Az egyetemi vállalkozói ökoszisztémába ágyazott közösségi finanszírozás

A közösségi finanszírozás a pénzügy, a technológia és a vállalkozás nexusába ágyazva katalizálhatja a – regionális és egyetemen belüli – helyi vállalkozói ökoszisztémát, hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez, innovációhoz és munkahely-teremtéshez. Az egyetemeken keletkező vállalkozói és innovációs potenciál szempontjából a hallgatói, oktatói és alumni startup-ok, valamint a K+F kapacitás számára nyújthat alternatív finanszírozási módot az ún. crowdfunding. A szerzők célja, hogy a vállalkozói ökoszisztémák és a közösségi finanszírozás fontosabb vonásait bemutatva feltárják a közös keresztmetszeteket, interakciókat, továbbá átgondolják egy ilyen platform implementációs lehetőségeit a Pécsi Tudományegyetemen

Az egyetemi központú vállalkozói ökoszisztéma és a közösségi finanszírozás kapcsolata

Az egyetemi vállalkozói ökoszisztéma kérdésköre a felsőoktatási intézmények harmadik missziójának irányába illik, ahol is megjelenik a helyi gazdasági-társadalmi környezetből eredő problémák megoldásában vállalt aktív tevékenység. A szerzők tanulmányukban először definiálják az egyetemi vállalkozói ökoszisztéma fogalmát, majd rámutatnak az egyetemi közösségi finanszírozás (crowdfunding) rendszerszemléletű integrálásának kihívásaira ebben a kontextusban. A vállalkozói ökoszisztémába integrált közösségi finanszírozás révén az egyetemek forrásközvetítői szerepet is vállalhatnak a kibertérben. A régióban és az intézményi kereteken belül létrejött üzleti ötletek és azok korai fázisú finanszírozása közé a „platformosodás” jegyében infrastruktúrákat, üzleti hálózatokat szervezhetnek és kultúrát építhetnek a felsőoktatási intézmények, melyek révén elősegítik az információs technológiákon át áramoltatott erőforrások hatékonyabb allokációját, az innovatív projektötletek felismerését, fejlesztését és alternatív finanszírozását. A projektötletek keresleti oldala és helyi közösségekben rejlő finanszírozási kínálat közötti piactér megteremtése mellett innovatív oktatási módszerekkel is támogatni kell az egyetemi közösségi finanszírozás sikerét. Empirikus kutatásukban rámutatnak arra, hogy a hallgatói vállalkozásfejlesztési programok gazdag interakciós oktatási környezete emeli a crowdfundinggal kapcsolatos hallgatói nyitottságot mind részvételi szándék, mind támogatási hajlandóság oldalon

Comparison of Enzymatic and Acidic Fractionation of Corn Fiber for Glucose-rich Hydrolysate and Bioethanol Production by Candida boidinii

Corn fiber is a by-product of the corn wet milling process and a promising raw material to produce bioethanol in a bio-refinery process. In this study, enzymatic and acidic fractionations of corn fiber were compared with particular attention to produce glucose-rich hydrolyzates. The acidic fractionation contained two, sequential, sulphuric acid-catalyzed, hydrolysis steps based on our previous study. In the enzymatic fractionation process, corn fiber was pre-treated by soaking in aqueous ammonia (18.5 % (w/w) dry matter, 15 % (w/w) ammonia solution, 24 hours) and then hydrolyzed by using Hemicellulase (NS 22002) enzyme cocktail. The cellulose part of the solid residues obtained after the acidic and enzymatic fractionation processes was enzymatically hydrolyzed by using Cellic Ctec2 and Novozymes 188 (12.5 % (w/w) dry matter, 50 °C, 72 hours). Cellulose hydrolysis after the acidic and enzymatic fractionation resulted in a supernatant containing 64 g/L and 25 g/L glucose, respectively. Therefore, ethanol fermentation experiments were performed in Separated Hydrolysis and Fermentation (SHF) and Simultaneous Saccharification and Fermentation (SSF) configurations after the acidic fractionation of corn fiber. SHF configuration was found to be more advantageous regarding the achievable ethanol yield. Although the fermentation with Candida boidinii NCAIM Y.01308 was accomplished within longer time (43 hours) compared to Saccharomyces cerevisiae (5 hours), the achieved ethanol yields were similar (79%) during the SHF process. It was concluded that acidic fractionation is more efficient to produce glucose-rich hydrolyzate from corn fiber compared to enzymatic fractionation, and Candida boidinii is suitable for ethanol fermentation on the glucose-rich hydrolyzate

Keresési útmutató átfogó folyóirat-adatbázisokhoz

Szerző: Bedő Márta | Cím: Keresési útmutató átfogó folyóirat-adatbázisokhoz (DOI: 10.15170/EKTK-PKA-2021.04) | Megjelenés: Szerkesztő: Ambrus Attila József | Cím: A publikációs kultúra alakváltozatai | Alcím: Kutatástámogatási dimenziók a PTE EKTK gyakorlatában | Kiadó: Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont | Kiadási hely: Pécs | Kiadási év: 2021 | Oldalszám: 280-316. | ISBN (pdf) 978-963-429-675-1 | DOI: 10.15170/EKTK-PKA-2021 --- A szerző munkája, amint azt a cím is tanúsítja, a folyóiratok kérdéskörével foglalkozik. A feldolgozás közvetlenül -gyakorlati szempontokat érvényesít és a felhasználók munkáját a visszakeresés, a releváns szakirodalom összegyűjtésének szempontjai mentén támogatja. Nevezetesen azt, hogy miként lehet a leghatékonyabban kinyerni azoknak a releváns, folyóiratokban megjelent közlemények bibliográfiai tételeit, metaadatait, gyakran teljes szövegeit, amelyekre kutatói munkánk során szükség van. Amint a címben is olvashatjuk, ez a munka önmagában nem dolgozhat fel minden olyan szakirodalmi és egyéb információs forrást, amelyek a szaklapok részletező feltárását végzik. Csak azokkal az adatbázisokkal foglalkozik, amik átfogóan – a könyvtáros szakma ezeket multidiszciplínáris vagy általános gyűjtőkörű adatbázisoknak nevezi –, és nem egy-egy diszciplínára, részterületre vagy szakterületre fókuszálva jelentenek a használók számára megbízható, pontos és hiteles szakirodalmi keresési kiindulópontot. A feldolgozás részletesen a ScienceDirect, a SpringerLink, valamint a Web of Science folyóirat-állományának tartalmi, gyűjtőköri ismertetését, keresési metódusait, lehetőségeit veszi számba, kitérve olyan gyakorlatias kérdésekre is, mint például miként érhető el az adatbázis, miként juthatunk a teljes szövegekhez, miként lehet különböző formátumokban hivatkozásokat generálni a releváns tanulmányok metaadataiból, mi a teendő, ha a felhasználó nem tud kapcsolatot létesíteni az adatbázissal. A szerző részletekbe menően taglalja az adatbázisok használatának apró-cseprő fogásait, azokat, amelyeknek mindegyike komoly támogatást jelent a felhasználók számára ahhoz, hogy minél teljesebb és minél relevánsabb irodalmat tudjanak kutatási témájukhoz összegyűjteni. Mindemellett igen gyakran találkozhatunk külső, vagy belső linkek felkínálásával, amelyek újabb fontos információkat osztanak meg a használókkal