Rajka – Rapid changes of social, architectural and ethnic character of a cross-border suburban village of Bratislava in Hungary

The Northwest Hungarian village, Rajka has special geographical location: it is only fifteen kilometres from Bratislava, the capital city of Slovakia. This settlement is an excellent example of the phenomenon of cross-border suburbanization which means the migration of the urban population from the city to the not too distant rural area even if it is in another country. This process is transforming the original character of Rajka. There are huge differences between the lifestyles of the indigenous and the immigrant community. The autochthonous inhabitants are worried about Rajka’s fast alteration, there are considerable problems between Hungarians and Slovaks due to language differences and a lot of tensions because of the village’s changing atmosphere, congested local traffic and the new challenges in Rajka’s educational institution. Besides the presentation of social changes, this paper is focusing on the ethnic and residential ancestry of the immigrants to show new linguistic and social patterns in Rajka. On the other hand, examining the specifics of the dramatic transformation of the architectural character of this settlement is also an important element of the study

A nyelvi tájkép és a társadalmi folyamatok összefüggései Észak-Macedóniában

A nyugat-balkáni ország, amellyel az összes szomszédjának kisebb-nagyobb problémája van, amelynek társadalma etnikailag, kulturálisan, politikailag és demográfiailag egyaránt szélsőségesen megosztott, amely a korábbi Jugoszlávia legszegényebb része volt, amelyet súlyos kivándorlás sújt, amelyben néhány éve valóságos polgárháború dúlt, és amely külső kényszer hatására a belügyeit érintő szerződéseket ír alá, sőt a saját nevét is megváltoztatja – mindez Észak-Macedónia. A népesség alig kétharmadát alkotó macedónok és a gyorsan növekvő albán kisebbség közötti ellentét kiéleződése párhuzamos társadalmak létrejötte felé mutat, az albán térnyerés az élet szinte minden területén szembeötlő. A macedón közösség – miközben elszegényedik és elvándorol – aggódva tapasztalja, hogy saját államának ügyeibe mindenki másnak (a helyi albán kisebbségnek, a szomszéd országoknak, az Európai Uniónak vagy a NATO-nak) több beleszólása van. A tanulmányban a politikai és a gazdasági élet közelmúltbeli átformálódását a társadalomkutatók egyik hatékony módszerével, a nyelvi tájkép felmérésével kívánom bemutatni

Elhibázott újjáépítés : A vukovári városregeneráció kérdőjelei

QUESTIONING THE URBAN REGENERATION OF VUKOVAR, CROATIA How can we rebuild a destroyed city near the Danube in Croatia? What can a city do to regain its former inhabitants and to make them to see itself again as a liveable place with good prospects? Create new buildings and functions, use cultural tools or strengthen community participation? From Vukovar's example we can learn a lot about these issues

A magyarországi és erdélyi városok etnikai homogenizációjának néhány aspektusa a 20. században

The subject of our study is how the ethnical structure of Hungarian and Transylvanian cities changed in the 20th century. Our question is how experienced the rise of the nationstates and the homogenization of the urban population in national aspects. We can characterize the population of both areas with large ethnic diversity, because beside the stateforming nation significant numbers of minorities – Hungarians and Romanians, as well as Serbs, Slovaks, Germans, Croats, Roms - live in these territories. However the initial condition is similar, because each of these regions belonged to the Hungarian Kingdom at the early 20th century, but considering the process of the past century we find differences between the three countries and also within the country borders. During the research we took the ratio and the numerical changes of majority nations and the Hungarians into consideration. Over the compared census data from 1910 and 2001/2002, according to the specified criteria we differentiated types with the method of cluster analysis. The clusters are explicable, well representing the ethnic and demographic transformation of the two neighbouring countries’ towns, as well as the existing similarities and differences

Szuburbanizáció a határon át: társadalmi, etnikai és arculati változások Rajkán = Rajka: The “Hungarian suburb” of Bratislava

A Magyarország északnyugati peremén található Rajka földrajzi helyzete speciális, mivel alig húsz kilométerre található a szlovák fővárostól, Pozsonytól. A település mintapéldája a határon átívelő szuburbanizációnak, melynek folyamán az urbánus népesség célterülete nem csupán a nem túl távoli vidéki térség, hanem – ingatlanpiaci, elérhetőségi stb. okokból – annak a szomszédos országban fekvő része. Rajkán az egy évtizede tartó folyamat révén napjainkban 2000 „őshonos” és 3000 bevándorló él. Utóbbiak magyar állampolgárságot nem igényelnek, és döntő részben a község társadalmi életéből sem veszik ki részüket. A két közösség között – életmódbeli különbségeik következtében – alig van kapcsolat, annak ellenére, hogy a betelepülők egy része magyar anyanyelvű. Új lakónegyedek és felújított ingatlanok révén Rajka építészeti arculata fokozatosan átformálódik. A régi lakóházak felújítása és átalakítása a község régi településrészén jellemző, ahol gyorsan nő a pozsonyi hátterűek lélekszáma. Míg az új építésű utcákban csaknem kizárólag betelepülők élnek, Rajka régebbi utcáiban élő népesség vegyes. A tanulmány bemutatja a társadalmi változásokat, az új lakosok etnikai és származási hátterét, valamint a településarculat átformálódásának leginkább szembetűnő elemeit