Patológiás myopia talaján kialakult érújdonképződés intravitrealis ranibizumabkezelése

Absztrakt: Bevezetés: A patológiás myopia világszerte a látásvesztés egyik meghatározó oka, jelentős részben a még aktív, dolgozó korosztályt érintve. Az egyik jelentős, látást veszélyeztető komplikáció patológiás myopiában a chorioidea-neovascularisatio. Célkitűzés: A patológiás myopia talaján kialakult subfovealis érújdonképződések intravitrealis ranibizumabkezelése eredményességének vizsgálata. Módszer: Retrospektív analízisünk során 14 beteg (életkor: 61 ± 17 év) 14 szemén patológiás rövidlátás talaján kialakult subfovealis érújdonképződéseket kezeltünk intravitrealis ranibizumabbal, szükség szerinti adagolási móddal. Vizsgáltuk a legjobb korrigált távoli látóélesség, a chorioidea-neovascularisatiós laesio magasságának változását és a beadott injekciók számát. Eredmények: A legjobb korrigált látóélesség a kiindulási 55,8 ± 19,3 betűről az első év végére 64,8 ± 15,5 betűre (p = 0,0414), a követési idő végére 62,6 ± 16,3 betűre (p = 0,2896) javult. Az átlagos követési idő 19,7 ± 23,9 hónap, az átlagos injekciószám 2,8 ± 2,1 volt. Négy szemen a látóélesség a kezelés ellenére tovább romlott. Következtetések: Az intravitrealis ranibizumab a patológiás rövidlátás talaján kialakult érújdonképződések hatékony kezelési módja. Néhány szemen a kezelés ellenére tovább romlik a látóélesség. Orv. Hetil., 2017, 158(15), 579–586. | Abstract: Introduction: Pathological myopia is one of the leading causes of vision loss worldwide, especially among young people of working age. Choroidal neovascularization is one of the most important cause of visual impairment in pathological myopia. Aim: To evaluate the efficacy of intravitreal ranibizumab for the treatment of myopic choroidal neovascularization. Method: In this retrospective analysis 14 eyes of 14 patients (mean age: 61 ± 17 years) with myopic choroidal neovascularization were treated with intravitreal ranibizumab as needed. Best-corrected visual acuity, thickness of choroidal neovascularization lesion and the number of injections were assessed. Results: The mean visual acuity changed from 55.8 ± 19.3 letters to 64.8 + 15.5 at 12 months (p = 0.0414), and 62.6 ± 16.3 during follow-up time (p = 0.2896). Mean follow-up time was 19.7 ± 23.9 months, average number of injections was 2.8 ± 2.1. Visual acuity declined in four patients despite the treatment. Conclusions: Intravitreal ranibizumab is an effective therapy in pathological myopia. Some patients experience deterioration of visual acuity despite of treatment. Orv. Hetil., 2017, 158(15), 579–586

Szemfenéki érfestés festék nélkül

Absztrakt Bevezetés: Az időskori maculadegeneráció exsudativ formájának elfogadott és hatékony kezelése a vascularis endothelialis növekedési faktort gátló kezelés. Célkitűzés: Annak morfológiai leírása, milyen érrendszer észlelhető a macula területében több éve tartó tartós kezelés után. Módszer: A vizsgálatba 48 beteget (34 nő, 14 férfi, életkor 74,4 ± 8,0 év) vontak be, akiknél legalább 24 hónappal korábban kezdték meg a vascularis endothelialis növekedési faktort gátló kezelést (ranibizumab, aflibercept). A kezelt 56 szemnél a követési idő (53,8 ± 31,0 hónap) alatt összesen 7,6 ± 4,9 injekciót alkalmaztak. AngioVue (Optovue Inc., Fremont, CA, Amerikai Egyesült Államok) készülékkel optikai koherencia tomográfia-angiográfia vizsgálatot végeztek. Eredmények: A felszínes retinaerek károsodását 5/56 esetben, a mélyebb retinakeringés kiesését 9/56 esetben tapasztalták. A choriocapillaris károsodására, az érújdonképződést követő eltérésekre négyféle kép volt a jellemző: 1. pigmenthám- és choriocapillaris-atrophia, 2. submacularis heg, 3. aktív neovascularisatio, 4. intraretinalis ciszták. Következtetés: Az optikai koherencia tomográfia-angiográfia noninvazív módszer, amelynek segítségével a maculadegeneráció jól nyomon követhető. Orv. Hetil., 2016, 157(42), 1683–1690. | Abstract Introduction: Vascular endothelial growth factor antibody therapy is an established treatment of exsudative age-related macular degeneration. Aim: The morphologic characterisation of the macular microvasculature after longstanding treatment. Method: Forty-eight patients (34 women and 14 men; age, 74.4 ± 8.0 years) were enrolled in the study. During follow-up time (53.8 ± 31.0 months), 7.6 ± 4.9 injections were administered in 56 eyes. Optical coherence tomography angiographic examination was performed with AngioVue (Optovue Inc. Fremont, CA, USA). Results: Distortion of the superficial retinal plexus and foveal avascular zone enlargement were noted in 5/56 eyes, deep retinal plexus defect was detected in 9/56 cases. Destruction of the choriocapillaries and the former neovascularisation could be found in 4 different patterns: 1. pigment epithelium and choriocapillary atrophy, 2. submacular scar, 3. active leaking choroidal neovascularisation, 4. intraretinal cysts. Conclusion: Optical coherence tomography angiography is a novel non-invasive method, which enables the follow up of macular degeneration. Orv. Hetil., 2016, 157(42), 1683–1690