2-es típusú diabetesesek és nem cukorbetegek területen szerzett, belgyógyászati osztályos felvételt igénylő bakteriális infekcióinak klinikai összehasonlítása = Community-acquired bacterial infections among type 2 diabetic and non-diabetic patients hospitalized on a general medical ward: a clinical comparison

Absztrakt: Bevezetés: Korábban azt gondoltuk, hogy a bakteriális fertőzések cukorbetegségben gyakoribbak, súlyosabbak, nagyobb halálozással járnak, mint a nem cukorbetegek körében. Az újabb megfigyelések azonban ellentmondásosak. Célkitűzés: Prospektív, obszervációs vizsgálatunk célja az volt, hogy összehasonlítsuk 2-es típusú cukorbetegek (T2DM) és nem cukorbetegek (K) területen szerzett, belgyógyászati osztályos felvételt igénylő bakteriális infekcióit: 1) lokalizáció, 2) kórokozóspektrum, 3) 3 hónapos halálozás alapján. Módszer: Vizsgálatunkba konszekutív módon vontuk be a betegeket (T2DM: n = 205, K: n = 202). Jellemeztük a két csoport infekcióit, klinikai paramétereit, mortalitásukat, és összevetettük azokat a nemzetközi adatokkal. Eredmények: A glikémiát jellemző paramétereket és a BMI-t kivéve nem volt különbség a két csoport klinikai jellemzőiben. T2DM-ben a bőr- és lágyrész-fertőzés (37,1%), a K csoportban a légúti infekció volt a leggyakoribb (37,1%), melyeket a húgyúti infekciók követték (31,2%; 31,7%). A bőr- és lágyrész-infekció előfordulása T2DM-ben vizsgálatunkban meghaladja a nemzetközi adatokat (37,1% vs. 16%). T2DM-ben, a K csoporthoz viszonyítva, ezen infekciótípusban többször találtuk Gram-pozitív és Gram-negatív kórokozók együttes jelenlétét (23/76 vs. 5/46, p = 0,0149), a húgyúti fertőzésekben polimikrobás infekciókat (34,0% vs. 15,1%, p = 0,0335). Mortalitásbeli különbséget nem találtunk a két csoport között. T2DM-ben a bőr- és lágyrész-fertőzések, a nem cukorbetegeknél a légúti infekciók okozták a legtöbb halált. Következtetés: Területen szerzett, bakteriális infekció miatt belgyógyászati osztályra került 2-es típusú cukorbetegeinknél a nemzetközi adatokhoz képest nagyobb arányban találtunk bőr- és lágyrész-fertőzést; kórokozóként a leggyakrabban Gram-pozitív és Gram-negatív baktériumok együttes jelenlétét tudtuk kimutatni. Összességében nem találtunk különbséget a T2DM- és a nem cukorbeteg csoport között a 3 hónapos halálozásban. Eredményeink felhívják a figyelmet a primer prevenció fontosságára és hazai elégtelenségére a bőr- és lágyrész-fertőzés megelőzésében 2-es típusú cukorbetegségben. Orv Hetil. 2019; 160(41): 1623–1632. | Abstract: Introduction: Previous data showed bacterial infections among diabetic patients to be more serious and frequent, with higher mortality rates in comparison with non-diabetics. Recent investigations, however, are contradictory. Aim: The goal of our prospective, observational study was to compare patients hospitalized on a general medical ward due to community-acquired bacterial infections with type 2 diabetes mellitus (T2DM) to those of non-diabetics (K) by 1) infection localization, 2) spectrum of pathogens, 3) three-month mortality rates. Method: Patients were consecutively involved (T2DM: n = 205, K: n = 202). We characterized the infections, clinical parameters, mortalities of the two groups, and matched them to international data. Results: No difference regarding clinical details of the groups were found except for glycemic parameters and BMI. In the T2DM group the skin- and soft tissue- (37.1%), in the K patients respiratory infections (37.1%) were the most common, followed by urinary ones (31.2% and 31.7%, respectively). Skin- and soft tissue infection incidence among T2DM subjects were higher compared to international results (37.1% vs. 16%). Co-presence of Gram positive and Gram negative bacteria in the skin- and soft tissue infections (23/76 vs. 5/46, p = 0.0149), and polymicrobial origin in the urinary tract infections (34.0% vs. 15.1%, p = 0.0335) were found to be more frequent in T2DM than in K. No difference regarding mortality rates were detected. In T2DM the skin- and soft tissue while in the K group the respiratory infections had the most death counts. Conclusions: We found higher rates of skin- and soft tissue infections among T2DM patients hospitalized on a general medical ward compared to international data. In total we did not find difference regarding three-month mortality between the groups. Our results highlight the importance of primary prevention and shows its inadequacy concerning skin and soft tissue infections among type 2 diabetics in Hungary. Orv Hetil. 2019; 160(41): 1623–1632

Effect of Linagliptin vs Placebo on Major Cardiovascular Events in Adults With Type 2 Diabetes and High Cardiovascular and Renal Risk

IMPORTANCE Type 2 diabetes is associated with increased cardiovascular (CV) risk. Prior trials have demonstrated CV safety of 3 dipeptidyl peptidase 4 (DPP-4) inhibitors but have included limited numbers of patients with high CV risk and chronic kidney disease

Synthesis of Pharmacologically Active Kinase Inhibitors

A series of GRK2 kinase inhibitors were designed based on hits after the high throughput screening. The aim was to optimise a kinase inhibitor in order to treat heart failure. Thieno[2,3-c]pyridine derivatives were synthesized and tested on pharmaceutical assays. Both activity and lipophilic ligand efficiency was improved. Further functionalization of thieno[2,3-c]pyridine scaffold was carried out

Időnként semmi sem az, aminek látszik - A klasszifikáció jelentősége a cukorbetegség kezelésében négy eset kapcsán [Sometimes nothing is what is seems – Importance of classification in treatment of diabetes through four case reports]

A szerzők a cikkben a diabetes mellitus klasszifikációjának jelentőségét mutatják be négy eset kapcsán, ahol a cukorbetegség típusának pontos meghatározása a korábban megkezdett kezelést nagymértékben befolyásolta. Hangsúlyozzák, hogy olykor a klinikai kép önmagában a klasszifikációhoz nem elégséges, sőt akár félrevezető is lehet. Ilyenkor a plazmaC-peptid mérése és a szigetsejt elleni autoantitest meghatározása elengedhetetlen segítséget jelent. A bemutatott esetek kapcsán levonják a tanulságokat, és sorra veszik a lépéseket, amelyek az adott diagnózishoz vezettek. | In this article the authors discuss the importance of classification of diabetes mellitus through four case reports, where the proper classification has induced significant changes in the previous antidiabetic therapy. Sometimes besides the clinical symptoms, fasting C-peptide and the islet cell specific autoantibody titer need to be considered for the precise diagnosis and correct treatment. Each case report is followed by a brief summary of edifications and the steps that led to precise diagnosis