mu-Opioid receptor szelektív peptidek kísérleti és elméleti konfomációanalízise = Experimental and theoretical conformation analysis of mu-opioid receptor selective peptide ligands

A támogatási periódus alatt természetes és szintetikus m-opioid receptor ligandumok szerkezet-hatás összefüggéseit vizsgáltuk és egy kombinált kísérleti-elméleti szerkezetvizsgálati protokoll kidolgozásán munkálkodtunk. Tíz ismert affinitású m-opioid receptor ligandum molekuladinamikai szimulációkon alapuló szerkezetanalízise alapján egy négy szerkezeti paraméterrel leírható bioaktív szerkezeti modellt állítottunk fel. Az IR és VCD spektroszkópiai méréseken, valamint kvantumkémiai spektrum-modellezésen alapuló kombinált szerkezetvizsgálati protokoll kidolgozásakor előzetes elgondolásainkat követve nem kaptunk várakozásainkat kielégítő eredményeket. Ez szükségszerűvé tette hipotézisünk újraértékelését és alternatív megoldások, módszerek bevezetését. Ezen a téren a kutatás még folyamatban van. Az előbbiekben említett alapkutatási ágon elért eredményeink viszont lehetővé tették, hogy egy új kutatási vonalat nyitva potenciális m-opioid ligandumokat tervezzünk. A tisztán elméleti úton nyert adatokra alapozott molekulatervezés és tesztelés a vártnál is jobb eredményekkel zárult. Az újonnan tervezett, előállított ligandumok tesztjei megerősítették korábban emlitett, bioaktív szerekezeti feltevéseinket. Eredményeinket négy folyóiratcikk, egy konferenciacikk, egy összefoglaló cikk és egy közlésre benyújtott kézirat rögzíti. | During the funding period we studied the structure-activity relationships of naturally occurring and synthetic m-opioid receptor ligands. Additionally we worked on the development of structural analysis protocol, which combines experimental and theoretical methods. On the basis of structural analyses of ten m-opioid receptor ligands of known affinity we proposed a bioactive structure model, which is defined by four specific structural parameter. Results obtained during the development of structural analysis protocol, which combines IR and VCD spectroscopy and quantum chemical spectrum modeling did not fulfill our expectations. Therefore, re-evaluation of our hypothesis and introduction of alternative methods and solutions were needed. Work is still in progress on this branch of our studies. However, our proposed structure-activity model allowed us to design new potential m-opioid ligands, hereby opening a new direction in our research. The new ligands, designed on the basis of theoretical results, were proved to be bioactive therefore reinforcing our previously proposed model. Our results were published in the form of four journal articles, one conference proceeding, one review article and one manuscript, which is now submitted for publication

A tóméret és a fajszám közötti összefüggés bentikus és planktonikus algák esetén

A fajszám-terület összefüggés az ökológia régóta kutatott témája. A jelenséget számos terresztris és makroszkopikus élőlény esetében tanulmányozták már, azonban mikroszkopikus szervezetek esetében ez az összefüggés kevés figyelmet kapott a biogeográfiai tanulmányokban. Munkánk célja az volt, hogy ezt a kapcsolatot feltárjuk két mikroszkopikus vízi élőlénycsoport, a bentikus kovaalgák és a fitoplankton esetén. Vizsgálatunk során 10^(-2) -10^(8) m^(2) mérettartományba eső habitatokból vettünk bevonat és fitoplankton mintákat. A diverzitás mérőszámaként a taxonszámot használtuk. A bentikus kovaalgák esetén az összefüggés lineáris függvénnyel volt leírható. Ettől eltérően a fitoplankton esetén a terület-fajszám kapcsolatot több töréspont is jellemezte. A legkisebb mérettartományban növekedést nem tapasztaltunk, majd azt követően egy fajszám emelkedés jelentkezett, ami 106 m2 mérettartományban tetőzött. Az ennél nagyobb víztereknél, nem várt módon csökkenés mutatkozott. A terület – fajszám összefüggések bentikus és planktonikus algáknál tapasztalt eltérő jellege a két élőlénycsoport ökológiai sajátságainak különbségeivel, elsősorban a fajok eltérő terület igényével magyarázható

Miként befolyásolja az élőhely mérete a fitoplankton aktuális diverzitását?

