Zavar a beszéd tervezésében: a szerzett beszédapraxia etiológiai, diagnosztikai és terápiás vonatkozásairól

A szerzett beszédapraxia a beszéd motoros tervezésének, programozásának a zavara. A legtöbb esetben non-fluens afáziával együtt fordul elő, de önállóan, afázia nélkül is megjelenhet. Mivel e beszédzavar mibenlétét, afáziával való kapcsolatát napjainkig számos vita övezi, az áttekintésben hangsúlyos szerepet kap terminológiai és tüneti sokszínűségének bemutatása, valamint a felismerést és elkülönítést segítő sajátosságok ismertetése. Ezek mellett bemutatásra kerül egy, a beszédapraxiában megjelenő artikulációs zavar kezelésére alkalmazott terápia. Ezen felül a cikk kitér néhány, a beszédzavart magyarázó kognitív pszichológiai modell és a zavar kialakulásával összefüggésbe hozható neuranatómiai léziók ismertetésére is

“The dog chase the cat”: Grammaticality judgments by Hungarian-speaking children with language impairment

In a previous study of language production, a group of Hungarian-speaking children with language impairment (LI) committed a larger number of errors than typically developing peers on verb inflections that mark person, number, tense, and definiteness (Lukács et al. 2009b). However, the error forms produced often differed from the correct form by only a single dimension (e.g., person, number, tense, or definiteness) with no single dimension proving consistently problematic. In the present study, we sought to determine whether a similar pattern applied to the children’s understanding of verb inflections, as reflected in a grammaticality judgment task. We compared the performance of 17 Hungarian-speaking children with language impairment (LI) between ages 8;0 and 11;9 with typically developing children between 6;10 and 11;1 years individually matched on receptive vocabulary raw scores (VC) and also to a control group of children matched on chronological age (AC; between 8;1–12;1). We obtained grammaticality judgments for 68 sentences, including 56 ill-formed sentences that contained a single error of person, number, tense, definiteness, or morphophonology. As the AC group performed at ceiling, the analysis focused on comparisons between the LI and VC groups. Besides comparing accuracy scores in the two groups, we tested how well performance could be predicted by a test of grammatical comprehension (TROG) and a measure of nonword repetition ability obtained prior to the administration of the grammaticality judgment task. There were no significant group differences in the accuracy of grammaticality judgments. Both groups recognized well-formed sentences, and agreement errors of number, person or definiteness, significantly more accurately than tense or morphophonological errors. Although there was no difference between performance levels of the LI and the VC groups, we found differences between the two groups in the types of measures that were most closely tied to performance on the grammaticality judgment task. Performance in the LI group was strongly associated with nonword repetition span, while in the VC group, TROG performance was associated with grammaticality judgment performance. These results suggest that the same level and pattern of performance can be supported by different background mechanisms in typical and atypical language development

Focus sensitivity in Hungarian adults and children

Focus sentences in Hungarian are claimed to express exhaustive identification by a syntactic-semantic operator in standard generative descriptions, but there are also arguments against this view. Our study aimed to gather empirical evidence for the exhaustive interpretation of focus sentences and to explore developmental changes with age. Two groups of children (mean ages 6;3 and 10;8 years) and a group of adults participated in a picture-sentence verification task that systematically varied sentence and context types. Adults showed a marked sensitivity for focus as a group, but focus sensitivity was not evident in either group of children. All participant groups were remarkably inconsistent in distinguishing neutral and focus sentences. In spite of the measurable sensitivity to focus in adults, the pattern of the results contradicts the predictions of the syntactic-semantic operator model concerning exhaustive interpretation, and urges further research

A korai nyelvi ‐ kommunikációs fejlettség új mérőeszköze, a MacArthur ‐ Bates Kommunikatív Fejlődési Adattár 3. (KOFA–3) alapjai és gyakorlati alkalmazási lehetőségei

The Noel Butlin Archives Centre also holds property and manager files for this hotel

Általános nyelvészeti tanulmányok XXIX. - Kísérletes nyelvészet

Ez a kötet kísérletes nyelvészeti tanulmányokat tartalmaz, azaz olyan kutatások eredményeit ismerteti, amelyek egy tág értelemben vett „laboratóriumban" végzett kísérletek eredményein alapulnak. A kötet koncepciója szerint mind a legmodernebb technikai eszközrendszerekkel felszerelt kísérleti laboratóriumi struktúra, mind valamilyen speciális terep (óvoda, iskola, rehabilitációs intézet), mind pedig az internet, például a Facebook is szolgálhat kísérlet lefuttatásának kereteként. A nyelvészetben alkalmazott kísérletek módszertana természetesen követi a tudományos kísérletek általános paradigmáját és megőrzi annak lényeges jegyét: hogy megismételhető, objektív legyen. Amíg számos interdiszciplináris területen, így például a neurolingvisztikában és a pszicholingvisztikában, a tudományos kísérleteket a 19. század óta alkalmazzák, addig az olyan nyelvészeti témákban, mint a nyelvtan készítése, a nyelvleírás, viszonylag újabb fejlemény a kísérletes módszertan alkalmazása. Ezt sok minden motiválta, többek között a kurrens nyelvészeti modellek, elméletek és variánsaik versengései és ennek kapcsán olyan objektív bizonyítékok keresése, amelyek csak kísérleti helyzetekben állíthatók elő. Kötetünk tanulmányait négy tematikus egység szerint csoportosítottuk: 1. Nyelvleírási kérdések, 2. Nyelvelsajátítás, 3. A mesterségesnyelvtan-elsajátítási paradigma alkalmazásai, 4. Nyelvi zavarok. A szerzők között nemcsak a terület jelentős ismertségű személyiségei, hanem külföldről korábban hazatért, vagy más országokban dolgozó és az itthoniakkal szoros kapcsolatokat fenntartó, sőt Magyarországon működő külföldi kutatók is megtalálhatók, példázva a magyarországi nyelvészet nemzetközi beágyazottságát. Nyolc tanulmány esetében a szerzők mellékeltek a kísérleteik hátteréhez, például az adatbázisokhoz, vagy a keretként szolgáló kutatási projekthez és kutatócsoporthoz elvezető internetes linkeket, melyeket QR-kódok formájában adunk meg. A QR-kódok okostelefonnal azonnal aktív linkekre fordíthatók