Politikusok és választók - a biztosság kérdése a politikai ítéletalkotás folyamatában

Jelen tanulmány egy korábbi vizsgálat adatainak másodelemzésére épül. Az eddigi kutatás kiemelten foglalkozott a kongruitás elvével, az egyénnek egy forráshoz valamint a forrástól származó kijelentéshez való viszonyával, és igazolta, hogy a forráshoz való viszony befolyásolja a kijelentés megítélését. Ezen dolgozatban új kérdést fogalmaztunk meg, melynek alapján összevetettük a magukat biztos szavazóknak tartókat a „bizonytalanabb" választókkal. Abból a feltevésből indultunk ki, hogy a fent említett kongruitás elv határozottabban jelentkezik a biztos szavazók körében, míg a nem biztosak esetén a forrás befolyásoló hatása gyengébb. Feltételeztük továbbá, hogy a „biztosság" meghatározásában több tényező szerepet játszik (pl. a nem vagy az érdeklődési kör). Szegedi egyetemistákból álló mintán (N=277 fő), kérdőíves módszerrel vizsgáltuk meg három kijelentés elfogadottságát, úgy, hogy az adott kijelentéshez, más-más vezető politikus nevét jelöltük meg forrásként. A kapott eredmények alátámasztják azon elképzelést, mely szerint biztos szavazók esetén a kongruitás elve erőteljesebben nyilvánul meg. This study is based on a second analysis of an eárlier research's database. The previous research studied the theory of congruition, and demonstrated that the attitudes to a source affect the judgment formation about his/her political statements. This study wants to demonstrate, that the tendency mentioned above is more typical by the electors with exact opinion, than by more indecisive electors. Moreover it supposes, that certain factors affect the resolution of an elector, like the gender or the range of interests. It examines with a questionnaire three statements' acceptance on a sample of 277 students of the University of Szeged, the statements are connected to different politicians. The results supports our hypothesis, that the theory of congruition can be detected rather by the electors with exact opinion

Gazdaságos, alternatív zárószigetelési rendszerek vizsgálata = Investigation of cost effective, alternative cover systems

A kutatási munka során a következő feladatokat oldottuk meg: - Egy új kockázstelemzési módszert dolgoztunk ki a hulladéklerakók veszélyeztető potenciáljának a meghatározására, amely alkalmas a bezárandó lerakók prioritási listájának az összeállításához, és az esetleges alternatív lezárási lehetőségek megítéléséhez - Megadtuk a meglévő lerakók végleges felső záró rétegének lehetséges alternatív megoldásait - Megadtuk a műszaki védelemmel rendelkező lerakók átmeneti lezárásának a lehetőségeit - Javaslatokat dolgoztunk ki a műszaki védelemmel rendelkező lerakók végső záró rétegének alternatív megoldásaira mind a természetes anyagú (bentonitszőnyeg, keveréktalajok, HYDROSTAB, kapilláris-, evapotranszspirációs szigetelőrendszer ) mind a meserséges anyagú védelem tekintetében. - Elvégeztük az egyes alternatív szigetelőrendszerek gazdaságossági elemzését. - Vízháztartási modellezéssel vizsgáltuk néhány alternatív záró szigetelési rendszer alkalmazhatóságát. | During this project we completed the following tasks: - Developing a new risk analysis method to determine the hazard risk of landfills suitable for compilation of priority lists for the final closure of landfills and for decision about alternative cover facilities - Specifying potential alternative methods of final cover systems for existing landfills - Specifying methods of temporary cover systems for landfills with base liner system - Developing recommendations for alternative cover systems landfills with base liner system considering both mineral (GCL, mixed soils, HYDROSTAB, capillary-barrier, EP-barrier) and geosynthetic liner systems - Performing efficiency calculations of alternative final closure liner systems - Determining of applicability of alternative cover systems through water-balance analysis (HELP

A hippokampális éleshullámok kialakulásának hálózati mechanizmusai. = Circuit mechanisms underlying the generation of hippocampal sharp wave/ripple oscillations

