Health value choices among young adults

Objectives: The aim of our study is to provide a general idea of the health values of the population, their attitude towards people with disabilities, and, to prove the importance of change by highlighting possible shortcomings. Methods: In our pilot study, a total of 111 people were interviewed. The questionnaire used in the study included the Hofmeister-Tóth and Neulinger value list. Health values and attitudes towards disability were measured using the MAS (Attitudes Toward Disabled People Scale – dimensions: affective, cognitive, behavioral), and the ATDP-O (Attitudes Toward Disabled People) scale. The collected data were analyzed using SPSS 26.0 software. Results: Health ranks high on the value scale. Most people consider their own state of health as important (4.701) and good (4.126). Based on the results of the MAS questionnaire, respondents show a very negative attitude in all three dimensions. A significant weak correlation was found between the behavioral dimension, overt actions, verbal expressions of behavior, and the ATDP-O attitude scale towards people with disabilities (r = 0.202, p = 0.034). Conclusion: Our results suggest that forming the right attitude is essential, and this can be achieved through knowledge transfer. It is important to strengthen multicultural societies, so that we can create a healthier, more livable environment in our world

The Hungarian adaptation of the 25-item Connor-Davidson Resilience Scale

Elméleti háttér: A rezíliencia azon jellemzőket foglalja magában, amelyek elősegítik a veszélyeztetett életkörülmények ellenére történő sikeres alkalmazkodást, enyhítik a stressz negatív hatásait és lehetővé teszik a változásokkal szembeni adaptív megküzdést. A Connor-Davidson Rezíliencia Skála (CD-RISC) a lelki ellenálló képesség mérésére kidolgozott eszköz. Cél: A kutatás célja a 25-itemes CD-RISC magyar nyelvre adaptálása és pszichometriai elemzése volt. Módszerek: Keresztmetszeti, kérdőíves vizsgálatunkban 100 fős autoimmun betegcsoport (átlagéletkor = 51,49 év; szórás = 12,87 év) és 164 fős egészséges kontrollcsoport vett részt (átlagéletkor = 43,77 év; szórás = 15,78 év), akik az alábbi kérdőíveket töltötték ki: Connor-Davidson Rezíliencia Skála, Kórházi Szorongás és Depresszió Skála (HADS), Temperamentum és Karakter Kérdőív (TCI). Eredmények: Magyar mintán a konfirmatív faktorelemzés nem igazolta az eredeti rezíliencia-kérdőív 5-faktoros struktúráját, míg a feltáró faktorelemzés 6 faktort eredményezett. A kérdőív Cronbach-alfa értéke magas (0,869) volt. A CD-RISC az elvárásoknak megfelelő irányú és mértékű korrelációt mutatott a validáláshoz alkalmazott mérőeszközökkel. Szignifikáns pozitív korrelációt találtunk a TCI önirányítottságot (r = 0,449; p < 0,001) és együttműködést (r = 0,171; p < 0,05) mérő skáláival; míg szignifikáns negatív együttjárást a TCI ártalomkerülést mérő skálájával (r = –0,558; p < 0,001) és a HADS depressziót (r = –0,477; p < 0,001) és szorongást (r = –0,326; p < 0,001) mérő alskáláival. Egy bináris logisztikus regresszió-analízis eredményei igazolták, hogy a CD-RISC alkalmas az autoimmun beteg és egészséges csoport elkülönítésére a rezíliencia értékek mentén. Következtetések: Összességében elmondhatjuk, hogy a 25-itemes CD-RISC magyar változatának pszichometriai mutatói megfelelőek, a kérdőív megbízható és érvényes mérőeszköznek bizonyult a rezíliencia mérésére

A szisztémás autoimmun kórképekben szenvedő betegek személyiségjellemzőinek komplex klinikai és egészségpszichológiai megközelítése = The complex - clinical and health psychological - approach of personality characteristics in the cases of systematic autoimmun diseases

