A testedzésfüggőség és a testkép vizsgálata fitneszedzést végző nők körében = Examination of exercise dependence and body image in female fitness exercisers

Háttér: A rendszeres testedzés fizikumra és mentális egészségre gyakorolt pozitív hatását számos vizsgálat alátámasztja, azonban egyes tanulmányok szerint a testedzésnek negatív következményei is lehetnek, például a testedzésfüggőség és a negatív testkép. Célkitűzés: Vizsgálatunk fő célja a testedzésfüggőség korrelátumainak felmérése volt fitneszedzést folytató nők körében. A kutatás keretében magyar nyelvre adaptált Testértékelési Skála (Body Appreciation Scale; BAS) pszichometriai vizsgálatát ugyancsak célul tűztük ki. Módszerek: Keresztmetszeti, kérdőíves, online adatgyűjtést alkalmazó vizsgálatunkban 1231 nő vett részt (átlagéletkor: 31,3 év; szórás = 7,83 év). Mérőeszközök: önbeszámolós antropometriai adatok (testsúly, testmagasság), a testedzés típusára és gyakoriságára vonatkozó kérdések, Testedzés Addikció Kérdőív, Testértékelési Skála. Eredmények: A konfirmatív faktoranalízis nem támasztotta alá a BAS egyfaktoros struktúráját (χ2(65) = 1496,81; p 90 = 0,128—0,140). Az elméleti alapon felállított négyfaktoros szerkezet viszont elfogadható illeszkedést mutatott (χ2(59) = 691,72; p 90 = 0,087—0,100; ∆χ2 = 805,09; ∆DF = 6; p < 0,0001). A kérdőív belső megbízhatósága jónak bizonyult (Cronbach-alfa = 0,91). Az edzések gyakoribb volta (β = 0,15; p < 0,001), a felsőfokú iskolai végzettség (β = 0,13; p < 0,001) és az idősebb életkor (β = 0,09; p = 0,001) a test kedvezőbb, míg a nagyobb mértékű észlelt súlyfelesleg a test kedvezőtlenebb (β = —0,40; p < 0,001) értékelését jelezte előre. A testedzésfüggőség kockázatának prevalenciája 6,7%. A minta 62,4%-a nem függő, de problémás testedzőnek bizonyult. A testedzésfüggőség szempontjából veszélyeztetettek kisebb mértékű észlelt súlyfelesleggel bírnak (OR = 0,94; p = 0,014) és többet edzenek (OR = 3,19; p < 0,001), mint a testedzésfüggőség szempontjából tünetmentes társaik. Konklúzió: Eredményeink hozzájárulhatnak a testedzésfüggőség problémakörének jobb megismeréséhez, illetve az intervenciós programok kidolgozásához. | Background: The mental and physical benefits of regular exercise are well known; however, some forms of exercise may have negative consequences, such as exercise dependence and negative body image. Aims: The primary aim of the study was the examination of exercise dependence and its correlates among female fitness exercisers. The secondary aim of the study was the adaptation of the Body Appreciation Scale (BAS) into Hungarian and the examination of the psychometric properties of the scale. Methods: 1231 female fitness exercisers (mean age: 31.3 years, SD = 7.83 years) participated in this cross-sectional, online questionnaire based study. Applied measures were: self-reported anthropometric data (body weight and body height), questions related to the type and frequency of exercise, Exercise Addiction Inventory, and Body Appreciation Scale. Results: Result of the confirmatory factor analysis did not support the one-factor structure of the BAS (χ2(65) = 1496.81, p 90 = .128—.140). However, the theoretically-based four-factor structure provided acceptable fit indices (χ2(59) = 691.72, p 90 = .087—.100, ∆χ2 = 805.09, ∆DF = 6, p < .0001). The internal consistency of the scale was good (Cronbach’s alpha = 0.91). Higher frequency of exercise (β = .15, p < .001), higher level of education (β = .13, p < .001), and older age (β = .09, p = .001) predicted higher levels of body appreciation, while higher levels of perceived overweight predicted poorer body appreciation (β = —.40, p < .001). The prevalence rate of those who were at risk for exercise dependence was 6.7%, while further 62.4% of the sample was problematic but non-dependent exercisers. Those who were at-risk for exercise dependence reported less perceived overweight (OR = 0.94, p = .014) and exercised more (OR = 3.19, p < .001) than non-dependent exercisers. Conclusion: Our results contribute to the deeper understanding of this phenomenon and eventually to the development of effective intervention programs

