Effect of transbronchial or intravenous administration of indocyanine green on resection margins during near-infrared-guided segmentectomy: a review

For early-stage non-small cell lung cancer, surgical resection remains the best treatment option. Currently, sublobar resection, including segmentectomy, is recommended in these cases, as it provides a better quality of life with the same oncological outcomes; however, is requires adequate resection margins. Accurate preoperative planning and proper identification of the intersegmental planes during thoracic surgery are crucial for ensuring precise surgical management and adequate resection margins. Three dimensional computed tomography reconstruction and near-infrared-guided intersegmental plane identification can greatly facilitate the surgical procedures. Three-dimensional computed tomography reconstruction can simulate both the resection and resection margins. Indocyanine green is one of the most frequently used and affordable fluorophores. There are two ways to identify the intersegmental planes using indocyanine green: intravenous and transbronchial administration. Intravenous application is simple; however, its effectiveness may be affected by underlying lung disease, and it requires the isolation of segmental structures before administration. Transbronchial use requires appropriate bronchoscopic skills and preoperative planning; however, it also allows for delineation deep in the parenchyma and can be used for complex segmentectomies. Both methods can be used to ensure adequate resection margins and, therefore, achieve the correct oncological radicality of the surgical procedure. Here, we summarise these applications and provide an overview of their different possibilities

Effect of transbronchial or intravenous administration of indocyanine green on resection margins during near-infrared-guided segmentectomy: a review

For early-stage non-small cell lung cancer, surgical resection remains the best treatment option. Currently, sublobar resection, including segmentectomy, is recommended in these cases, as it provides a better quality of life with the same oncological outcomes; however, is requires adequate resection margins. Accurate preoperative planning and proper identification of the intersegmental planes during thoracic surgery are crucial for ensuring precise surgical management and adequate resection margins. Three dimensional computed tomography reconstruction and near-infrared-guided intersegmental plane identification can greatly facilitate the surgical procedures. Three-dimensional computed tomography reconstruction can simulate both the resection and resection margins. Indocyanine green is one of the most frequently used and affordable fluorophores. There are two ways to identify the intersegmental planes using indocyanine green: intravenous and transbronchial administration. Intravenous application is simple; however, its effectiveness may be affected by underlying lung disease, and it requires the isolation of segmental structures before administration. Transbronchial use requires appropriate bronchoscopic skills and preoperative planning; however, it also allows for delineation deep in the parenchyma and can be used for complex segmentectomies. Both methods can be used to ensure adequate resection margins and, therefore, achieve the correct oncological radicality of the surgical procedure. Here, we summarise these applications and provide an overview of their different possibilities

18F-FDG-PET/CT-vel szerzett tapasztalataink az aktív nagyérvasculitisek diagnosztikájában és differenciáldiagnózisában : Prospektív vizsgálat [F-18-FDG-PET/CT in the evaluation and differential diagnosis of active large-vessel vasculitis : A prospective study]

Bevezetés: A nagyérvasculitisek nem specifikus klinikai tüneteket okoznak, ami a diagnózist nagyban nehezíti. A be- tegség korai felismerése és kezelése a későbbi szövődmények elkerülése érdekében fontos. A 18F-FDG-PET az érfalon belüli gyulladást a betegség korai stádiumában is nagy érzékenységgel mutatja ki. A CT a nagyérvasculitis pontos lokalizációjában van segítségünkre. Célkitűzés: A 18F-FDG-PET/CT teljesítőképességének tisztázása a betegség aktivitásának és kiterjedésének megítélé- sében: klinikailag nagyérvasculitis iránydiagnózisával vizsgált betegekben és relapsus során, valamint a terápiára létre- jövő remissio megállapításában. Módszer: A vizsgálatban 43 beteg vett részt. A betegeket a klinikai kérdés alapján csoportosítottuk: primer diagnózis igazolása szteroidnaiv és szteroiddal kezelt betegekben, relapsus, illetve remissio kimutatása. Kontrollként 10, gyul- ladásos tünetektől mentes tumoros beteget vizsgáltunk meg. Az erek radiofarmakon-felvételének mértékét vizuálisan és kvantitatívan értékeltük. A kvantitatív értékelés során az érszegmentumokban a májhoz viszonyított érfal maximá- lis standard 18F-FDG-felvételi értékét (SUVmax) határoztuk meg. Eredmények: A primer diagnózis céljából végzett 30 vizsgálatból 5 esetben 18F-FDG-aktív nagyérvasculitist mutat- tunk ki, további 13 vizsgálatból 5 betegben pedig relapsust igazoltunk. A vizuálisan aktív betegek 50%-ában 3 vagy annál több aktív érszegmentumot találtunk. A vizuálisan aktív betegcsoportban szteroid hatására az érfal SUVmax- értéke szignifikánsan alacsonyabb volt a szteroidnaiv betegekhez képest (1,17 ± 0,11 vs. 1,43 ± 0,29; p = 0,005). Két 18F-FDG-aktív nagyér-vasculitises betegben kontrollvizsgálattal remissiót állapítottunk meg. A primer diagnózis cél- jából vizsgált esetek közül 8-ban egyéb, a nagyérvasculitistől független gyulladásos kórképet mutattunk ki. Következtetés: A 18F-FDG-PET/CT hatékonyan alkalmazható az aktív nagyérvasculitisek diagnosztizálásában. A me- tabolikus változás nagy érzékenységű megjelenítése mellett az érintett erek pontos lokalizációját is lehetővé teszi. A szteroidterápia befolyásolja az érfalak 18F-FDG-felvételét