Kutatásunk célja a szisztémás autoimmun kórképekben szenvedő betegek (RA, SLE, SSc) személyiség-jellemzőinek komplex klinikai és egészségpszichológiai vizsgálata volt. Módszertani eszközök: Temperamentum és Karakter Kérdőív (TCI), Kórházi Szorongás és Depresszió Kérdőív (HADS), Depresszió kérdőív (CES-D), Rezíliencia skála (CD-RISC), MMPI-2, Mini Mentál Teszt. A kérdőíveket három autoimmun betegcsoporttal (SLE, RA, SSC), egy normál- és egy mozgásszervi kontrollcsoporttal vettük fel, összesen 522 fővel. A kutatás eredményeképpen leírtuk az egyes betegcsoportok specifikus személyiségmintázatait. Jellemzően az autoimmun betegcsoportokban a temperamentum adottságokat (magasabb Ártalomkerülés) a karakterfaktorok (ld. Önirányítottság) kevésbé képesek visszaszabályozni. A betegcsoportok esetében ennek következtében magasabb vulnerabilitás állapítható meg, miközben a Rezíliencia értéke alacsonyabb. A depresszió és szorongás értéke szignifikánsan magasabb az egészséges kontrollcsoporténál, az MMPI-2 segítségével további pszichopatológiai jellemzőket tártunk fel. | The aim of our scientific research is a complex clinical and health psychological approach of patients suffered in different systemic autoimmune diseases (SLE, RA, SSc). Measures: Temperament and Character Inventory (TCI), Connor-Davidson Resilience Scale (CD-RISC), Center for Epidemiologic Studies Depression Scale (CES-D), Hospital Anxiety and Depression Scale (HADS), MMPI-2 and Mini Mental State. The subjects come from a general sample, patients with systemic autoimmune disorders (SLE, RA, SSc), and a chronic non-autoimmune locomotor disordered sample (N=522). As a result we described the specific personality patterns of the systemic autoimmune disordered sample. We got higher scores in Harm Avoidance and less in Self-Directedness, what shows that the character factor can’t equilibrate the temperament factor’s extremity. We found higher vulnerability in the disordered sample while the score of resilience was significantly less. In the same time the anxiety and depression were higher. More psychopathologic features were described by the MMPI-2

Az alapvető pszichológiai szükségletek mint a munkahelyi jóllétet és a szervezeti azonosulást befolyásoló tényezők

A szelfdetermináció elmélete szerint a kompetencia, az autonómia és a kapcsolódás veleszületett szükségleteinek kielégítettsége szükséges az optimális funkcionáláshoz és a jóllét érzéséhez. Tanulmányunk célja az volt, hogy hazai mintán megvizsgáljuk az alapvető pszichológiai szükségletek kielégítettségének a munkahelyi jóllétre és a szervezeti azonosulásra gyakorolt pozitív hatását. A kérdőíves, keresztmetszeti vizsgálataink résztvevői (N=65 és 103) által kitöltött kérdőívcsomagok az Alapvető Pszichológia Szükségletek Kielégítettsége Skála munkavégzésre vonatkozó verziója mellett a Flow Kérdőívet és a munkával való elégedettséget felmérő kérdőívet, illetve az affektív, kognitív és értékelő szervezeti azonosulást mérő skálákat tartalmazták. A hierarchikus regressziós elemzés szerint a munka közbeni flowélményt a magasabb életkor és az autonómia iránti igény kielégítettsége predikálta, míg a munkával való általános elégedettséget az autonómiaszükséglet kielégítettsége jósolta be. A második vizsgálat eredményei szerint a szervezeti azonosulást a magasabb munkahelyi beosztás és az alapvető pszichológiai szükségletek (elsősorban a kapcsolódás iránti igény) kielégítettsége jósolta be. Eredményeink megerősítik az alapvető pszichológiai szükségletek kielégítését támogató munkahelyi intervenciók fontosságát