A testedzésfüggőség és a testkép vizsgálata fitneszedzést végző nők körében = Examination of exercise dependence and body image in female fitness exercisers

Háttér: A rendszeres testedzés fizikumra és mentális egészségre gyakorolt pozitív hatását számos vizsgálat alátámasztja, azonban egyes tanulmányok szerint a testedzésnek negatív következményei is lehetnek, például a testedzésfüggőség és a negatív testkép. Célkitűzés: Vizsgálatunk fő célja a testedzésfüggőség korrelátumainak felmérése volt fitneszedzést folytató nők körében. A kutatás keretében magyar nyelvre adaptált Testértékelési Skála (Body Appreciation Scale; BAS) pszichometriai vizsgálatát ugyancsak célul tűztük ki. Módszerek: Keresztmetszeti, kérdőíves, online adatgyűjtést alkalmazó vizsgálatunkban 1231 nő vett részt (átlagéletkor: 31,3 év; szórás = 7,83 év). Mérőeszközök: önbeszámolós antropometriai adatok (testsúly, testmagasság), a testedzés típusára és gyakoriságára vonatkozó kérdések, Testedzés Addikció Kérdőív, Testértékelési Skála. Eredmények: A konfirmatív faktoranalízis nem támasztotta alá a BAS egyfaktoros struktúráját (χ2(65) = 1496,81; p 90 = 0,128—0,140). Az elméleti alapon felállított négyfaktoros szerkezet viszont elfogadható illeszkedést mutatott (χ2(59) = 691,72; p 90 = 0,087—0,100; ∆χ2 = 805,09; ∆DF = 6; p < 0,0001). A kérdőív belső megbízhatósága jónak bizonyult (Cronbach-alfa = 0,91). Az edzések gyakoribb volta (β = 0,15; p < 0,001), a felsőfokú iskolai végzettség (β = 0,13; p < 0,001) és az idősebb életkor (β = 0,09; p = 0,001) a test kedvezőbb, míg a nagyobb mértékű észlelt súlyfelesleg a test kedvezőtlenebb (β = —0,40; p < 0,001) értékelését jelezte előre. A testedzésfüggőség kockázatának prevalenciája 6,7%. A minta 62,4%-a nem függő, de problémás testedzőnek bizonyult. A testedzésfüggőség szempontjából veszélyeztetettek kisebb mértékű észlelt súlyfelesleggel bírnak (OR = 0,94; p = 0,014) és többet edzenek (OR = 3,19; p < 0,001), mint a testedzésfüggőség szempontjából tünetmentes társaik. Konklúzió: Eredményeink hozzájárulhatnak a testedzésfüggőség problémakörének jobb megismeréséhez, illetve az intervenciós programok kidolgozásához. | Background: The mental and physical benefits of regular exercise are well known; however, some forms of exercise may have negative consequences, such as exercise dependence and negative body image. Aims: The primary aim of the study was the examination of exercise dependence and its correlates among female fitness exercisers. The secondary aim of the study was the adaptation of the Body Appreciation Scale (BAS) into Hungarian and the examination of the psychometric properties of the scale. Methods: 1231 female fitness exercisers (mean age: 31.3 years, SD = 7.83 years) participated in this cross-sectional, online questionnaire based study. Applied measures were: self-reported anthropometric data (body weight and body height), questions related to the type and frequency of exercise, Exercise Addiction Inventory, and Body Appreciation Scale. Results: Result of the confirmatory factor analysis did not support the one-factor structure of the BAS (χ2(65) = 1496.81, p 90 = .128—.140). However, the theoretically-based four-factor structure provided acceptable fit indices (χ2(59) = 691.72, p 90 = .087—.100, ∆χ2 = 805.09, ∆DF = 6, p < .0001). The internal consistency of the scale was good (Cronbach’s alpha = 0.91). Higher frequency of exercise (β = .15, p < .001), higher level of education (β = .13, p < .001), and older age (β = .09, p = .001) predicted higher levels of body appreciation, while higher levels of perceived overweight predicted poorer body appreciation (β = —.40, p < .001). The prevalence rate of those who were at risk for exercise dependence was 6.7%, while further 62.4% of the sample was problematic but non-dependent exercisers. Those who were at-risk for exercise dependence reported less perceived overweight (OR = 0.94, p = .014) and exercised more (OR = 3.19, p < .001) than non-dependent exercisers. Conclusion: Our results contribute to the deeper understanding of this phenomenon and eventually to the development of effective intervention programs