A hippokampális EEG egyik jellemző aktivitásmintázata az ún. éleshullám, mely fontos szerepet játszik egyes kognitív folyamatokban, mint pl. a memórianyomok bevésésében. Az in vivo kutatások az éleshullámok számos sajátságát feltárták, de a háttérben álló pontos sejtszintű mechanizmusok mindmáig tisztázatlanok. Célunk volt, hogy egy in vitro modell segítségével felderítsük, miként járulnak hozzá a különböző sejttípusok ezen hálózati események kialakulásához. Vizsgálataink feltárták, hogy az éleshullámok a hippokampusz CA3 régiójában spontán keletkeznek a piramissejtek szporadikus aktivitásának a következtében. A rekurrens kollaterálisokon keresztül jelentős aktivitási szintet ér el a piramissejtek populációs aktivitása, amelynek a parvalbumin tartalmú gátlósejtek kisülése vet véget, ami mint éleshullám jelentkezik a lokális mezőpotenciálban. Ez a mechanizmus hasonló az általunk korábban feltárt gamma oszcillációk sejtszintű folyamataihoz. Kísérleteinkben továbbá tisztáztuk, hogy a CA3 régió neuronhálózata az éleshullám-aktivitási állapotból a gamma oszcillációba azáltal tud váltani, ha az idegsejtek serkenthetőbbek lesznek, ill. a köztük lévő szinaptikus kapcsolatok legyengülnek. Az aktivitási mintázatok közti ’átkapcsolást’ pl. az acetilkolin receptorainak az ingerlése eredményezheti. A hálózati oszcillációk sejtszintű mechanizmusainak az azonosítása elősegítheti a patológiás aktivitások, mint pl. az epilepsziás rohamok kialakulási körülményeinek a megértését. | The hippocampal EEG is often decorated with so-called sharp wave-ripple (SWR) activities that were shown to play an important role in memory consolidation. In vivo studies have revealed several features of these synchronous events, yet the underlying mechanisms are still unknown. Our aim was to uncover the contribution of distinct neuron types to SWRs using an in vitro model. We found that SWRs in the CA3 region of the hippocampal slices were emerged as a consequence of sporadic activity of pyramidal cells. Through the recurrent collaterals the activity level in the pyramidal cell population reaches a threshold, when parvalbumin containing inhibitory cells are recruited. The firing of these GABAergic cells terminates the population burst. The high frequency discharge of inhibitory cells results in a deflection in local field potential detected as a SWR. These synaptic mechanisms resemble those that were uncovered for the generation of gamma oscillations. In addition, we revealed that in CA3 the SWR activity state can be transformed into gamma oscillations by increasing the excitability within the network and, in parallel, by decreasing the synaptic strengths. Such changes in network parameters can be achieved e.g. by activation of acetylcholine receptors. Revealing the cellular mechanisms underlying the synchronous activities my help to understand the changes in neuronal networks that can produces pathological activities, including epileptiform events

Complex formation of EphB1/Nck/Caskin1 leads to tyrosine phosphorylation and structural changes of the Caskin1 SH3 domain.

Scaffold proteins have an important role in the regulation of signal propagation. These proteins do not possess any enzymatic activity but can contribute to the formation of multiprotein complexes. Although scaffold proteins are present in all cell types, the nervous system contains them in the largest amount. Caskin proteins are typically present in neuronal cells, particularly, in the synapses. However, the signaling mechanisms by which Caskin proteins are regulated are largely unknown. Here we demonstrate that EphB1 receptor tyrosine kinase can recruit Caskin1 through the adaptor protein Nck. Upon activation of the receptor kinase, the SH2 domain of Nck binds to one of its tyrosine residues, while Nck SH3 domains interact with the proline-rich domain of Caskin1. Complex formation of the receptor, adaptor and scaffold proteins results in the tyrosine phosphorylation of Caskin1 on its SH3 domain. The phosphorylation sites were identified by mass-spectrometry as tyrosines 296 and 336. To reveal the structural consequence of this phosphorylation, CD spectroscopy was performed. This measurement suggests that upon tyrosine phosphorylation the structure of the Caskin1 SH3 domain changes significantly. Taken together, we propose that the scaffold protein Caskin1 can form a complex with the EphB1 tyrosine kinase via the Nck protein as a linker. Complex formation results in tyrosine phosphorylation of the Caskin1 SH3 domain. Although we were not able to identify any physiological partner of the SH3 domain so far, we could demonstrate that phosphorylation on conserved tyrosine residues results in marked changes in the structure of the SH3 domain