Az élőhely mérete és az alga biomassza aktuális diverzitása közötti összefüggést vizsgáltuk fitoplankton esetén. Mintavételi területként a Nagyiván melletti bombázó lőteret jelöltük ki, ahol 36db. 10(-2) m(2) és 102 m(2) közötti mérettartományba eső habitatokat mintáztunk. A diverzitás mérőszámaként a taxonszámot alkalmaztuk. A teljes fajkészlet tekintetében az élőhely méret és az aktuális diverzitás – a mintában véletlenszerűen jelenlévő bentikus szervetek miatt – nem mutatott szoros kapcsolatot. Ezzel szemben az euplanktonikus taxonok esetén a log.terület-fajszám kapcsolat szoros, exponenciális összefüggést mutatott. A görbe jellege arra utal, hogy a 102 m(2) méretű vízterek esetén fajtelítődésről még nem beszélhetünk. Vizsgálatainkat nagyobb méretű állóvizekre vonatkozó adatokkal kiegészítve egy, az irodalomban ritkán megfigyelhető szinusz jellegű függvénygörbével leírható összefüggést találtunk, mely ~40 faj esetén mutat telítődést

Vezetéknélküli hálózatok biztonsági kérdései

A vezték nélküli hálózatok biztonsági kérdéseiről, a megfelelő védelmi mechanizmusokról, és rendszabályokról szól.B

Data on the knowledge of Peridinium palatinum Lauterborn (Dinophyta) in Körös area (SE Hungary)

Peridinium palatinum belongs to the group of algal species of which we have only a few taxonomical and ecological data, although on some running and standing waters of Hungary it can be found in large numbers. The aim of our study, accomplished from 1990 to 1996, was revealing the occurrence of this species. Our results suggest that the occurence of P. palatinum has been influenced by two factors: water temperature and the organic matter concentration of water. Comparing eleven types of waters in which it either appeared or not, it could be established that P. palatinum occurs in waters that exceed a relatively high level of organic matter concentration. Concerning water temperature P. palatinum is a typically winter early spring organism, because the temperature are important in the excystment and the developing of vegetative cells. Consequently, its occurence can well indicate relatively high concentrations of organic nutrients during the winter season in Hungarian freshwaters

Fitobenton vizsgálatok tanulságai a Balaton és vízgyűjtője patakjainak példáján

Az EU Víz Keretirányelve előírja a tagállamoknak a víztestek ökológiai állapotának a megállapítását és a jó ökológiai állapot elérését 2015-re. A fitobenton egyike azon biológiai elemeknek, melyek vizsgálatát a VKI előírja. Jelentős mennyiségű cikk számol be bentikus kovaalgák vizsgálatáról az európai folyók vízminőségének monitorozása kapcsán, de a tavi fitobenton vizsgálatok ilyen eredményeivel jóval kevesebb cikk foglalkozik. 2006-ban két alkalommal, júniusban és szeptemberben gyűjtöttünk bevonat mintákat a Balaton 7 befolyójából és a tó 4 medencéjéből. A kovaalgákat roncsolt mintából az európai standard protokoll szerint (EN 14407, 2004), 400 valvát meghatározva fénymikroszkóppal vizsgáltuk, valamint pásztázó elektronmikroszkóppal kiegészítő taxonómiai vizsgálatokat is végeztünk. Az algavizsgálatokkal egyidejűleg vízkémiai vizsgálatok is történtek. A kovaalga indexeket az OMNIDIA 4.2. program segítségével számoltuk. A Balaton nádbevonatának vizsgálatából összesen 162 kovaalga taxont határoztunk meg. Egyes vízkémiai paraméterek tekintetében a Balatonban határozott gradiens mutatkozott a Keszthelyi medencétől a Siófoki medencéig haladva (kifejezett Ny-K-i irányú csökkenés). Ilyen volt a foszfor és a szervesanyag tartalom mennyisége, mellyel a kovaalga indexek (azon belül is leginkább az IBD) szignifikáns korrelációt mutattak. Az IBD index értékei alapján jó vízminőségű a Balaton, kivéve a Zala torkolatát, ahol közepes. Nyáron a Szigligeti medence É-i részén (Szigligeti öböl) is rosszabb (közepes) vízminőséget tapasztaltunk. A vizsgált patakok közül közepes vízminőségűnek találtuk a Tapolca-, Eger- és Lesencepatakot, a többi patak jó vízminőségű volt a bentonikus kovaalgák alapján, de őszre minden esetben kissé romló vízminőséget mutattak az indexek