A Covid-19-pandémia hatása az evészavarokra = The effect of covid-19 pandemic on eating disorders

A Covid-19-pandémia során több pszichiátriai kórkép vált gyakoribbá, a többi között az evészavarok esetében is. Növekedett az anorexia nervosa és a bulimia nervosa, valamint egyéb evészavartünetek incidenciája. Emellett súlyosbodtak a tünetek és nagyobb lett a relapszus aránya is. Mindezek hátterében a következô tényezôk szerepelhetnek: megváltozott az étel elérhetôsége; fokozódott a félelem az elhízástól, hangsúlyossá vált a közösségi média és egyes internetes oldalak szerepe az izoláció következtében, kifejezettebb lett a társas összehasonlítás; korlátozottak voltak a sportolási lehetôségek; növekedett a stresszkeltô életesemények hatása, például a családi feszültségeké. A pandémia mentális következményei a táplálkozási magatartás terén is a pszichoedukáció, az elsôdleges és másodlagos prevenció fontosságára hívják fel a figyelmet. = The COVID-19 pandemic increased the incidence of many mental disorders inclusive that of eating disorders as it was realised in case of anorexia nervosa, bulimia nervosa, and other eating disorders. As a result, eating disorder symptoms were worsening and the relapse rate became higher. In the back - ground the following factors may have played an important role: change in the food availability, increase of fearing weight gain, the impact of social media, some special webpages became more important in the light of social isolation, social comparison became more pronounced, exercise limitations, negative effects of stressful life events as the increase of family conflicts. The mental health consequences of pandemic highlight the importance of psychoeducation, primary and secondary prevention in the field of eating behaviours as well

