Az esszenciális zsírsavak metabolizmusának zavarai és terápiás befolyásulásuk lehetőségei a gyermekgyógyászati gyakorlatban = Disturbances of essential fatty acid metabolism and potential therapeutic interventions in the paediatric praxis

Szignifikáns fordított korrelációt találtunk a női tej arachidonsav- és dokozahexénsavtartalma valamint a 18 szénatomot tartalmazó transz izomér zsírsavak között, ami arra utal, hogy az anyai étrendbe bekerülő transz izomér zsírsavak károsan befolyásolhatják az újszülött esszenciális zsírsavellátottságát. Szignifikánsan magasabb arachidonsav és a dokozahexénsav értékeket találtunk a szoptatás első hónapjában a koraszülöttet szült anyák tejében, mint az időre született újszülöttet szült anyákéiban. Megfigyelésünk újabb szemponttal támasztja alá a saját anya tejének fontosságát a koraszülöttek táplálásában. Szignifikáns összefüggéseket találtunk a köldökzsinór véna és artéria falának a megszületéskor meghatározott zsírsavösszetétele, valamint a csecsemők mind 3 hónapos, mind pedig 18 hónapos életkorban megítélhető fejlődésneurológiai statusa között. Ez a megfigyelésünk arra utal, hogy a várandós anyák zsírsavellátottsága a megszületés utáni legalább másfél éves időszakra szólóan befolyásolhatja a gyermek neurológiai fejlődését. Megállapítottuk, hogy az uncoupling protein gén -866 G/A polimorfizmusa szignifikánsan összefüggésben van elhízott gyermekek zsírsavellátottságával, amit célszerű figyelembe venni az elhízottak étrendje zsírsavösszetételét befolyásoló vizsgálatok tervezésekor. Újabb adatokat szolgáltattunk a hosszú szénláncú, többszörösen telítetlen zsírsavak a diabetes mellitus és a gyulladásos bélbetegségek kórképeiben betöltött szerepére vonatkozóan. | We found significant inverse correlations between human milk arachidonic and docosahexaenoic acid values, on the one hand, and values of 18-carbon trans isomeric fatty acids, on the other hand. This observation indicates that maternal dietary intake of trans isomeric fatty acids may untowardly influence the availability of essential fatty acids for the infant. We found significantly higher values of arachidonic and docosahexaenoic acids in milk samples of mothers of preterm than in those of full-term infants. This observation provides further ground for the utilisation of the own mothers' milk in the nutrition of preterm infants. We revealed significant correlations between long-chain polyunsaturated fatty acids in cord vessel wall lipids and neurodevelopment of the offspring both at the age of 3 and 18 months. These data indicate that fatty acid status of expecting women may influence the neurodevelopment of their children at least up to the age of 1.5 years. We demonstrated significant correlations between the -866 G/A polymorphism of uncoupling protein gene and fatty acid status in obese children; this relationship should be taken into consideration at planning studies on modifying fatty acid intake in obese subjects. We published further data on the role of long-chain polyunsaturated fatty acids in diabetes mellitus and inflammatory bowel disease

Elhízott gyermekek étrendjének kiegészítése napi 1000 mg alfa-linolénsavval. Placebóval kontrollált, kettôsen vakvizsgálat = Dietary supplementation of obese children with 1000 mg alpha-linolenic acid per day: a placebo-controlled double blind study.

Az omega-3 zsírsav fogyasztásának növelése kedvező hatású lehet a fokozott cardiovascularis kockázatú személyek, köztük az elhízottak számára. A kedvező hatások létrejöttének feltétele az omega-3 zsírsavaknak a szervezet plazmalipideibe történő beépülése, azonban a gyermekkorban ehhez szükséges szupplementációs dózisra vonatkozóan igen kevés adat áll rendelkezésre. A jelen vizsgálatunk célja napi 1000 mg alfa-linolénsavval kiegészített étrend a plazmalipidek zsírsavösszetételére kifejtett hatásának vizsgálata volt elhízott gyermekekben. Személyek és módszerek: Ebben a placebóval kontrollált, keresztező önkontrollos, 2 × 6 hétig tartó vizsgálatban a részt vevő 9 elhízott gyermek (életkor: 13,1 [±2,5] év, testtömegindex: 31,2 [±6,2] kg/m 2 , medián [IQR]) étrendjébe speciális takarmánnyal etetett tyúkoktól származó napi 1 tojást és 50 g csirkehúst építettünk be, amivel napi 1000 mg alfa-linolénsav bevitelét tudtuk biztosítani. A plazmalipidek zsírsavösszetételét nagy felbontóképességű kapilláris gáz-folyadék kromatográfiával határoztuk meg. Eredmények: Az alfa-linolénsav-értékek emelkedő tendenciája volt megfigyelhető az alfa-linolénsavval történő szupplementációt követően a foszfolipid-, a triacil-glicerin- és a szterol-észter-frakcióban egyaránt, azonban egyik frakcióban sem volt a változás szignifikáns. A nem észterifikált zsírsavfrakcióban az alfa-linolénsav értékei szignifikánsan emelkedtek (0,11 [0,08] szemben 0,14 [0,20], tömeg%, p < 0,05), jelezve az alfa-linolénsav plazmalipidekben történő feldúsulásának a kezdetét. Következtetés: Az elhízott gyermekekben az étrend 6 héten keresztül napi 1000 mg alfa-linolénsavval történő kiegészítése csak a plazma nem észterifikált zsírsavaiban növelte szignifikánsan az omega-3 zsírsavak arányát, az észterifikált frakciókban nem volt szignifikáns hatás. Elhízott gyermekekben az omega-3-zsírsavellátottság befolyásolásához az alfa-linolénsav-szupplementáció dózisának 1 g/nap fölé történő növelése tűnik szükségesnek. | Introduction: Enhanced dietary intake of omega-3 fatty acids may benefit persons with increased cardiovascular risk, among them obese subjects. Incorporation of omega-3 fatty acids into the plasma lipids is a prerequisite to achieve the favorable effects; however, only very few data are available on the dose of omega-3 fatty acid supplementation in children. The aim of our study was to examine the effects of the consumption of a diet supplemented with 1000 mg alpha-linolenic acid daily on plasma lipids in obese children. Methods: In this two times six-week-long, placebo-controlled, crossover study, 9 obese children (age: 13.1 [2.5] years, body mass index: 31.2 [6.2] kg/m 2 ), median [IQR]) incorporated into their diet one egg and one meatball (50 g) per day from hens fed diets containing flaxseed oil, i.e. supplementary dietary intake of 1000 mg alpha-linolenic acid per day was provided. The fatty acid composition of plasma lipids was determined by high-resolution gas-liquid chromatography. Results: Tendencies of increase were observed in the alpha-linolenic acid content of plasma lipids in the phospholipid, triacyl-glicerine and sterol-ester fractions after the supplementation with alpha-linolenic acid. In the non-esterified fatty acid fraction, the values of alpha-linolenic acid were significantly higher after the supplementation (0.11 [0.08] versus 0.14 [0.20], % weight/weight, p < 0.05), indicating the beginning of the accumulation of alpha-linolenic acid in plasma lipids. Conclusion: In obese children a six-week-long supplementation of the diet with 1000 mg alpha-linolenic acid per day increased significantly the contribution of omega-3 fatty acids only to the non-esterified fatty acids of plasma lipids, but had no significant effect on the esterified fractions. Increase of the dose of supplementation may be needed to influence omega-3 fatty acid status in obese children