Nasalis típusú extranodalis natural killer T-sejtes lymphoma hazai előfordulása és kezelésével szerzett tapasztalatok | Incidence and treatment of extranodal natural killer/T-cell lymphoma, nasal type. Hungarian experiences

Absztrakt: Bevezetés: Az extranodalis nasalis típusú natural killer/T (NK/T) sejtes lymphoma (ENKTL) a T-sejtes lymphomák egyik ritka agresszív megjelenésű formája, amely elsősorban sinonasalis és nasopharynx kiindulású. Bár előfordulása ritka a fejlett nyugati országokban, kezelése a hagyományos, agresszív lymphomákban alkalmazott antraciklintartalmú kemoterápiával csekély hatékonyságú. Célkitűzés: ENKTL-esetek előfordulása hazai hematológiai centrumok által gondozott non-Hodgkin-lymphomás betegek között. Módszer: A szerzők négy magyarországi hematológiai centrumban 2003–2015 között kezelt 20 ENKTL-beteg klinikai adatait elemezték. A betegek között 12 férfi és 8 nő volt, medián életkor 49,5 év (22–84 év). Eredmények: Tíz esetben a betegség lokalizált (I–II. stádiumban) volt a diagnózis idején. Kemoterápiás kezelésben részesült 17 beteg (11 CHOP, CHOP-szerű, kettő hyper-CVAD, egy ProMACECytaBom, egy SMILE, kettő egyéb), amelyet hat esetben érintett mezős besugárzással (IFRT) egészítettek ki (40–46 Gy). Az első vonalbeli kezelésre kilenc beteg komplett (CR), három parciális remisszióba (PR) került, három progrediált, két esetben stabil volt a betegség. A medián követési idő 32 (3–113) hónap volt. Öt beteg progresszió, recidíva miatt második vonalban újabb kezelésben részesült (kettő DHAP, egy VIM, egy hyper-CVAD, egy ProMACECytaBom). Második vonalbeli kezelésre CR nem jött létre egy betegben sem. Két esetben első CR-ben autológ őssejt-transzplantáció történt. Következtetés: Az ENKTL kezelésében hatékonyabbak a nem antraciklintartalmú kemoterápiás kezelések. Elsősorban L-aszparagináz-alapú kombinált kemoterápia és egyidejű vagy szekvenciális kemo-radioterápia alkalmazásával a túlélés és CR aránya javítható. Orv Hetil. 2017; 158(41): 1635–1641. | Abstract: Introduction: Extranodal natural killer/T (NK/T) cell lymphoma, nasal type (ENKTL) represents a rare subtype of T-cell lymphomas with aggressive clinical behavior according to WHO 2016 classification. Aim: ENKTL has distinctive geographic distribution with higher incidence in Asia and Latin America (10% of all non-Hodgkin lymphoma cases), than in Europe and North America (<1%). ENKTL tipically origins from nasopharynx and upper aerodigestive tract. Anthracycline-based chemotherapy regimens are largely ineffective in the treatment of ENKTL. Method: Our aims were to evaluate the incidence and treatment strategies of ENKTL patients in Hungarian Haematological Centres between 2003 and 2015. Altogether 20 patients with ENKTL were treated in the 4 haematological hospitals (male:female ratio 12:8, with median 49.5 years of age). Results: Ten patients had localized (stage I–II) disease at the time of the diagnosis. Seventeen patients were treated with chemotherapy (11/CHOP, CHOP-like, 2/HyperCVAD, 1/ProMACECytaBom, 1/SMILE, 2/others), which was completed with involved-field radiation therapy (IFRT) (40–46 Gy) in 6 cases were used. After first-line therapy 9 patients achieved complete remission (CR), 3 patients had partial remission (PR), 3 patients had progressive disease (PD), and 2 patients had stable disease (SD). Median follow-up was 32 (3–113) months. Five patients received second-line therapy for progressive or recurrent disease [2/DHAP, 1/VIM, 1/HyperCVAD, 1/ProMACECytaBom]. None of the patients achieved CR after second-line therapy. Two patients have undergone autologous hematopoietic stem cell transplantation (HSCT) after the first CR. Conclusion: ENKTL treatment is more effective with nonanthracycline-containing regimens. L-asparaginase containing chemotherapy and concurrent or sequential chemo-radiotherapy improves survival and CR rates. Orv Hetil. 2017; 158(41): 1635–1641

A nemzetközi dotcom vállalatok adóoptimalizálási tevékenységének vizsgálata

A szakdolgozatom fő fókuszában az interneten tevékenykedő dotcom vállalatok adóelkerülési stratégiája áll, három cég stratégiáját tanulmányozom és elemzem. Adóoptimalizálási sémáik hasonlítanak egymásra, az adótervezés során ugyanazokat a lehetőségeket használják ki. A versenyt sértő adóelkerülési stratégiák elkerülése érdekében az OECD létrehozta a BEPS akciótervet amely főként az agresszív adóoptimalizálás területeire fókuszál és a korábban használt módszerek jövőbeni alkalmazását korlátozza