47 research outputs found
A hazai kis - és középvállalatok teljesítményét befolyásoló stratégiai orientációk (The effect of strategic orientations on the performance of Hungarian SMEs)
A szerzők 300 magyar kis- és középvállalatot (KKV) tartalmazó mintán vizsgálják a különböző stratégiai orientációk teljesítményre gyakorolt hatását. Ismeretes, hogy a gazdasági környezet változása erősítheti (stimulálhatja), illetve korlátozhatja e kapcsolat szorosságát. Az eredmények alapján elmondható, hogy a modellben alkalmazott stratégiai orientációk
közül elsősorban a vállalkozói orientáció és mérsékelt módon az ügyfélkapcsolati orientáció hat pozitívan a KKV-k teljesítményére. Megerősítést nyert az a sejtés, hogy a piaci és az innovációra irányuló orientáció akkor értékelődik fel, ha a környezetben turbulens (gyakran előre jelezhetetlen) erők hatnak. / === / The authors examine the effect of different strategic orientations on business performance on a sample of 300 small and medium sized enterprises (SME) in Hungary. It is widely known that the competitive environment might stimulate or hinder the relationship between strategic orientations and business performance. The results show that out of six strategic orientations the entrepreneurial orientation has the strongest effect on SME performance. Customer relationship orientation is also responsible for the performance development of SMEs, although to a lesser extent. Furthermore, it has been reinforced that market and innovation orientation takes its importance if there are turbulent forces in the environment
Az exportpiac-orientáció előzményei és annak exportteljesítményre gyakorolt hatása a magyar felsőoktatási intézményekben (Antecedents to the export market orientation of Hungarian higher education institutions, and their export performance consequences)
A felsőoktatás nemzetközi versenyképességének vizsgálata azt mutatja, hogy egyre szélesebb körben alkalmazzák
a sikeres egyetemek azokat a megközelítéseket, amelyeket az elmúlt fél évszázadban a menedzsmentirodalom
az üzleti szférában meghonosított. A szerzők a felsőoktatási ágazatra terjesztik ki az exportpiac-
orientáció elméletét, és azt vizsgálják, hogy milyen előzmények vezetnek annak kialakulásához. Elemzik
továbbá, hogy az exportpiac-orientáció milyen hatással van a felsőoktatási intézmények exportteljesítményére.
A tanulmány továbbá kitér az exportpiac-orientáció és az exportteljesítmény kapcsolatát befolyásoló
környezeti tényezők hatásának vizsgálatára is. A szerzők az említett összefüggéseket két almintán vizsgálják
(a nemzetköziesedésben és a tudományos kutatásban vezető egyetemek vs. az előbbi dimenziókban gyengébben
teljesítő felsőoktatási intézmények). Az eredmények alapján megállapítják, hogy az exporttapasztalat
mindkét egyetemi csoportnál az exportteljesítmény szignifikáns előrejelzője, míg az exportkoordináció csupán
a nemzetköziesedésben gyengébben teljesítő egyetemek csoportjánál magyarázza az exportpiac-orientáció
változását. Megfigyelhető továbbá, hogy az exportpiac-orientáció exportteljesítményre gyakorolt hatása
erősebb a nemzetköziesedésben vezető magyar egyetemeknél, míg a nemzetközi piacokon tapasztalható verseny
intenzitása fokozza a nemzetközi irányultság kialakulását ugyanezen csoportnál. ______ The authors extend the theory of export market orientation
to the higher education sector, and explore the association
between export coordination, export experience, export
market orientation, export performance and the competitive
environment in the context of Hungarian higher education
sector. The aforementioned relations are analyzed
on two subsamples (universities with a top performance
vs. universities with a lower performance in regard of internationalization and scientific research). Based on the
results, the authors conclude that export experience is a
significant predictor of export performance in both groups
of institutions, while export coordination can only explain
