Rise and fall of fomivirsen, the first approved gene silencing medicine – A historical review

Fomivirsent was approved by the FDA in 1998 and by the EMA in 1999 as the very first antisense drug used to treat CMV retinitis in patients with AIDS. To date, it has been the only first generation antisense oligonucleotide used in therapy. Fomivirsen has been a pioneer in this field and has demonstrated the usefulness of the antisense tehcnology for medicinal science. However, after three years of use, fomivirsen has been withdrawn from the market (in the US in 2001 and in the EU in 2002), and nowadays, gene silencing drugs with a more advanced chemical structure and more complex mechanism of action are used in medicine. On the occasion of the 20th anniversary of its European withdrawal, we briefly overview the history of fomivirsen

A low-temperature, photoinduced thiol-ene click reaction: a mild and efficient method for the synthesis of sugar-modified nucleosides

K

A three-component reagent system for rapid and mild removal of O-, N- and S-trityl protecting groups

A new reagent system consisting of a Lewis acid such as BF3·Et2O or Cu(OTf)2, the mild protic acid hexafluoroisopropanol and the reducing quenching agent triethylsilane was elaborated for O-, N- and S-detritylation of nucleoside, carbohydrate and amino acid derivatives. The method is compatible with acetyl, silyl, acetal and Fmoc groups

Synthesis and Cytostatic Effect of 3'-deoxy-3'-C-Sulfanylmethyl Nucleoside Derivatives with d-xylo Configuration

K

Synthesis of 5'-substitued uridine-sulfide derivatives

A nukleozidok és származékaik a természetben változatos biológiai funkciókat töltenek be: részt vesznek a jelátviteli folyamatokban, a sejt energiatermelésében és különböző enzimatikus átalakításokban, bizonyos mikroorganizmusok által termelt nukleozid származékok (uridil-peptidek) pedig antibakteriális hatásúak. A nukleotidokból felépülő nukleinsavak a genetikai információ tárolásában, hordozásában, valamint különböző szabályozási és katalitikus folyamatokban vesznek részt. A szintetikus nukleozid származékokat széles körben használják gyógyászati célokra daganatellenes szerként (pl. fludarabin, citarabin), antibiotikumként, vírusellenes szerként (zidovudin), vagy antimikotikumként (5-fluorocitozin). A peptid-nukleinsavak olyan vegyületek, amelyekben cukor-foszfát gerinc helyett egy polipeptid vázhoz kapcsolódnak a bázisok. Ezen származékok a természetes nukleinsavaknál jobb tulajdonságokkal (pl. nagyobb stabilitás) rendelkeznek. Legfontosabb felhasználási területük a géncsendesítő terápia lehet, melynek célja egy fehérje által okozott betegség gyógyítása a fehérjét kódoló gén működésének szelektív gátlásával. A kutatás célja egyrészt 5’ helyzetben módosított uridinszármazékok, másrészt cisztein-uridin konjugátumok és később ezekből új típusú peptid-nukleinsavak előállítása volt tioladdícióval. A megfelelő telítetlen uridinszármazékok előállítása után több tioladdíciót is végrehajtottunk különböző tiolokkal többféle védőcsoportot (acetil ill. izopropilidén) tartalmazó uridin-4’exometilén származékokon. Az irodalmi adatok alapján várt teljes sztereoszelektivitás nem valósult meg, az addíciós reakciók minden esetben sztereoizomer keveréket eredményeztek. Ettől függetlenül az így előállított új vegyületek biológiai hatásainak vizsgálata rendkívül érdekes eredményeket hozhat, ezért több származék antivirális hatásának vizsgálata is folyamatban van. Távlati célunk elérésére, azaz a cisztein alapú peptid-nukleinsavak szintézisére azonban a tioladdíció a sztereoszelektivitás hiánya miatt nem volt alkalmas, ezért ennek a végrehajtásához egy másik szintetikus kémiai módszer, a bázisindukálta nukleofil szubsztitúció mellett döntöttünk. Ezzel a módszerrel sikerült is a védett ciszteinil-uridint előállítani, majd a megfelelő védőcsoportok hasítása után dimerizálni.egységes, osztatlangyógyszerészmagyarnappalig

Peptid típusú RNS mimetikumok építőelemeinek a szintézise

Tanulmányi rendszerbe betöltv