Environmentally sustainable tourism: International and Hungarian relations

Compliance with the principles of sustainability is now a general requirement with respect to any tourism strategy, tourism policy or management. Much has been written about the issue of sustainability and its relationship to tourism management and development. Still, their actual relationship is not always clear, and whilst a number of methodologies profess to be sustainable, there is no clear statement as to how that can be achieved. It is generally accepted, irrespective of the sustainability model used, that there are three key components or strands to sustainability: economic, social and environmental. It is in working towards a balance between the competing demands of all three components that progress towards sustainability can be achieved. One should never forget that in the field of tourism, visitors also have a significant impact on all three strands. For destination management to be sustainable, it needs to address all the economic, social and environmental issues of a particular area. A number of methodologies have been put forward in an attempt to ensure that tourism-related activities are carried out in a sustainable manner. Destination management that follows an accepted process and/or deals effectively with a majority of the key components can be considered sustainable. An action plan or process that does not clearly address the core components of economic, social and environmental well-being or does not pursue a majority of the process components identified in the process framework document presented on the website is unlikely to have sustainability as a core principle. ---------------------------------------- A turisztikai stratégiákra, turizmuspolitikára vagy menedzsmentre vonatkozóan jelenleg már általánosan elvárt igény a fenntarthatóság figyelembe vétele. Bár a legtöbb megközelítés általánosságban foglalkozik a kérdéssel, a kapcsolat és a célok elérhetÅ‘sége nem mindig világos. Ãltalánosan elfogadott, hogy a fenntarthatóság három kulcseleme jelölhetÅ‘ ki: gazdasági, társadalmi és környezeti. Ezek arányainak figyelembevételével közelíthetünk eredményesen a fenntarthatósági célok irányába. Mindenképpen figyelembe kell venni, hogy a turizmusban a látogatónak mind a három tényezÅ‘re hatása van. A desztináció-menedzsmentben mind a három fÅ‘ tényezÅ‘re erÅ‘s figyelemmel kell lenni. A turisztikai fejlesztéseket és célokat fenntartható módon kell elérni. A desztináció-menedzsmentben tehát ezeket a folyamatokat és kulcselemeket fenntartható módon kell figyelembe venni. Az akcióterveknek és folyamatoknak, illetve magának a turizmusszektor fejlÅ‘désének olyan üteműnek kell lennie, hogy a megvalósulást az adott desztináció képes legyen kedvezÅ‘tlen társadalmi és környezeti változások nélkül befogadni. A fenntarthatóság megteremtésében több innovációs lehetÅ‘ség is áll a turizmus elÅ‘tt termékinnováció: új, a környezeti elveket figyelembe vevÅ‘ turisztikai termékek kialakítása, pl. ökotúrák; folyamat-innováció: melyben a szolgáltatások, tevékenységek működési folyamatait alakítják át a környezetet kevésbé terhelÅ‘ technológiákra; menedzsment-innováció: amelyben a vállalkozások és szervezetek munkatársaikat, a helyi lakosságot és a turistákat is bevonják a környezetet kevésbé terhelÅ‘ lehetÅ‘ségek megteremtésébe. Ebben a komplexitásban a Fenntarthatósági Érték Térkép/Modell egy nagyon elÅ‘nyösen használható módszer a turizmus területi és létesítményi tervezésében Magyarországon és külföldön egyaránt.tourism, sustainable development, environment, turizmus, fenntartható fejlÅ‘dés, környezet, Community/Rural/Urban Development, Environmental Economics and Policy,

ENVIRONMENTALISM AND SUSTAINABLE DEVELOPMENT FROM THE POINT OF VIEW OF TOURISM

As a consequence of the rapid growth of the tourism sector, special emphasis is placed on destinations and tourism products connected to or based on certain physical and environmental factors. However, the negative environmental consequences of tourism are, in many cases, overemphasised to the social and/or economic elements of sustainable development. Thus, it is important to find an adequate balance of the elements mentioned above within tourism development in order to achieve an optimal way of fulfilling all requirements of sustainable development. In order to this, a potential method is introduced by applying the Sustainability Value Map, developed originally for buildings and urban development projects, to the evaluation of sustainable tourism products. This method implies further questions arisen concerning the selection of the right set of indicators and the importance of local or regional issues. Using it as a tool, it may promote the process of holistic tourism planning and development.environmentalism, sustainable tourism, environmental impacts, sustainability value map

Winter

Poem by Edward Baros

Portrait mythique d’un génie de l’eau. La féminité polymorphe dans l’œuvre de V. Voiculescu

Portrait mythique d’un génie de l’eau. La féminité polymorphe dans l’œuvre de V. Voiculesc

La lépanthropie. Approches transdisciplinaires

D'ordinaire, la création d'un personnage littéraire se fonde principalement sur des éléments intratextuels et, en moindre mesure, sur des éléments extratextuels. Dans la nouvelle "The Hare (Le lièvre)" de Toby Litt en revanche, le personnage éponyme ne se construit que par rapport à une suite de références extratextuelles, simples notations qui, malgré leur caractère succinct, confèrent au personnage une remarquable consistance. D'autant plus remarquable qu'elles relèvent de la démonomagie, de la mythologie, des arts (audio)visuels et de la littérature. La nouvelle se présente ainsi comme le réceptacle d'un dialogue soutenu entre ces quatre disciplines qui, tout en s'éclairent l'une l'autre, fournissent autant de filtres interprétatifs qui complexifient vertigineusement le portrait du personnage éponyme

Question

Poem by Edward Baros

My Name Is Edward, I Am an Alcoholic

A personal story by Edward Baros, a resident of Fifty Washington Square, Newport, Rhode Island. His work has appeared in In the Heart of the City, a literary magazine produced by the residents of Fifty Washington Square