Az elektronikus cigarettáról meglévő ismeretek összefoglalása

Absztrakt A dohányzást korlátozó szigorítások hatására csökkenő dohányzási arány vezette a gyártókat egy új nikotinélvezeti forma, az elektronikus cigaretta (e-cigaretta) világszintű elterjesztésére. Jelen áttekintés a PubMed adatbázisban lévő publikációk, valamint hazai és nemzetközi tudományos intézetek honlapján közölt összefoglalók és felmérések anyagán alapul. Az e-cigaretta összetételéről és egészségkárosító hatásáról meglévő ismeretek alapján kijelenthető, hogy nem ártalmatlan termék, egyaránt károsan hat a használója és a párát passzívan belélegzők egészségére. Kellően alátámasztott tudományos bizonyítékok továbbra sem igazolják az e-cigaretta előnyeit a leszokás támogatásában, ugyanakkor bizonyított, hogy fenntartja a nikotinfüggőséget, és különösen fiatalok esetében növelheti a rászokás kockázatát. A dohányzás visszaszorítása és a leszokás támogatása céljából hozott intézkedések hatékonyságának szavatolása érdekében kívánatos, hogy az e-cigarettára ugyanazok a szabályok vonatkozzanak, mint a hagyományos dohánytermékekre. Orv. Hetil., 2016, 157(25), 979–986

Miscellanea. Levél a szerkesztőhöz. KVÍZ

Levél a szerkesztőhöz. Paradigmaváltás a nikotinfogyasztásban? Hová gurul a váltás labdája? Tudásunk az elektronikus cigarettáró

A COVID–19-járvány hatása a leggyakoribb légzőszervi megbetegedések lefolyására

Bevezetés: A SARS-CoV-2 által okozott fertőzés az elmúlt három évben meghatározta mindennapi életünket, és nem várt terhet rótt az egészségügyi ellátórendszerre, többek között azáltal, hogy komoly kockázati tényezőt jelenthet a már meglévő, különböző légzőszervi megbetegedésekkel küzdő betegek számára is. Célkitűzés: A COVID–19 és a fertőzéskor már fennálló légzőszervi megbetegedések, elsősorban a krónikus obstruk- tív tüdőbetegség (COPD), valamint az asztma összefüggéseinek feltárása. Módszer: Hazai vizsgálatunkban közel 29 000 beteg adatait dolgoztuk fel retrospektíven. Eredmények: Eredményeink alapján elmondható, hogy a COPD mint társbetegség megléte a nemzetközi megállapí- tással egybehangzóan összefüggést mutat a COVID–19-fertőzés súlyosságával, illetve enyhén növeli az intenzív osz- tályos kezelés és a gépi lélegeztetés szükségességének kockázatát a SARS-CoV-2 okozta megbetegedés során. Asztma esetében mindezt nem sikerült kimutatnunk, vagyis sem a SARS-CoV-2-fertőzés súlyosságát, sem az intenzív osztá- lyos kezelés és a gépi lélegeztetés szükségességét nem befolyásolta jelentősen az asztma mint társbetegség megléte. Megbeszélés: Ahogy nemzetközi tanulmányokban is olvasható, a COPD mint társbetegség megléte nem növeli jelentős mértékben a SARS-CoV-2-fertőzés kockázatát. Ugyanakkor kijelenthető, hogy a COPD növeli a COVID–19-pozitív betegek kórházba kerülésének esélyét, és emeli a megbetegedés súlyosabb lefolyásának valószínűségét. Tekintettel a COPD-betegekben a tüdő károsodása során végbemenő szerkezeti átépülésre és rendellenes regenerálódási folyamatokra, e betegek a vírusfertőzés lezajlása után fokozott odafigyelést, valamint személyre szabott rehabilitációt igényelnek. Következtetés: Összességében elmondható, hogy a jövőben a személyre szabott terápiás megközelítés bevezetéséhez elengedhetetlen a különböző COPD-s fenotípusok (valamint egyéb krónikus tüdőbetegségek) és a SARS-CoV-2-fer- tőzés klinikai megnyilvánulásainak mélyreható vizsgálata

Tobacco endgame measures and their adaptation in selected European countries: A narrative review synthesis