changes in export market orientation for the group comprising the universities that lag behind in terms of internationalization. They observe, moreover, that export market orientation becomes stronger as competitive forces in the environment intensify
A fogyasztói márkaérték, mint másodrendű látens változó okozati becslése
Cikkünk a fogyasztói márkaérték meghatározása során az okozati illetve reflektív mérési modellek problematikájából indul ki. Véleményünk szerint a márkaérték meghatározására használt strukturális egyenlet modellek becslésének csak akkor van létjogosultsága, ha ezek a modellek megfelelő specifikációra épülnek. A fogyasztói márkaérték modelleket ez idáig anélkül építették és becsülték, hogy érveltek volna a választott (reflektív specifikáció) mellett. Arra a megállapításra jutottunk, hogy a fogyasztói márkaértéket okozati modellben célszerű mérni, mivel az okozati modell tekinthető elméletileg megalapozottnak. Az elméletileg megalapozott, okozati specifikációnak köszönhetően azt is sikerült bizonyítanunk, hogy a fogyasztói márkaérték üzleti életben használt sokdimenziós fogalma egy alapvetően sokkal egyszerűbb struktúrában becsülhető, mint ahogyan az irodalom egy jelentős áramlata azt sugallja. Az elméleti tisztánlátás mellett a márkaérték két dimenziója, az érzelmen alapuló bizalom, valamint a racionális gondolkodást tükröző előny, összhangban áll a közgazdaságtan magatartási elméleteivel is
Polányi hatása a marketingelméleti iskolákra
Polányi Károly újságíró, gazdaságtörténész, gazdaságantropológus 1944-ben írta meg fő művét, A nagy átalakulást, amely korunk sok problémájára is választ kínál. Alaposan elemezte a 19. században létrejött liberális önszabályozó piac működését, amelyben a föld, a munkaerő és a pénz is áruvá vált, amelyek természetüknél fogva nem erre rendeltettek. A tanulmány Polányi gazdaságantropológiai kutatásai alapján mutatja be a koordinációs mechanizmusok – a redisztribúció, a reciprocitás és a piaci csere – fő jellemzőit. A kereskedelem négy területét – a személyzet, a javak, a szállítás és a kétoldalú jelleg – Polányi a mai közgazdasági és üzleti tudomány szempontjából is releváns módon, a primitív, az archaikus és a modern társadalmak elemzésével tárta fel. A marketing fejlődése, amely egyre inkább magában foglalja a kereskedelmet is, történelmileg egybeesett a liberális piacgazdaság kialakulásával. Polányi nézeteinek összehasonlítása a marketingelméleti iskolákkal – kiemelten a funkcionális és az árupiaci iskolával – igazolta, hogy helytelen a semleges marketinget a liberális kapitalizmus szolgálólányaként interpretálni. Polányi vezérelve, a társadalom és az emberek érdekeinek a középpontba állítása összhangban van a marketing évszázados filozófiájával.*
Journal of Economic Literature (JEL) kód: M3, N7, P1
Magyar Felsőoktatás 2012. Stratégiai helyzetértékelés
A magyar felsőoktatás az alapfolyamatait illetően 2012-ben követte a korábbi trendek alakulását, miközben számos területen radikális kormányzati változtatások intézkedéseivel, intézkedési terveivel, illetve azok megváltoztatásával, olykor pedig elmaradásával szembesült.
Ha az eseményeket folyamatában tekintjük, akkor azt látjuk, hogy a 2011-es esztendő az új felsőoktatási törvény megalkotása jegyében telt el, azonban a végeredmény nem hozta a 2010-ben megfogalmazott elvárásokat, miszerint a törvény maga is útmutatóul szolgál a nemzeti felsőoktatás három kulcskérdésének: a finanszírozás fenntarthatóságának, a minőség
fejlesztésének és a nemzetközi versenyképesség erősítésének megoldásához. A 2012-es
esztendő a felsőoktatás stratégiájának kidolgozását ígérte, amelynek menetrendjét „A nemzeti
felsőoktatás fejlesztéspolitikai irányai” című koncepcionális tanulmány vázolta fel, ehelyett
azonban a finanszírozás, a hallgatói ösztöndíjszerződés uralta a közbeszédet, míg az
intézményi fejlesztési tervek (IFT) figyelembe vételével megszületendő felsőoktatási stratégia
kidolgozása várat magára.
