Cadastral Field Works on Prehistoric Mounds in the Central Part of the Tiszántúl Region

The aim of the present paper is to provide a comprehensive report on the cadastral works of mounds in the central part of Tiszántúl (the region east of the Tisza River), taking the burial mounds of the Late Copper Age Yamnaya entity as a starting point. Theoretical and field research began around the beginning of the 19th century, and in the second half of the 20th century systematic site registration took place, mainly due to the so-called ‘Archaeological Sites of Hungary’ project. Later on national surveys and local initiatives were carried out, but they are of very different quality. In addition to the main characteristics and results of the creation of these cadastres, we also outline further scientific studies on mounds

A Tiszazug és a Körösszög halmainak kataszterezése és állapotfelmérése = Cadastral Field Works and Condition Survey on Kurgans in the Tiszazug and Körösszög Regions, Hungary

A tanulmány célja, hogy tájrégészeti szemléletben összefoglalja a tiszazugi és körösszögi halmok (kurgánok) teljességre törekvő kataszterezésének és állapotfelmérésének legfőbb eredményeit. Emellett kitér a kutatástörténeti előzményekre, és bemutatja az egyéb vizsgálati lehetőségeket is (névtan, folklór, tájtörténet, tájökológia). This landscape archaeological paper would like to summarize the main results of the cadastral field works and condition survey of the mounds (kurgans) in the Tiszazug and Körösszög regions. It presents the research history, and also demonstrates the other research possibilities (toponymy, folklore, landscape history, landscape ecology)

Makó és környéke halmainak kataszterezése, állapotfelmérése és tájrégészeti vizsgálata = Cadastral field works, condition survey and landscape archaeological investigation on burial mounds in the vicinity of Makó, Hungary

Makó és környéke tizenkilenc településén, összesen 781,82 km2 kiterjedésű területen végeztük el a halmok (kurgánok) teljességre törekvő kataszterezését és állapotfelmérését. A 18–20. századi kéziratos és későbbi nyomtatott térképeken kívül felhasználtuk a levéltári forrásokat, adattári jelentéseket, helytörténeti, régészeti, néprajzi, névtani és természettudományos irodalmat is. A tájrégészeti szemléletű kutatás során a régészeti topográfiai módszertan alkalmazása mellett tájtörténeti és tájökológiai eredményeket is felhasználtunk. A 20. századi halomkataszterek beszámolóit elemezve arra következtetünk, hogy a korábbi felmérések nem aknázták ki a források, elsősorban pedig a kéziratos térképek adta lelőhely-azonosítási lehetőségeket, ezért lehet esetenként többszörös eltérés az egyes felmérések halomszámai között. Összesen 218 halmot regisztráltunk. A Tiszántúl más részeihez hasonlóan a vizsgálati területen is elsősorban a hidrogeográfiai viszonyok határozzák meg a kurgánok földrajzi helyzetét (folyók, erek, meanderek partjait, homokvonulatok gerincét követik). A felmérés során egy hétfokú skálát dolgoztunk ki a halmok rangsorolása céljából, hogy a legjelentősebbeknél minél előbb megindulhassanak a konkrét védelmi intézkedések. A jelentős halmok az 1-es, 2-es és 3-as, a nem jelentősek a 4-es és 5-ös, a már elpusztítottak pedig a 6-os és 7-es kategóriába kerültek. A jelentős halmok (1–3. kategória) száma összesen 53 (24,3%), a nem jelentőseké (4–5. kategória) 91 (41,8%), elpusztítottnak tekinthető (6–7. kategória) 74 halom (ez 33,9%-ot tesz ki). A halomnevek elemzése módot ad a hajdani környezet (földrajzi viszonyok, állat- és növényvilág), a mezőgazdaság (állattenyésztés, növénytermesztés) és a birtoklástörténet (birtokosok, határviszonyok) megértéséhez is. A regisztrált kurgánok közül 96 rendelkezik névvel (44%), 122 pedig névtelen (56%). További vizsgálati lehetőséget kínál a halmokhoz kapcsolódó folklórgyűjtések elemzése. A gyakorlati védelem egyre sürgetőbb feladat, hiszen a nagysúlyú mezőgazdasági munkagépek a legalacsonyabb s egyben a legnagyobb számban lévő halmokat belátható időn belül el fogják pusztítani, ezért ezeket minél előbb ki kell venni a szántóföldi művelés alól. A magyarországi halmok egy része védett tájképi elemként bekerült az Európai Unió Közös Agrárpolitikája (KAP) által előírt Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot (HMKÁ) hazai feltételrendszerébe, ami örvendetes előrelépés a gyakorlati megóvás terén. = Only a few ancient architectural monuments remain standing in the central region of the Hungarian Great Plain. However, the kurgans unique 5000-year-old treasures still exist in this area, with many landscape archaeological, archaeological topography and landscape ecological survey prospects. Mounds can be found at the banks of not-longer exisiting rivers and at some points of higher altitude areas. The oral tradition of the Great Hungarian Plain marked the man-made, artificial, conical rises in the landscape that are associated with ancient, archaeological periods as mounds. According to their origin, kurgans can be classified as burial sites and sacred points of nomad people (kurgans) in prehistory (Yamnaya Entity) and later period (Sarmatians in Roman Period). The research contains cadastral field works and conditional survey on mounds in 19 settlements in south-east Csongrád-Csanád County (in the vicinity of Makó town), sum total 781.82 km2 . The settlements are Ambrózfalva, Apátfalva, Csanádalberti, Csanádpalota, Deszk, Ferencszállás, Földeák, Királyhegyes, Kiszombor, Klárafalva, Kövegy, Kübekháza, Magyarcsanád, Makó, Maroslele, Nagyér, Nagylak, Óföldeák, Pitvaros. During the research we used handmade and printed maps from the 18–20th centuries, source works, scripts from archives and special literature of regional history, archaeology, onomatology and natural sciences. We registered altogether 218 mounds. 96 of them have names (44%) and 122 mounds have not (56%). We elaborated a scale with seven grades to rating mounds, because we needed an order rank to start the conservation on the most important mounds. The important kurgans make up the category of 1, 2 or 3, the unimportant kurgans make up the category of 4 or 5, and the disappeared mounds make up the category of 6 or 7. The number of important mounds (category 1–3) is 53 (24.3%), the number of unimportant mounds (category 4–5) is 91 (41.8%) and the number of destroyed mounds (category 6 and 7) is 74 (33.9%). The practical conservation work is very urgent, because most of the small mounds will disappear undoubtedly within a few years due to the weighty agricultural machines and the extensive agricultural work, so we must stop the cultivation on the mounds as soon as possible

A hortobágyi Ecse-halom tájtörténete

A hortobágyi Ecse-halmot alapvetően szikes legelők és mocsarak veszik körül. A késő rézkorban–kora bronzkorban a keleti eredetű nomád népek (Jamnaja-kultúra) által emelt kurgánt két felhordási szint alkotja. Két település, Karcag és Kunmadaras határpontján áll, a határvonal mentén középkori eredetű földút vezet keresztül, mely a több évszázados használat miatt gyakorlatilag löszmélyútként mélyed a halomtest központi részébe. A 20. század során további torzításon ment keresztül, déli felét felszántották, majd rizsföldként használták, majd katonai megfigyelő tornyot telepítettek rá. A halom felszíne ennek ellenére viszonylag jó állapotú, regionális szinten jelentős, fajgazdag löszpusztagyepet őriz