A munkával kapcsolatos értékek és attitűdök változása Közép-Kelet Európában a XXI. század első évtizedében (Changing values and attitudes regarding labour in Central- Eastern Europe in the first decade of 21st century)

A szerző tanulmányában a 2000 és 2010 közötti gazdasági és társadalmi változásokat és a munkával kapcsolatos értékek és attitűdök alakulását állítja időbeli párhuzamba, és azokra a kérdésekre keresi a választ, hogy milyen prioritások jellemzik 2010-ben a munka egyes aspektusaihoz való viszonyulást Közép-Kelet- Európa uniós tagállamaiban, és közöttük kiemelten Magyarországon? Vajon változtak-e ezek a jellemzők az elmúlt tíz év során, s ha igen, milyen irányú az elmozdulás. Azonos tendenciájúak-e a változások a vizsgált országokban? Megállapíthatók-e jellegzetes különbségek három kiválasztott, magas életszínvonalú, régebbi uniós (EU-15) tagországhoz viszonyítva? Elemzése jelentős mértékben támaszkodik az EVSfelmérés 2010-ben közzétett adataira, melynek alapját a 2008 és 2009 során lefolytatott adatgyűjtés képezi. Tanulmányában azokra a közép-kelet-európai országokra összpontosít, amelyek az elmúlt évtized során az unió tagjai lettek, és a 2000-es felmérésben is részt vettek már. _____ The author sets into parallelism economic and social changes and the development of values and attitudes regarding labour between 2000 and 2010, and looks for answers to questions what priorities characterize in 2010 the attitude to some aspects of labour in EU member countries of CEE, and especially in Hungary. Have these features changed in the last decade and in positive case, what is the direction of the shift? Are changes of similar tendency in countries under consideration? Can considerable differences be stated as compared to three selected, earlier EU 15 member countries with high living standard? The analysis largely relies on data of EVS survey, published in 2010 whose basis is the data collection carried out in 2008-2009. The essay focuses on Central Eastern European countries which have become members of the Union during the last decade and took part already in the survey of 2000

“Nehezítettt gyakorlatok”a multikulturális szervezetek kommunikációjában

Egy szervezetben gyakran ke ll magas stressz - szintet kiváltó feladatokat végezni, például nagy téttel járó döntésekről tárgyalni. Ezek lelkileg akkor is megterhelők, ha honi kulturális környezetben, saját anyanyelvet használva történnek. Ha multikulturális hatások is nehezítik a dönt éshozatalt, a feszültség fokozódhat, mivel egyszerre hatnak nyelvi, nyelvhasználati, az interkulturális interakciók szociál - pszichikai körülményei és a döntéshozók eltérő döntési mechanizmusai. Ez fokozza a stresszt. Kísérletek ugyanakkor azt bizonyítják, hogy a fokozott stressz gátolja a kommunikációt

Nemzetközi piaci lehetőségek: Kis- és középméretű vállalatok informálódása - Az INTERSTRATOS-felmérés eredményeiből

A kis- és középméretű vállalatok száma az elmúlt hat-hét évben ugrásszerűen megnőtt Magyarországon, s ma esélyük van arra, hogy a gazdaság igazán jelentős tényezőivé váljanak. Az elvesztett piacok helyett újak felé törekvés, az EU-hoz csatlakozás, az erre felkészülés ezeket a vállalkozásokat sem hagyja érintetlenül. Az INTERSTRATOS-felmérés azt vizsgálja, hogy hogyan érinti a kis- és középméretű vállalatok stratégiáját a nemzetközi orientálódás. A felmérés sok szemszögből értékelhető eredményeiből képet kapunk arról is, hogy hogyan szerzik ma be információjukat a vizsgált vállalatok. É tanulmány ezt az aspektust emeli ki a vizsgálat szélesebb spektrumú eredményeiből

Ipari klaszterek kommunikációja

A szerzők tanulmánya az ipari klasztereken belüli kommunikációval foglalkozik. Kutatási alapkérdésük, hogy van-e összefüggés a klaszter sikeressége és a klasztermenedzsment kommunikációs gyakorlata között. A kérdést a klaszter célja és stratégiája, a kommunikációmenedzsment és a sikeresség hármas viszonyában vetik alá vizsgálatnak. Az összefüggést annak alapján tárják fel, hogy milyen tárgyban, milyen gyakorisággal, milyen csatornákat, eszközöket és formákat igénybe véve, milyen eredményességgel és milyen sajátos klaszterjellemzők hatása alatt kommunikálnak egymással a gyakorlatban a klasztermenedzsment és a klasztertagok, valamint a klasztertagok egymás között. A sikeresség mércéje a klasztertagok sikerérzete. A kérdésükre a választ három dél-dunántúli ipari (egy kreatívipari, egy gépipari és egy kesztyűipari) klaszter 28 tagjával végzett interjús felmérésük eredményeiből nyerték. A három klaszter közül kettőnek a tagjai sikeresnek tartják saját klaszterüket, egyé kevésbé. Stratégiai céljaikban, a klaszteren belüli üzleti kapcsolataikban jelentős eltérések vannak, hasonló módon számos eltérés van kommunikációs gyakorlatukban is. A kirajzolódó tényeket esetismertetések formájában osztják meg az olvasókkal. A klasztereken belüli kommunikáció sajátságainak feltárásával mind a nemzetközi, mind a hazai kutatás adós. Ezen adósságból törleszt munkájuk, a gyakorlat számára is hasznos megállapításokat kínálva