A viselkedéses gátló és aktiváló rendszer skálák (BIS-BAS) hazai adaptációja

Háttér A Carver és White (1994) által kidolgozott Viselkedéses Gátló és Aktiváló Rendszer Skálák (BIS-BAS Skálák) a legszélesebb körben használt és leginkább idézett mérőeszköz, amely Gray (1982, 1991) Megerősítésre való érzékenység elméletén alapul (Reinforcement Sensitivity Theory , RST). Cél A kérdőív magyar nyelven nem érhető el, ezért jelen tanulmány célja e hiány pótlása, a kérdőív nagy elemszámú mintán történő hazai adaptációja során szerzett pszichometriai jellemzők közreadásával. Módszer A kérdőívet keresztmetszeti kutatás során vizsgáltuk, egészséges felnőttek 1430 fős mintáján (M=29,36 év). Az alkalmazott kérdőívek: Eysenck Személyiség Kérdőív (EPQ), Büntetés és Jutalomérzékenység Kérdőív (SPSRQ), Zuckerman–Kuhlman Személyiség Kérdőív (ZKPQ). Eredmények A reliabilitásvizsgálat jó belső megbízhatóságot jelez (Cronbach-α=0,70–0,82), az intraklassz korreláció alapján a kérdőív skálái időben megbízhatóak (ICC=0,76–0,88). A feltáró faktoranalízis öt önálló főkomponenst azonosított, amelyek a teljes variancia 57%-át magyarázzák. A kérdőív konfirmatív faktoranalízise az eredeti négyfaktoros struktúrával szemben a szorongás és a félelem konstruktumát egymástól elkülönítő, revideált RST-elméletet támasztja alá. A kérdőív skáláinak konvergens és diszkriminatív validitása során kapott eredmények összhangban állnak a nemzetközi adatokkal. Konklúzió A BIS-BAS Skálák magyar adaptációja alkalmas a viselkedéses gátló és aktiváló rendszer szenzitivitásának mérésére, ugyanakkor a revideált RST-elmélet igazolása további empirikus kutatásokat tesz szükségessé. | Background The Behaviour Inhibition System / Behaviour Activation System Scales (BIS/BAS Scales) developed by Carver and White (1994) are the most widely used and most cited instrument based on Gray’s (1982, 1991) Reinforcement Sensitivity Theory (RST). Purpose The Hungarian version of the BIS/BAS Scales have not been available yet, therefore the primary aim of the study was to establish it and examine the psychometric properties of this questionnaire. Methods Detailed psychometric analysis of the BIS/BAS Scales were conducted on a large normative sample of healthy adults (N= 1430, mean age 29.36 years) in a cross-sectional, questionnaire-based research design. Measures: Eysenck Personality Questionnaire (EPQ), Sensitivity to Punishment and Sensitivity to Reward Questionnaire (SPSRQ), Zuckerman-Kuhlman Personality Questionnaire (ZKPQ). Results The reliability analysis indicated good internal consistency for the instrument and high intraclass correlations further indicated temporal stability. Exploratory factor analysis revealed five factors, which taken together, explained 57% of the total variance. In contrast with the four-structure model, the confirmatory factor analysis supports the revised RST theory that discriminates the construct of Anxiety from Fear. Results of convergent and discriminant validity are consistent with the literature. Conclusion The Hungarian version of BIS/BAS Scales can effectively measure the sensitivity of behaviour activation and inhibition system, however future empirical studies are required to verify the revised RST theory

Psychological Functioning in Rheumatoid Arthritis: Personality and Psychopathology

A rheumatoid arthritis (RA) egy immun-mediált gyulladásos kórkép, amely számos szervrendszerben okozhat károsodást, és jelentős mértékű fájdalmat, fáradtságot, illetve fizikai korlátozottságot eredményez. Az érintett betegeknél gyakoriak a különböző pszichiátriai zavarok, különösen a szorongás és a depresszió, melyek befolyásolják a betegség lefolyását és a betegek életminőségét. A vizsgálat célja az RA-s betegek temperamentum- és karakterjellemzőinek, valamint pszichopatológiai sajátosságainak felmérése volt. A vizsgálatba bevont RA-s, sclerodermás és egészséges nők egy kérdőívcsomagot töltöttek ki, amely a CES-D, HADS, TCI és MMPI-2 kérdőíveket tartalmazta. Az eredmények szerint a betegcsoportokban számottevően nagyobb azok aránya, akiknél valószínűsíthető a szorongás vagy a depresszió diagnózisa. A temperamentum- és karakterjellemzőket illetően mindkét betegcsoportban magasabb Ártalomkerülés és alacsonyabb Újdonságkeresés pontszámokat találtunk az egészségesekhez viszonyítva. Emellett az RA-s betegek profiljában megjelent az alacsony mértékű Önirányítottság is. Eredményeink igazolták, hogy a komorbid szorongás és depresszió magyarázóváltozói elsősorban az Újdonságkeresés, az Ártalomkerülés és az Önirányítottság faktorok alskálái közül kerülnek ki. A betegcsoportok MMPI-2 profiljának legszembetűnőbb jellegzetessége a neurotikus triászt alkotó skálák magas értékei. Enyhébb emelkedést mutat a Szociális introverzió mindkét betegcsoportnál, míg a Szkizofrénia és a Pszichaszténia skálák csak az RA-s csoportban vesznek fel mérsékelten emelkedett értéket. Feltételezzük, hogy a feltárt profilok a betegszerep és a krónikus, súlyos dizabilitást okozó, erős fájdalommal járó betegségek következményeit tükrözik. További elemzéseink azonban megerősítették, hogy az RA-s betegcsoportban jól elkülöníthetők a klinikai skálák sajátos mintázatával leírható alcsoportok, amelyek a következők voltak: Átlagos, pszichésen egészséges, Pszichoszomatikus, Konverziós és Tünetgazdag alcsoport

