Az Orvosi Hetilap bibliográfiai elemzése: visszatekintés és az előrelépés lehetőségei

Introduction: The first step in the process of acquisition of impact factor for a scientific journal is to get registered at Thomson Reuters Web of Science database. Aim: The aim of this article is to evaluate the content and structure of Orvosi Hetilap with regards to selection criteria of Thomson Reuters, in particular to objectives of citation analysis. Methods: Authors evaluated issues of Orvosi Hetilap published in 2011 and calculated the unofficial impact factor of the journal based on systematic search in various citation index databases. Number of citations, quality of citing journals and scientific output of the editorial board members were evaluated. Adherence to guidelines of international publishers was assessed, as well. Results: Unofficial impact factor of Orvosi Hetilap has been continuously rising every year in the past decade (except for 2004 and 2010). The articles of Orvosi Hetilap are widely cited by international authors and high impact factor journals, too. Further, more than half the articles cited are open access. The most frequently cited categories are original and review articles as well as clinical studies. Orvosi Hetilap is a weekly published journal, which is covered by many international databases such as PubMed/Medline, Scopus, Embase, and BIOSIS Previews. As regards to the scientific output of the editorial board members, the truncated mean of the number of their publications was 497, citations 2446, independent citations 2014 and h-index 21. Conclusions: While Orvosi Hetilap fulfils many criteria for getting covered by Thomson Reuters, it is worthwhile to implement a method of online citation system in order to increase the number of citations. In addition, scientific publications of all editorial board members should be made easily accessible. Finally, publications of comparative studies by multiple authors are encouraged as well as papers containing epidemiological data analyses. Orv. Hetil., 2012, 153, 1905-1917

Túl- vagy alulértékeltek? Helyzetkép a magyar kiadású orvos- és élettudományi folyóiratokról

Bevezetés: Jelen közlemény – a 2006-os dolgozat nyomdokain haladva – a hangsúlyt a történeti aspektusról a kurrens orvosi témájú folyóiratok minőségi megfelelőségére helyezi. Célkitűzés: A közlemény célja annak vizsgálata, hogy a magyar kiadású orvos- és élettudományi folyóiratok mennyiben felelnek meg a tudományosság és a nemzetközi jelenlét kívánalmainak. Módszer: A szerzők 93 orvos- és élettudományi folyóiratot vizsgáltak a tudományosság, valamint a nemzetközi jelenlét kritériumának négy-négy kiemelt szempontja alapján. Eredmények: A tudományosság feltételeinek az elemzett folyóiratok 35%-a, a nemzetközi jelenlét feltételeinek 5%-a, valamennyi kritériumnak az összes vizsgált lap 6%-a felel meg. Az elemzett folyóiratok 25%-a van jelen valamilyen nemzetközi adatbázisban. Következtetések: Hat folyóirat, amelyek mindhárom nagy bibliográfiai adatbázisban (Medline, Scopus, Web of Science) megtalálhatóak, minőségi szempontból kiemelkednek a mezőnyből. A szerzők javasolják a kurrens folyóiratoknak a tudományosság és nemzetközi jelenlét feltételeinek javítását. A rendszeres periodicitás, az angol nyelvű cím, összefoglaló, kulcsszavak megjelentetése mellett a szerzői útmutatók megfelelő tartalma és betartatása a minőségi megfelelés alapja. Orv. Hetil., 2013, 154, 1010–1017

Az Orvosi Hetilap idézetelemzése mutatószámok alapján 2012 és 2016 között

Abstract: Introduction: After getting indexed by scientific databases - Web of Science, Journal Citation Reports - the obtained scientific performance of the journal needs to be kept up. Aim: The aim of this article is to analyse citation numbers based on different bibliometric indicators between 2012 and 2016 comparing data with an article published in 2012. Method: Authors evaluated issues of Orvosi Hetilap published in 2013?2015 and searched data in various international databases. Number of citations, quality of citing journals were analysed based on the official 2015?2016 impact factor of Orvosi Hetilap. Scientific performance of the journal was evaluated according to data of SCImago webpage and Scopus database as well. Results: The official 2016 impact factor of Orvosi Hetilap is 0,349 which is the highest value compared with the previous factors. The articles of Orvosi Hetilap are cited by international authors and high impact factor journals, too. Further, more than half of the publications cited are open access. The most frequently cited categories are original and review articles, and case reports. Scientific performance of Orvosi Hetilap is promising according to indicators of SCImago webpage and Scopus database. Mean self-citation rate of the journal is about 30%. Its h-index is 7 in Web of Science Core Collection, and 19 in Scopus database. Conclusions: Citation analysis of this article shows that citation numbers and various bibliometric indicators can increase in a short period, but drastic changes can only happen in a long period with keeping and pushing the obtained values, and focusing on the further development of the journal. Orv Hetil. 2018; 159(30): 1226-1234

Szerzői dömping. Mikor öntünk tiszta vizet a pohárba? – kérdezi az orvosi könyvtáros = Author-overdose. When will we come clean? – asks the medical librarian