Due to the continued detrimental effects of tobacco use, a growing number of countries are embracing the idea of tobacco endgame, meaning ending the tobacco epidemic instead of controlling it. This narrative review aims to synthesize and update the evidence from earlier scientific reviews on effective tobacco endgame measures, as well as to assess their integration to current national strategies among European countries with official tobacco endgame goals. The synthesis of the prior scientific literature found most evidence on product-focused and some evidence for supply-focused policies. Little evidence was detected for user- and institutionalfocused measures. An update for the tobacco-free generation measure showed uncertainty in reducing smoking prevalence, especially for adolescents' reactions to age-restrictive laws. All the countries that established a tobacco endgame strategy have included product standards in their measures, predominantly based on European Union regulations on conventional tobacco products, yet standards above this level and considering other products were also common. Cessation measures were given strong emphasis in strategies, yet none of the countries linked these to specific endgame measures. Despite commonly mentioning vulnerable groups, such as youth and pregnant women, adoption of measures to reduce tobacco use among these groups was scarce. Lastly, the decline in tobacco use seems to be modest, implying challenges in meeting the endgame goals. To meet these goals, European countries should reinforce the implementation of known effective tobacco control measures such as tax increases. Furthermore, new innovative strategies and measures to meet the objective of an endgame should be explored

Tobacco endgame in the WHO European Region: Feasibility in light of current tobacco control status

INTRODUCTION To assess the feasibility of developing World Health Organization (WHO) European Region countries' goals and measures in line with tobacco endgame objectives, information on the current tobacco control context and capacity is needed. The aim of this study was to assess the implementation of measures in the region. METHODS In this cross-sectional study we used data from the WHO FCTC implementation reports and MPOWER from 2020 in 53 WHO European Region countries. Six domains (i.e. capacity, taxation and price policies, other national key regulations, public awareness raising and communication, tobacco use cessation, and monitoring) were formed. Subsequently, available indicators under these domains were scored and the level of implementation was computed for each country. Mann-Whitney tests were carried out to compare the scores between the group of countries with and without official endgame goals. RESULTS Overall, implementation of the WHO FCTC with the selected indicators at the country level ranged from 28% to 86%, and of MPOWER from 31% to 96%. Full implementation was achieved by 28% of WHO FCTC Parties in the region in taxation and price policies, 12% in public awareness raising and communication, CONCLUSIONS There is unequal implementation of both WHO FCTC and MPOWER measures among WHO European Region countries. MPOWER and WHO FCTC provide all the measures for the necessary first steps, followed by innovativ

Diversity of picornaviruses in rural Bolivia

Fil: Nix, W Allan. Centers for Disease Control and Prevention; Estados Unidos.Fil: Khetsuriani, Nino. Centers for Disease Control and Prevention; Estados Unidos.Fil: Peñaranda, Silvia. Centers for Disease Control and Prevention; Estados Unidos.Fil: Maher, Kaija. Centers for Disease Control and Prevention; Estados Unidos.Fil: Venczel, Linda. Centers for Disease Control and Prevention; Estados Unidos.Fil: Cselkó, Zsuzsa. Centers for Disease Control and Prevention; Estados Unidos.Fil: Freire, Maria Cecilia. ANLIS Dr.C.G.Malbrán. Instituto Nacional de Enfermedades Infecciosas; Argentina.Fil: Cisterna, Daniel. ANLIS Dr.C.G.Malbrán. Instituto Nacional de Enfermedades Infecciosas; Argentina.Fil: Lema, Cristina L. ANLIS Dr.C.G.Malbrán. Instituto Nacional de Enfermedades Infecciosas; Argentina.Fil: Rosales, Patricia. Ministry of Health and Sports; Bolivia.Fil: Rodríguez, Jacqueline R. Pediatric Hospital San Antonio de Los Sauces; Bolivia.Fil: Rodríguez, Wilma. Ministry of Health and Sports; Bolivia.Fil: Halkyer, Percy. Pan-American Health Organization; Bolivia.Fil: Ronveaux, Olivier. Pan-American Health Organization; Bolivia.Fil: Pallansch, Mark A. Centers for Disease Control and Prevention; Estados Unidos.Fil: Oberste, M Steven. Centers for Disease Control and Prevention; Estados Unidos.The family Picornaviridae is a large and diverse group of viruses that infect humans and animals. Picornaviruses are among the most common infections of humans and cause a wide spectrum of acute human disease. This study began as an investigation of acute flaccid paralysis (AFP) in a small area of eastern Bolivia, where surveillance had identified a persistently high AFP rate in children. Stools were collected and diagnostic studies ruled out poliovirus. We tested stool specimens from 51 AFP cases and 34 healthy household or community contacts collected during 2002-2003 using real-time and semi-nested reverse transcription polymerase chain reaction assays for enterovirus, parechovirus, cardiovirus, kobuvirus, salivirus and cosavirus. Anecdotal reports suggested a temporal association with neurological disease in domestic pigs, so six porcine stools were also collected and tested with the same set of assays, with the addition of an assay for porcine teschovirus. A total of 126 picornaviruses were detected in 73 of 85 human individuals, consisting of 53 different picornavirus types encompassing five genera (all except Kobuvirus). All six porcine stools contained porcine and/or human picornaviruses. No single virus, or combination of viruses, specifically correlated with AFP; however, the study revealed a surprising complexity of enteric picornaviruses in a single community