Értékorientált kommunikációmenedzsment és kommunikációkontrollig

Az értékorientált vállalatszemlélet, a költségelszámolásokra érvényesített szigorúbb szabályok és a vállalati költségvetési keretek körüli belső küzdelmek egyre sürgetőbbé teszik, hogy tervezni és irányítani lehessen a vállalati kommunikációt, és ki lehessen mutatni, mennyiben járul hozzá a kommunikáció a vállalat jövedelmezőségéhez. Erre eszközmegtérülési modellek, mutatószámrendszerek és a Balanced Scorecard-nak a kommunikációra történő kiterjesztése kínál lehetőséget. A módszereket egyelőre főként nagyvállalatok alkalmazzák, de a középvállalatok is kezdenek érdeklődni iránta. A szerző írása túlnyomórészt a legújabb német szakirodalomra támaszkodva mutatja be a vállalati kommunikáció értékszemléletű megközelítését és a tervezés, az irányítás és az eredményesség méréséhez kidolgozott CommunicationControlCockpit, a Communication Scorecard és a Corporate Communications Scorecard módszereket

A munkával kapcsolatos értékek Közép-Kelet-Európában - nemzetközi felmérések tükrében

Az elmúlt évtizedekben számos tényező együttes hatása következtében jelentős változások következtek be világszerte a munka szférájában, megváltoztatva a szervezetek és a kereteik között folyó munka számos jellemzőjét. Két évtizeddel ezelőtt alig álltak rendelkezésünkre a vezetést szolgáló olyan reprezentatív nemzetközi felméréseredmények, amelyekbe a közép- és kelet-európai országok is bekapcsolódtak volna. Azóta azonban leomlottak az akadályok, és örvendetesen megnőtt az érdeklődés a kultúraközi kooperációt és kommunikációt érintő kérdések kutatása iránt. A szerző tanulmánya az EVS közzétett felmérési adataiból kiindulva tesz összevetéseket a GLOBE/kutatás eredményeivel és a „kulturális standardok” modellre épülő megfigyelésekkel. Arra keresi a választ, hogy mennyire homogén a munkához kapcsolódó értékek terén a közép- és kelet-európai tömb, és mennyiben térnek el ezek az értékek a többi európai országra jellemző adatoktól. A szerző kiemelte a munka és a munkahely bizonyos aspektusainak fontosságát, a vezető utasításához való viszonyulást. Az összehasonlítás alapját 33 európai ország, és ezek bontása, 14 kelet-európai, valamit 19 nyugat-, észak- és dél-európai ország adatai képezik

Megújuló vállalati kultúrák - átalakuló vállalati kommunikáció

Ma Magyarországon a vállalatok egy részében átalakul a vállalati kultúra, az újonnan alapítottakban pedig most tisztulnak le az értékek, a normák, a viselkedési szabályok. Velük együtt formálódik a kommunikáció is. Az átalakulásban katalizátor szerepet játszó nemzetközi vállalatok ugyanakkor más-más kultúrák hatását terjesztik hazánkban. A tanulmány összefoglalja azokat a jelenségeket, amelyek a vállalati kultúra és kommunikáció változásait tükrözik

Az értékrendek kialakulása és a kultúraközi kommunikáció: mely értékekre neveljük a gyerekeket a családban?

A tanulmány az Európai Értékrendi Vizsgálat 2010-ben publikált felmérési adataira építve vizsgálja, hogy milyen értékekre nevelést tart ma Magyarországon fontosnak a társadalom a családi nevelés keretében. A család által közvetített értékek a szocializációs folyamatban a személyiség részévé válva hatással vannak a személyközi kapcsolatokra. Szerepet játszanak a kommunikációban, minthogy az egyén cselekvéseit, magatartását, mások viselkedésének és kommunikációjának értelmezési kereteit nagymértékben meghatározza az értékrend, amelyet szocializálódása során elsajátít. A multikulturálissá váló iskolákban eltérő értékpreferenciájú családokból érkező tanulók együttműködését kell biztosítani. A kultúránként eltérő értékprioritások ismerete segítség lehet a kultúraközi kommunikációban jelentkező konfliktusok megelőzésében és kezelésében

A Pécsi Tudományegyetem informatikai fejlesztésének története

A számítástechnika alkalmazása a pécsi felsőoktatásban 1971-ben kezdődött a Pollack Mihály Műszaki Főiskolán, egy évvel később a Jogtudományi Karon, majd a Pécsi Orvostudományi Egyetemen. A Pécsi Tanárképző Főiskolán az 1980-as évek elején jelentek meg az első számítógépek. Mivel korábban az egyetemi karok többsége önálló intézmény volt, az informatika fejlődésének története mindegyik karnál máskor, másképp indult és más pályát követett. A kötet célja, hogy betekintést adjunk egyetemünk informatikai fejlődésébe, amely a mai napig hatással van az oktatásra és a kutatásra egyaránt