Jelen tanulmány a szerzői etika fontosságára szeretné felhívni a figyelmet. Ennek szükségszerűségét az mutatja, hogy napjainkban egyre inkább elterjedőben vannak a többszerzős, akár 10–12 szerzős közlemények is. A cikk első fele a szerzői szám változását vizsgálja négy folyóiratban – JAMA, Nature, Lancet és a Science – 1975-től 2009-ig, főbb dokumentumtípusonként: tudományos cikk (article), szerkesztőségi anyag (editorial material), levél (letter) és összefoglaló cikk (review). Ezek a változások igen hasonlók mind a 4 lapban. A tudományos cikk szerzői száma változott a legjelentősebben, a 34 év alatt a 4-szeresére emelkedett. Az esetleges összefüggés a várható idézettség és a szerzői szám változása között nem igazolható az elemzés alapján. A cikkenkénti szerzői szám növekedése több visszaélést is magában rejthet. Jelen közlemény az International Committee of Medical Journal Editors iránymutatása szerzőségi etikára vonatkozó részét emeli ki, amely segíthet az anomáliák visszaszorításában. Néhány külföldi, illetve hazai élet- és orvostudományi folyóiratot elemezve kiderül, hogy míg előbbiek igyekeznek a fő iránymutatókat követni, a 16 vizsgált magyar folyóirat közül csupán 4 hívja fel a figyelmet a szerzőségi etikával kapcsolatos kérdésekre. Ennek a témának a gyakorlati megoldása még várat magára. | The present study would like to draw attention to the importance of authorship ethics. It is necessary since nowadays papers whose have more authors – even 10-12 authors – become increasingly general. In the first part of this study the change of author-number in four journals – JAMA, Nature, Lancet and Science – was analyzed based on the main document types – article, editorial material, letter and review – from 1975 till 2009. These changes were similar in all journals. The author number of ‘articles’ changed the most significant, during 34 years increased fourfold. The possible relationship between the citation to be expected and the change of author-number was undemonstrable based on the analysis. The increasing of multi-author articles can include more abuses. This study emphasizes the guideline of International Committee of Medical Journal Editors regarding to the part of the authorship ethics which could help to force back the misconducts. Analyzing some foreign and Hungarian biomedical periodicals it emerges that the foreign journals try to follow the main guidelines, but only 4 Hungarian journals of the analyzed 16 ones point out the matters of the authorship ethics. The practical solution has been still waiting in this topic

A tudományos közlés etikája

A tudományos közlés etikája széles kört ölel fel. A Magyar Bioetikai Társaság 19. Nemzetközi Konferenciáján elhangzott előadásunk azonban ennek csak egy szűkebb területére összpontosított, a folyóiratokban való közlésre, illetve a folyóiratcikkekre való idézés esetére. Megközelítésünk két csoportra osztotta tehát a tudományos folyóiratokra vonatkozó közlés etikáját. A közlési etikánál a leglényegesebb pont a szerzői kérdés, míg az idézési etikánál az ön- és független hivatkozások köre vet fel etikai kérdéseket. Az előadás ezt a két fő problémakört járta körül

Ismeretlen ismerős, avagy az impakt faktor s a többiek

Nobody doubts the importance of the scientific performance's evaluation. At the same time its way divides the group of experts. The present study mostly deals with the models of citation-analysis based evaluation. The aim of the authors is to present the background of the best known tool - Impact factor - since, according to the authors' experience, to the many people use without knowing it well. In addition to the "non-official impact factor" and Euro-factor, the most promising index-number, h-index is presented. Finally new initiation - Index Copernicus Master List - is delineated, which is suitable to rank journals. Studying different indexes the authors make a proposal and complete the method of long standing for the evaluation of scientific performance

Keressünk idézetet! A modern orvosi könyvtár idézet kereső adatbázisainak használata

Az idézettségi források hasznos eszközök az orvos- és élettudomány területén is. Az idézet kereső adatbázisok felhasználása két nagy területre terjed ki, az irodalomkutatásban illetve az egyéni karrier építésében szolgálhat segítségül. A jelen publikációban bemutatásra kerülő adatbázisok, Web of Science, Scopus, Google Scholar; BioMed Central, Ovid (MEDLINE), EBSCO (Academic Search Premier) értéknövelt szolgáltatása az idézettségre keresés, amelyet egy példán keresztül adatbázisonként végigvezetnek a szerzők. Az eredmények összevetése alapján a Web of Science és Scopus adatbázis adja a legtöbb és legpontosabb találatokat, amelyekben a független idézetek keresésére is lehetőség van. Bizonyos területekre specializálódott adatbázis adhat egy-két olyan plusz találatot, amelyet a nagy, átfogó idézet kereső forrásokban nem találni. Idézettség ellenőrzését folytató tudományos intézetekben bármelyik adatbázisból nyerhetünk hivatkozásokra vonatkozó adatokat, de figyelni kell azok pontosságára