A Többdimenziós Párkapcsolati Stressz Kérdőív magyar változatának (MSQ-C-Hu) pszichometriai mutatói

Elméleti háttér: A diádikus stressz olyan stresszteli eseményből származik, amely közvet- lenül vagy közvetve egy pár mindkét tagját érinti, és megküzdési erőfeszítésekre készteti őket. Cél: Tanulmányunkban a párkapcsolatban élők által észlelt akut és krónikus időtar- tamú intra-, illetve extradiádikus stressz mértékének mérésére kidolgozott Többdimenzi- ós Párkapcsolati Stressz Kérdőív (Multidimensional Stress Questionnaire for Couples, MSQ-C) magyar változatát (MSQ-C-Hu) mutatjuk be, és értékeljük pszichometriai jellem- zőit. Módszerek: Keresztmetszeti kérdőíves vizsgálatunkban 609 fő 18 évnél idősebb, a ki- töltés időpontjában legalább 12 hónapja párkapcsolatban élő személy vett részt (327 nő, 282 férfi; átlagéletkoruk 31,6 [SD = 11,7] év). A résztvevők az MSQ-C-Hu kérdőíven kívül megválaszolták a Kapcsolati Elégedettség Skála (RAS-H), az Élettel Való Elégedettség Ská- la (SWLS-H), a Spielberger-féle Állapot- és Vonásszorongás Kérdőív (STAI) kérdéseit, valamint nyilatkoztak szubjektív testi tüneteikről (PHQ-15) és szociodemográfiai jellem- zőikről. A résztvevők közül 447 fő kitöltötte a Diádikus Megküzdés Kérdőívet is (DCI-H). Eredmények: Megerősítő faktoranalízisünk igazolta az MSQ-C-Hu kérdőívnek az eredetivel megegyező faktorszerkezetét (akut stressz: χ2/df = 1,353; CFI = 0,992; TLI = 0,991; RMSEA = 0,024; krónikus stressz: χ2/df = 1,517; CFI = 0,988; TLI = 0,986; RMSEA = 0,029). A mérő- eszköz belső konzisztenciája megfelelőnek bizonyult, 0,74–0,88 Cronbach-α értékekkel. A szociodemográfiai változók közül a diádikus stressz a párkapcsolat jellegével (p értékek 0,005 és 0,145 között) és időtartamával (p ≤ 0,029), az együttélés időtartamával (p ≤ 0,014), az iskolai végzettséggel (p értékek 0,022 és 0,153 között), a háztartás anyagi helyzetével (p ≤ 0,002) és a gyermekneveléssel (p < 0,001) mutatott szignifikáns kapcsolatot. Magasabb diádikus stressz esetén a párkapcsolati elégedettség és az élettel való elégedettség alacso- nyabb mértékűnek, míg a vonás- és állapotszorongás, illetve a fizikai tünetek mértéke magasabbnak bizonyult. A legerősebb együttjárás az intradiádikus stressz és a párkapcso- lati elégedettség között mutatkozott (akut intradiádikus stressz r = –0,586; p < 0,001; krónikus intradiádikus stressz r = –0,657; p < 0,001). További eredményeink igazolták, hogy a magasabb diádikus stressz alacsonyabb saját páros megküzdés (r értékek –0,158 és –0,354 között, p < 0,001), partner páros megküzdése (r értékek –0,243 és –0,451 között, p < 0,001), pozitív közös páros megküzdés (r értékek –0,245 és –0,491 között, p < 0,001) és összesített közös megküzdés (r értékek –0,228 és –0,467 között, p < 0,001) értékekkel jár együtt, valamint magasabb negatív közös páros megküzdéssel (r értékek 0,280 és 0,471 között, p < 0,001). Következtetés: Eredményeink alapján az MSQ-C magyar nyelvű változata megbízható és érvényes mérőeszköznek bizonyul a diádikus stressz mérésére