Növekedés és pénzügyi környezet

A tanulmányban a magyar gazdaság 1995–2015 közötti növekedési pályájának külső meghatározóit vizsgáljuk. Fő kérdésünk az, hogy mely sokkok magyarázzák elsősorban a GDP és fő összetevőinek volatilitását a vizsgált időszakban. Az elemzéshez a neoklasszikus növekedési modell sztochasztikus változatát használjuk, amelyben elsősorban a technológiai, növekedési, illetve a kamat­pré­mium­sokkok hozzájárulását elemezzük. Az empirikus sokkok dekom­po­zí­ciójá­hoz bayesi becslést végzünk, magyar növekedési idősorokat használva. Eredményeink azt mutatják, hogy a magyar GDP-növekedés változásait elsősorban perzisztens technológiai sokkok magyarázták, míg a növekedés összetételében a külső kamat­prémium­sokkok is jelentős szerepet játszottak. Journal of Economic Literature (JEL) kód: E13, O11, O41, O4

Interest premium and economic growth: the case of CEE

Abstract This paper views the growth and convergence process of the four Visegrad economies - the Czech Republic, Hungary, Poland and Slovakia - through the lens of the open economy, stochastic neoclassical growth model. We use a unified framework to understand both the long-run convergence path and fluctuations around it. Our empirical exercise highlights both the role of initial conditions such as indebtedness and capital intensity, and random shocks in the growth process. In particular, we explore the importance of the external interest rate premium, and its role in driving investment and the trade balance

Convergence stories of post‐socialist Central‐Eastern European countries

This paper views the growth and convergence process of five Central- Eastern European economies between 1996 and 2019— the Czech Republic, Hungary, Poland, Slovenia and Slovakia— through the lens of an open economy, stochastic neoclassical growth model with simple financial frictions. Our main question is whether shocks to the growth rate of productivity (‘trend’) or shocks to the external interest pre-mium are more important to understand the volatility of GDP growth and its components. We find that while GDP growth fluctuations can be traced back to productivity shocks, the composition of GDP— and consumption in particular— was driven particularly by premium shocks. Investment- specific and labor market shocks are also important. Our panel estima-tion allows us to separate global and local components for the productivity- trend and interest premium shocks. Results indi-cate that the global trend component is well approximated by the growth rate of the advanced European Union economies, and we also find tentative evidence that recent investment be-havior is driven to a large extent by European Union funds

Circadian Variation of Migraine Attack Onset: A Review of Clinical Studies

Several studies suggested that migraine attack onset shows a circadian variation; however, there has not been an overview and synthesis of these findings. A PubMed search with keywords "migraine" AND "circadian" resulted in ten studies directly investigating this topic. Results of these studies mostly show that migraine attacks follow a monophasic 24-hour cyclic pattern with an early morning or late night peak while other studies reported an afternoon peak and also a biphasic 24-hour cycle of attacks. The identified studies showed methodological variation including sample size, inclusion of medication use, comorbidities, and night or shift workers which could have contributed to the contradictory results. Several theories emerged explaining the diurnal distribution of migraine attacks suggesting roles for different phenomena including a morning rise in cortisol levels, a possible hypothalamic dysfunction, a circadian variation of migraine triggers, sleep stages, and a potentially different setting of the circadian pacemaker among migraineurs. At the moment, most studies show an early morning or late night peak of migraine attack onset, but a significant amount of studies reveals contradictory results. Further studies should investigate the arising hypotheses to improve our understanding of the complex mechanism behind the circadian variation of migraine attacks that can shed light on new targets for migraine therapy

A Cross-Sectional Study on the Quality of Life in Migraine and Medication Overuse Headache in a Hungarian Sample: Understanding the Effect of Headache Characteristics

Háttér és célkitûzés – Általános és betegségspecifikus életminőség-kérdőívet használó vizsgálatok eredményei alapján mind migrénben, mind fájdalomcsillapító-túlfogyasztáshoz társuló fejfájásban (FTTF) szenvedő betegek esetében alacsonyabb életminôség-értékeket mértek a kontrollrésztvevőkhöz hasonlítva. Vizsgálatunk célja egyrészt a migrénben és FTTF-ben szenvedő betegek életminőségének, valamint a fejfájás-karakterisztika (fejfájós évek száma, auratünetek, triptánhasználat, fejfájássúlyosság és fejfájás-gyakoriság) életminőségre gyakorolt hatásának vizsgálata volt. Módszerek – Keresztmetszeti vizsgálatunkban 334 beteg vett részt (248 beteg fejfájás-ambulanciánkról, valamint 86 beteg hirdetés útján). A résztvevők életminőségének értékeléséhez az Átfogó Fejfájással Kapcsolatos Életminőség kérdőívet (CHQQ) használtuk. Adataink normáleloszlást mutattak, így χ2-próba mellett parametrikus teszte ket alkalmaztunk (például független mintás t-próba), a szignifikanciaszintet p < 0,05-ban határoztuk meg. A nem, életkor, beválogatási kritériumok, fejfájástípus, valamint fejfájás-karakterisztika (auratünetek megléte, fejfájós évek száma, fejfájás súlyossága, fejfájás gyakorisága, triptánhasználat) életminőségre gyakorolt hatásának vizsgálatához lineáris regressziós modelleket használtunk mind a három CHQQ-alskála és az összpontszám tekintetében is. Az utóbbi esetében az I. típusú hiba elkerülésének érdekében a szignifikanciaszintet p<=0,0125 (0,05/4) értékben határoztuk meg. Eredmények – A fejfájástípust önmagában vizsgálva az FTTF-ben szenvedő betegek a szociális alskála kivételével szignifikánsan alacsonyabb CHQQ-értékeket értek el, mint a migrénes betegek. A többi változó bevonásával elvégzett regressziós elemzések alapján a triptánhasználat mutatott fordított összefüggést az összes CHQQ-alskálaértékkel (p < 0,0125). A vizsgált fejfájás-karakterisztikák közül a fejfájás súlyossága mutatott szignifikáns kapcsolatot az alacsonyabb fizikaialskála-értékekkel (p = 0,001), valamint az alacsonyabb CHQQ-összpontszámmal (p = 0,002). Következtetés – Eredményeink azt mutatják, hogy a fejfájás-karakterisztika (és nem a fejfájás típusa önmagában) összefüggést mutat a fejfájós betegek alacsonyabb életminôségével. Az életminőség-változást előidézô faktorok meghatározása fontos a különböző betegpopulációk adekvát kezelésének, valamint az egészségügyi szolgáltatások igénybevételével és az egészségügyi költségekkel kapcsolatos népegészségügyi intézkedéseknek a megtervezése érdekében