Urban planning in a Hungarian town after the Red Sludge Disaster

The research aims to contribute to urban planning for disaster recovery by evaluating a specific disaster recovery planning model. It examines how urban planning has adapted to the situation resulting from the red sludge disaster in a Hungarian town. The results in this paper are based on content analysis on planning documents. The possibility of the disaster was not part of the urban planning before the disaster happened, so stages of prevention and preparedness was not part of the urban planning. With regard to urban planning, Devecser chose not to change the development directions, which were determined before the disaster. This is due to the recovery process took place in a short period and disaster and the recovery had not affect significantly on the problems and opportunities of the settlemen

Keretrendszer készítése hálózati folyamatok megjelöléséhez és azok automatikus begyűjtéséhez

A szakdolgozat témája egy módszer kidolgozása a hálózati adatfolyamok osztályozására. A módszer alapjaként készült rendszer megjelöli a TCP csomagokat, melyeket a hálózat egy aggregációs pontján automatikusan gyűjt

Tervezetlen szuburbanizáció és önkormányzati szuverenitás : A szuburbanizáció mint önkormányzati fejlesztési stratégia a Budapesti Agglomerációban

A dolgozatban a szakirodalmat, a hivatalos statisztikai adatokat és saját empirikus kutatási eredményeimet felhasználva vizsgáltam Telki példáján, hogy a rendszerváltás után az állam (mint politikai és intézményi környezet) milyen szerept töltött be a szuburbanizáció jellemzőinek alakulásában, a Budapesti Agglomerációban. Az állam az alulszabályozással – a szuburbanizációra vonatkozó szabályozások és az erős középszintű területi tervezés hiányával – hatott a folyamatra, engedett teret olyan lehetőségeknek, melyek egy szabályozottabb környezetben nem jelenhettek volna meg. Másrészt a privatizációval helyzetbe hozta és az önkormányzati rendszer szabályozásával érdekeltté tette és egyben „rászorította” a településeket arra, hogy a folyamat irányítását saját kezükbe vegyék. Ezek a jellemzők bár nem teljesen egyformán, de a legtöbb poszt-szocialista ország esetén megfigyelhetők. Az állami szerepvállalás hiánya a folyamat irányításában, a gyenge középszintű területi tervezés, a privatizáció és az önkormányzati rendszer nem önmagukban generálták a szuburbanizációt, de annak intenzitására hatásuk volt, ahogy a folyamat következményeire is. Ez elsősorban az agglomerációs települések egyenlőtlen fejlődését és a térbeli-társadalmi egyenlőtlenségek megerősödését eredményezte. Továbbá meghatározta a települések fenntarthatatlanná vált fejlődését is (anyagi helyzet, közműellátás hiányosságai, fokozódó közlekedési problémák). Megfelelő tervezés és szabályozás mellett feltehetően kisebb mértékben jelentkeztek volna az agglomeráció egyenlőtlen növekedésének problémái. A kutatás legfontosabb eredményei: 1) Az állam fontos szerepet játszott a rendszerváltás utáni szuburbanizáció alakításában, annak ellenére, hogy kifejezetten a folyamatra vonatkozó szabályozás nem volt. Egyfelől a folyamatot kordában tartó szabályozás hiányával, másfelől más állami rendszereken keresztül indirekt módon befolyásolta a szuburbanizáció sajátosságait és következményeit. 2) Az önkormányzati szerepvállalás mélyebb megértéséhez az önkormányzatok döntéseire ható tényezőket az önkormányzati stratégiák vizsgálatán túl nagyobb kontextusban szükséges elemezni. 3) A poszt-szocialista átmenet következményei jelentős hatással voltak a szuburbanizációra. 4) Az állam szerepe a szuburbanizáció alakulásában hozzájárult a Budapesti Agglomeráció településeinek egyenlőtlen fejlődéséhez, a társadalmi egyenlőtlenségek megerősödéséhez. 5) Az önkormányzati rendszer szabályozásának következtében a települések alapvetően saját adminisztratív határaikon belül gondolkodtak a szuburbanizációt érintő helyi, települési stratégia megalkotásakor. A más településekkel, illetve Budapesttel való együttműködés a fejlesztések során esetlegesek

A coronariarendszer komputertomográfiás vizsgálata - Országos Plakk Regiszter és Adatbázis (OPeRA)

INTRODUCTION AND AIM: Coronary computer tomography angiography is a unique non-invasive imaging technique with the capability to provide information regarding plaque quantity, burden and structure. A reliable registry is required to use the data of these examinations in research projects. The difficulty is that registries need double data entry simultaneously to the hospital information system. METHOD: Our registry solves this problem through a structured reporting tool, which generates clinical report and stores all data simultaneously. The automatically generated report is based on international guidelines. RESULTS: Between August 1. 2014 and September 1. 2015 we registered the data of 2866 patients. Coronary plaque was observed in 77.03% of the patients, 33.18% of the plaques were calcified. Severe stenosis was present in 13.71% of the patients. CONCLUSIONS: The structured reporting decreases reporting time, eliminates double data entry related errors. Our goal is to initiate a nationwide, unified registry, the National Plaque Registry and Database. Orv. Hetil., 2017, 158(3), 106-110

Mennyire elégséges a Natura 2000 hálózat a nagy diszperzió-képességű jelölő fajok védelméhez?

A Natura 2000 hálózatot az Európai Unió növény- és állatfajainak, valamint élőhelyeik védelmére alakították ki. A területek kijelölésének alapját az adott területen előforduló fajok és élőhelyek képezték. A hálózat elemei lefedik a kijelölés alapjául szolgáló, helyhez kötött és kis diszperzió képességű fajok jelentősebb populációinak élőhelyeit, azonban kevéssé ismert, mennyire fedik le a hálózat elemei a nagy diszperzió képességű fajok által használt területeket. A vizsgálat során két ragadozómadár-faj, a kerecsensólyom (Falco cherrug) és a parlagi sas (Aquila heliaca) fiatal, nyomkövető eszközzel felszerelt egyedeinek mozgását vetettük össze a Natura 2000 területekkel. A harminchat kerecsensólyom és a huszonkét parlagi sas a szülői revír elhagyása, és a revírfoglalás közötti időszakban kijelölte a két faj számára alkalmas területeket. A magyarországi adatok összességét tekintve 100%-nak, mind a kerecsensólymok, mind a parlagi sasok esetében, a koordináták kevesebb, mint 50%-a esett Natura 2000 területre. A jelölt egyedek tehát idejük kevesebb, mint felét töltötték a védelmet adó Natura 2000 területen, életük legsérülékenyebb időszakában. Az eredmény jelzi, hogy bár a Natura 2000 területek elengedhetetlenül szükségesek e fajok védelméhez, fontos, hogy rendelkezésre álljanak olyan szabályozók, és pénzügyi eszközök, amelyek biztosítják a nagy diszperzió képességű fajok védelmét a Natura 2000 hálózat területein kívül is