A dohányzásról való leszokás támogatása az egészségügyi szakellátás keretében

A dohányzás a nem fertőző betegségek kialakulása és az ezekből következő halálozás legfontosabb kockázati tényezője. Ez a tény egyre ismertebb és ennek nyomán terjed az egészségesebb életmód iránti igény. A dohányzás okozta ártalmak csökkentését célzó szabályok és a leszokást segítő lehetőségek gyarapodása következtében nőtt az érdeklődés a leszokás iránt. Az új típusú nikotintartalmú és dohánytermékek megjelenése, a dohányzással és a dohánytermékekkel kapcsolatos hiányos szakemberi és lakossági ismeretek és megküzdési készségek, valamint a dohányzó környezet viszont hátráltatják a dohányzást elutasító magatartás elterjedését és a dohányzók arányának csökkenését. A dohányzás visszaszorítását célzó intézkedések között az eddiginél sokkal nagyobb hangsúlyt kell, hogy kapjon a leszokás támogatása. A szakemberekben és a dohányzóban is tudatosítani kell, hogy a dohányfüggőség krónikus betegség, amelynek kezelésében kiemelkedő jelentőségű az egészségügyi/tanácsadó szakember szerepe. A közlemény célja a fenti megállapítások alátámasztása az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetben 2012 óta működő Országos Dohányzás Leszokást Támogató Módszertani Központ tapasztalataival. A közleményben feltüntetett adatok és ismeretek a hazai és a nemzetközi szakirodalom, valamint az Országos Dohányzás Leszokást Támogató Módszertani Központ tevékenységének eredményein alapulnak. A szakember által irányított huzamos idejű viselkedésváltozást célzó és farmakoterápiás támogatás vezet a hosszú távú leszokáshoz. | Smoking is the leading risk factor for noncommunicable diseases and mortality. This fact is becoming more widely known, and as a result, the growing demand for a healthier lifestyle is spreading. The rules aimed at reducing the harm caused by smoking and increasing opportunities to help people quit smoking have increased interest in quitting. The spread of novel nicotine and tobacco products, a lack of professional and public awareness about smoking, tobacco products, and coping mechanisms, and a smoking environment all impede the development of antismoking social attitudes and the decline in smoking prevalence. Among the measures aimed at reducing smoking, quit support should be emphasized much more than previously. Tobacco addiction is a chronic disease and the role of the healthcare professional/counselor in its treatment is critical. The aim of this paper is to supplement the above statements with the experiences of the reports of the National Methodology Center for Smoking Cessation Support, which has been operating at the National Korányi Institute of Pulmonology since 2012. The data and information provided are based on research in the international literature and the reports of the National Methodology Center for Smoking Cessation. Long-term behavioral change guided by specialists and pharmacotherapeutic support lead to long-term cessation

Dohányzási szokások Magyarországon: az utóbbi évtized felméréseinek elemzése | Smoking habits in Hungary: analysis based on surveys of the past decade

