén és foszfor tápanyag mellett és szűkösebb vízellátás esetén is, jobb minőségű vetőmagot eredményezhet. Különleges zöldségnövények hazai honosítás, nemesítése és tápanyagigényének vizsgálata. A SOIL és SOILN modellrendszer alkalmazása a tápanyag kimosódásban

Láncszemek a kecskeméti homokkutatásról : Harmadik rész — 2002-2004 = Links to Sand Research in Kecskemét : Part 3 2002-2004

Szabadföldi zöldségtermesztésben a növények nagyobb tápanyagigényének következményeként a talaj káros terhelésének csökkentésére kell törekedni. A korábbi eredményeket is figyelembe véve egy új szemléletű trágyázási rendszer kidolgozása vált szükségessé. E környezetkímélő trágyázási rendszer filozófiája: a gazdaságos termésszintekre való törekvés, melynek elemei: a növények trágyázása, a talaj közepes PK-ellátottságának elérése és fenntartása, lassú PK- feltöltés - a vetésforgó PK trágyázása, PK-trágyázás csak közepes vagy annál gyengébb PK-ellátottsági szinten, csökkentett talaj tápelem-ellátottsági határértékek, növénycsoporttól függő talaj tápelem-ellátottsági határértékek, kisebb fajlagos tápelem-tartalmak, a tervezett terméstől függő fajlagos tápelem-tartalom. A N-igény minél pontosabb kielégítése fontos a kimosódás és környezetterhelés miatt. A PK tekintetében a közepes szint elérése vagy fenntartása célszerű. Homoktalajainkon A K-mozgásával is kell számolnunk

Effects of soil types and nitrogen fertilizer doses on some chemical characteristics of tomato, sweet corn and pepper

Our research project was aimed at the description of the nitrogen and carbon flows in soils and vegetable cultures. As a part of this project we made our experiments in the nursery garden of our Institute (Kecskemét College, Faculty of Horticulture), using irrigated and fertilized lysimeters. Three different soil types (sandy, alluvial and chernozem soils) were studied. At constant phosphorus and potassium fertilizer doses (P6o:K]2o), four different nitrogen doses (0, 60, 120 and 180 kg.ha-1 N) were used. Total N levels and other parameters were determined in two harvesting times in tomato (type K-549) and sweet corn (variety 'Spirit') as well. According to other parameters of the tested vegetables, organic acid contents increased in tomato berry on sandy and alluvial soils at higher nitrogen fertilizer doses. Sugar content was higher in tomato grown on alluvial and chernozem soils. Nitrogen doses decreased sugar contents in chernozem in the case of both vegetables. The increase in vitamin C levels of tomato in sandy soil was slight due to higher nitrogen doses. The highest sugar content in sweet corn was measured due to farmyard manure treatment. According to green and red pepper test plants, the effect of nitrogen fertilizer (ammonium-nitrate) and barnyard manure on crop mass seemed to be highly positive in our experiments

Effects of soil types and nitrogen fertilizer doses on some chemical characteristics of tomato, sweet corn and pepper

Our research project was aimed at the description of the nitrogen and carbon flows in soils and vegetable cultures. As a part of this project we made our experiments in the nursery garden of our Institute (Kecskemét College, Faculty of Horticulture), using irrigated and fertilized lysimeters. Three different soil types (sandy, alluvial and chernozem soils) were studied. At constant phosphorus and potassium fertilizer doses (P6o:K]2o), four different nitrogen doses (0, 60, 120 and 180 kg.ha-1 N) were used. Total N levels and other parameters were determined in two harvesting times in tomato (type K-549) and sweet corn (variety 'Spirit') as well. According to other parameters of the tested vegetables, organic acid contents increased in tomato berry on sandy and alluvial soils at higher nitrogen fertilizer doses. Sugar content was higher in tomato grown on alluvial and chernozem soils. Nitrogen doses decreased sugar contents in chernozem in the case of both vegetables. The increase in vitamin C levels of tomato in sandy soil was slight due to higher nitrogen doses. The highest sugar content in sweet corn was measured due to farmyard manure treatment. According to green and red pepper test plants, the effect of nitrogen fertilizer (ammonium-nitrate) and barnyard manure on crop mass seemed to be highly positive in our experiments

The impact of potassium fertilization on development and magnesium content of celery

Our experiments were carried out in 2017, in our study garden. Celery test plant was used, in lysimeter-type, large-sized breeding pots, in four series. Four different treatments of potassium fertilizer and manure was used. The results show that potassium fertilization in celery test plants increased potassium in a dose-dependent manner. Potassium fertilizer decreased magnesium nutrient content in the leaves and roots. Our results call attention for magnesium supplementation in parallel with potassium fertilization. Positive effect of potassium on tuber growing was also shown. Total plant weight was the highest after the organic manure treatment

Results analysis of irrigation water located mainly in county Bács-Kiskun

Ground water samples, collected mainly in Kecskemét and its outskirts, were analysed in the laboratory of Faculty of Horticulture (Kecskemét College). Depending on the depth three categories of the sprinkling water samples were formed: 10-30, 31-70 and 71-275 m, respectively. Chemical analysis of 103 water samples showed the decrease in the salt content with deepness (conductivity (EC) decreased from 1116 to 682 pS.cm' 1 in the deepest groundwater samples). It was the result of the decrease primarily in sodium, hydro-carbonate and chloride contents in the samples. Acidity and alkalinity of the samples didn't change with deepness considerably in our samples. The levels of nitrogenous and phosphorous ions were low in almost all water samples. Ferrous, manganese and arsenic content was the highest in the middle deep water region (31-70 m depth). These results may reveal problems in the application of these water sources in agriculture, mainly in growing and irrigation because of high salt concentration, principally thanks to hydro carbonate and metallic ions. Acidic pre-treatment of these irrigation waters seems to be crucial

Investigation of Humus and Nitrate Content of Soil with Special Reference to the Nitrate Sensitivity

Horticultural production is of major importance in our region, as it contributes significantly to the supply of fruit and vegetables consumption of the population of the country. On soils with lower fertility and lower organic matter content, repeated nitrogen supplementation is essential during vegetation. However, the application of nitrogen in many areas is regulated. Among the most important physical and chemical properties of the soil, we investigated the organic matter and nitrate contents and followed their correlation, especially in the case of vineyards and fruit plantations. In three consecutive years, we determined the distribution of nitrate content and analyzed the risk of high nitrate levels in the surrounding soils. We suggest, that organic fertilization is extremely important in sandy soils to balance nitrate and other nutrient levels in the soil