A stratégia hiányát plasztikusan mutatja, hogy a felsőoktatásért és tudománypolitikáért
felelős helyettes államtitkár pozícióját 2012-ben három személy töltötte be. Nem volt olyan
kormányzati egyéniség, aki a felsőoktatás képviselői (Magyar Rektori Konferencia, HÖOK,
stb.) számára szakmai tekintélyt is sugározva, igazi tárgyalási partnerként jelenhetett volna
meg. Ennek következtében, különösen az év végi, novemberi, decemberi eseményekben a
döntések a hierarchia magasabb szintjére kerültek, a miniszterelnök megnyilvánulásai
(lezárásként pedig a 2012. december 21-i kormányhatározat) jelentették az eligazodást. Ez
utóbbi dokumentum szerint 2013-ban 2012-höz képest többletforrás jut a felsőoktatás részére,
és az „államilag támogatott magyar állami ösztöndíjas hallgatók” létszáma legalább 55 000 fő
lesz, azaz nem kevesebb, mint amennyi 2012-ben volt
Oktatási hub a láthatáron - Logisztikai tapasztalatok tanulságai
Az itt következő tanulmány a felsőoktatás nemzetközi versenyképességének vizsgálatába ágyazva azt elemzi, hogy a XXI. század információs és logisztikai technológiáinak birtokában milyen lehetőségei vannak a feltörekvő országoknak. Az egyetemek és különösen a kutató egyetemek koncentrációja a fejlett országokban, elsősorban az Egyesült Államokban (lásd pl. a közgazdasági Nobel-díjasok egyetemi hátterét), valamint a kereslet várható növekedése a fejlődő világban (pl. Kína) felveti a kormányzati és a piaci erők összehangolásának szerepét a kereslet és a kínálat alakulásában. A Dubai Knowledge Village üzleti alapon tervezett új egyetemi rendszere szolgáltatja a hátteret ahhoz, hogy a szerző elemezze a felsőoktatást, mint szolgáltatást. A szolgáltatásra mint romlandó, nem készletezhető termékre vonatkozó előítéletek (mítoszok) felszámolását alkalmazza a felsőoktatási tevékenységre. A logisztikai gondolkodás és a piaci orientáció vezet el ahhoz, hogy a további három szolgáltatási jellemzőt (nem elválasztható, nem megfogható, heterogén) is feloldva, a piaci vállalkozó szempontjából nézze a felsőoktatási tevékenységet, mint terméket. Amellett érvel, hogy az egyetem, mint egy sajátos gyár alapul vétele, és az üzleti életben sikeres logisztikai, ellátási lánc menedzsmentbeli és készletezési módszerek alkalmazása egyrészt egy újfajta egyetemi formának nyithat teret a XXI. században, másrészt hatékonyabbá, sőt hatásosabbá teheti a hagyományos egyetemi rendszereket
A fogyasztói etnocentrizmus új koncepcionális modelljének kialakítása és verifikálása = Forming and verification of a new conceptual model of the customer ethnocentrism
A szerzők cikke az etnocentrikus érzelmek hatását mutatja be a hazai és a külföldi termékek megítélésére.
Empirikus kutatásaikra és regressziós modelljeikre támaszkodva felvázolják azt a hatásmechanizmust,
amely a szakirodalomba a fogyasztói etnocentrizmus néven vonult be. Megállapítják, hogy másképp hatnak
a patrióta és a nacionalista érzelmek a hazai és a külföldi termékek iránti attitűdökre. Míg a hazai
termékeknél egy karakterisztikus, többdimenziós kép tárul elénk, addig a cseh, kanadai és német termékek
megítéléséből általánosított, külföldi termékek esetében csak a termékkel való azonosulást tudták kiemelni.
A megkérdezettek demográfiai jellemzői közül egyedül a férfiak mutattak statisztikailag azonos irányú és
erősségű kapcsolatot a hazai és a külföldi termékek megítélésénél. _______________________ The authors’ article presents effects of the ethnocentric emotion
of the appreciation of the domestic and foreign goods.
Based on their empirical and regressive models they feature that effectmechanism, which is named consumer ethnocentrism
in the special literature. They set that the patriot and
the nationalist emotions acting differently on attitudes of the domestic and the foreign goods
A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Gazdálkodási Kara Marketing Tanszékének oktatói és tudományos tevékenységéről: Huszonötéves a marketing oktatás
A fogyasztói márkaérték, mint másodrendű látens változó okozati becslése
Cikkünk a fogyasztói márkaérték meghatározása során az okozati illetve reflektív mérési modellek problematikájából indul ki. Véleményünk szerint a márkaérték meghatározására használt strukturális egyenlet modellek becslésének csak akkor van létjogosultsága, ha ezek a modellek megfelelő specifikációra épülnek. A fogyasztói márkaérték modelleket ez idáig anélkül építették és becsülték, hogy érveltek volna a választott (reflektív specifikáció) mellett. Arra a megállapításra jutottunk, hogy a fogyasztói márkaértéket okozati modellben célszerű mérni, mivel az okozati modell tekinthető elméletileg megalapozottnak. Az elméletileg megalapozott, okozati specifikációnak köszönhetően azt is sikerült bizonyítanunk, hogy a fogyasztói márkaérték üzleti életben használt sokdimenziós fogalma egy alapvetően sokkal egyszerűbb struktúrában becsülhető, mint ahogyan az irodalom egy jelentős áramlata azt sugallja. Az elméleti tisztánlátás mellett a márkaérték két dimenziója, az érzelmen alapuló bizalom, valamint a racionális gondolkodást tükröző előny, összhangban áll a közgazdaságtan magatartási elméleteivel is