Effects of a single aerobic exercise session on body image

Background and Objectives Most research on the effects of exercise on body image has concentrated on the benefits of regular exercise. However, some research has indicated that exercise has an immediate impact on body image. The aims of this study were to investigate the immediate effects of aerobic exercise in a fitness class and the at-home environment on body image, and to examine the impact of nutritional status (i.e., normal weight vs. overweight/obesity) and exercise addiction on these changes. Method 322 Hungarian women participated in the study with two different environmental conditions, fitness class condition (N = 155) and at-home video condition (N = 167). They completed the Body Appreciation Scale and Exercise Addiction Inventory before and after a one-hour aerobic exercise session. Self-report data on weight, height and exercise frequency were also collected. Results There were no significant differences between the fitness class and video groups in terms of age, educational level, BMI, body appreciation, exercise frequency and exercise addiction. We found that 7.5% (N = 24) of the participants were at risk for exercise addiction. Aerobic exercise had a significant positive effect on body appreciation (t(321) = 7.564, p < .001) independently from environment and nutritional status. Exercise addiction moderated the relationship between exercise and body image, the at risk for exercise addiction group showed the greatest improvement (F(1) = 3.252, p = .040). Conclusion The results indicate that even a one-hour aerobic exercise session has a positive effect on body image; this has important practical implications for intervention strategies and weight-loss treatments. | Elméleti háttér és célkitűzés Bár a legtöbb kutatás a rendszeres testedzés testképre gyakorolt pozitív hatására fókuszál, néhány vizsgálat eredménye a testedzés testképre tett azonnali hatására hívja fel a figyelmet. Jelen tanulmány célja az aerobik edzés testképre gyakorolt azonnali hatásának vizsgálata fitnesztermi és otthoni edzési körülmények között, továbbá a tápláltsági állapot (normális testsúly vs. túlsúly/elhízás) és a testedzésfüggőség potenciális moderátor szerepének vizsgálata az edzés és a testkép alakulása közötti kapcsolatban. Módszer A vizsgálatba aerobikedzést folytató nőket vontunk be (n = 322). A résztvevők egyik része edzőteremben folytatta a testgyakorlást (n = 155), másik része otthon végzett aerobik testedzést, video vagy DVD segítségével (n = 167). Mérőeszközök önbeszámolóval nyert testtömeg és testmagasság, a testedzés gyakoriságára vonatkozó kérdés, Testértékelési Skála, Testedzés Addikció Kérdőív. Az adatfelvétel az egyórás testgyakorlást megelőzően és azt követően történt. Eredmények Nem találtunk szignifikáns különbséget az edzőteremben és az otthonukban aerobik edzést folytató nők között az életkor, az iskolai végzettség, a BMI, a testértékelés, a testedzés gyakorisága és a testedzésfüggőség tekintetében. A válaszadók 7,5%-a (n = 24) esetében jelenik meg a testedzésfüggőség kockázata. Az egyórás testedzés szignifikáns, kedvező hatást gyakorolt a testképre (t(321) = 7,564; p < 0,001), amely hatás a testgyakorlás helyszínétől (edzőterem vs. otthon) és a tápláltsági állapottól függetlennek bizonyult. A testedzésfüggőség azonban moderálta a testgyakorlás és a testkép változásának kapcsolatát: a testedzést követően a testedzésfüggőség szempontjából veszélyeztetett csoportban mutatkozott meg a legnagyobb mértékű, pozitív irányú változás a testkép tekintetében (F(1) = 3,252; p = 0,040). Következtetés Eredményeink arra utalnak, hogy akár egy egyórás testgyakorlásnak is pozitív hatása lehet a testképre, amelynek jelentős gyakorlati implikációi vannak a testsúlycsökkentő kezelések szempontjából

Body dissatisfaction, trait anxiety and self-esteem in young men

Background and purpose: Body image dissatisfaction has recently been described as 'normative' for both men and women. Despite intense theoretical interest in a multidimensional concept of male body image, comprehensive models have rarely been assessed empirically. The aim of this study was therefore to examine the relationship between body image and self-esteem among men in a multivariate model. Methods: Participants of this cross-sectional questionnaire study were 239 male university students (mean age: 20.3 years, SD=2.78 years, range: 18-39 years). Measures: self-reported anthropometric data, weightlifting activity, importance of appearance, perceived weight status, satisfaction with body height, Body Shape Questionnaire - Short form, Muscle Appearance Satisfaction Scale, Rosenberg Self-Esteem Scale. Results: Structural equation modeling showed that after controlling for age, BMI, weightlifting activity, the importance of appearance, and trait anxiety, only muscle dissatisfaction predicted lower self-esteem (β=-0.11, p=0.033). Neither height dissatisfaction nor weight dissatisfaction showed significant association with selfesteem. Muscle dissatisfaction partially mediated the relationship between trait anxiety and self-esteem (β=-0.04, p=0.049, R2=0.05). The model explained 50.4% of the variance in selfesteem. Conclusions: The results emphasize that trait anxiety might be a background variable in the relationship between males' body dissatisfaction and self-esteem, which should be considered in future studies and in the course of therapy