Az egészségügyi kormányzatnak a dohányzás visszaszorítását célzó határozott szándékát jelzi a nemdohányzók védelméről szóló jogszabály módosítása. A kormányzati és hatósági intézkedéseket követnie kellett a szakmai lépéseknek is. Az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézetben 2012-ben kezdte meg működését a Dohányzás Leszokást Támogató Módszertani Központ, amelynek célja, hogy módszertani segítséget nyújtson az evidenciaalapú leszokás támogatásához, összefogja és irányítsa a dohányzás visszaszorítását célzó szakmai tevékenységeket, kezdeményezze a vonatkozó szakmai irányelv szerkesztését. Egyéni, csoportos és telefonos tanácsadása révén gondoskodik arról, hogy a dohányzó magyar lakosság minél szélesebb köréhez eljusson az információ és az egyénre szabott segítség. Az elmúlt évtized felnőtt lakossági felméréseinek eredményei alapján megállapítható, hogy Magyarországon a dohányzók aránya csökkent, jelenleg 28–29%. Ezen belül a férfiaké nagyobb arányú csökkenést jelez (32–34%), míg a nők dohányzása stagnál (24–25%). A dohányzás szempontjából legveszélyeztetettebbek az alacsony iskolai végzettségűek, a rossz anyagi körülmények között élők, a 17–34 és a 35–64 éves korcsoport, továbbá a nők. Orv. Hetil., 2013, 154, 1454–1468. | Passing the amendments to the anti-smoking law in Hungary indicates a firm determination of the Department of Health to curb tobacco use. Professional steps were destined to follow policies and control measures. The Methodological Support Center for Smoking Cessation began operation at the National Korányi Institute of Tuberculosis and Pulmonology, Budapest, Hungary in 2012. The objective is to provide methodological assistance for evidence based smoking cessation support. The Center aspires to unite and direct the activities aimed at tobacco control, as well as initiate the drafting of appropriate medical guidelines. The Center works to ensure that information regarding smoking and personalized cessation support reaches wide range of Hungarian smokers through individual group and telephone counseling methods. Analysis of the results of national surveys conducted during the past decade on the adult population reveals that the proportion of daily smokers in Hungary has decreased to 28–29%. The proportion of men smokers (32–34%) indicates a more significant decrease, while the proportion of women smokers (24–25%) levels. Groups that are most affected by increased risk of smoking are people with low level of education, those facing economic hardship, the age groups of 17–34 and 35–64 years and women. Orv. Hetil., 2013, 154, 1454–1468

The smoking situation in Hungary

Background Smoking and related illnesses signify major health and economic concern in Hungary. Accurate understanding of smoking habits is essential in combating smoking. Methods Analysis is based on the anonymized standard European Health Interview Survey (EHIS), conducted in 2009 and in 2014. Statistical analysis explored the associations of socio-demographic variables with daily smoking. Additional data from statistically supported health surveys carried out in 2000 and 2003 were used to determine smoking trends. Results Smoking prevalence in Hungary decreased from the peak 34% in 2003 to 28% in 2014, with 34% of men and 22% of women reported smoking (Figure 1). Increased risk of smoking predominantly affects the 25-34 age group among men (41%) and the 45-54 age group among women (31%). The level of education is more pronounced among men than among women in determining daily smoking (men: 41% vs. 15% low vs. high level of education; women: 25% vs. 12% intermediate vs. high level of education). Employment status, and among women income status less clearly influenced the likelihood of daily smoking. The likelihood of daily smoking however is higher among men facing economic hardship (45% vs. 24% lowest vs. highest household income quintile). [Prevalence of smoking (%)] Conclusions In recent years, Hungary introduced significant measures to curb smoking: smoking had been restricted in enclosed and in certain open public areas, the number of tobacco points of sale had been drastically reduced and the legally binding increase of excise tax has resulted rising prices. The decreasing smoking prevalence and cigarette consumption may be attributed to restrictive smoking measures. In order to further reduce rate of smoking, particular attention should be paid in the coming years to support and disseminate health promotion programs, specifically aimed at groups with increased risk of smoking, that combat habituation, as well as educate smokers about the harmful effects of smoking and cessation methods