East European Entrants to EU: Diffidently Yours

Using voting participation data, this paper, written at the time of the "Big Bang" accession to the EU, argues that the east European entrants' determination to join the EU was coupled with vast popular uncertainty and self-doubt about that commitment. If accurate, this finding has serious implications for a possible divide between the resolutely pro-EU-membership political and business elites and the voters at large

Hungary in the European Union: 'Catching Up', Forever

In 1989, Hungary was widely seen as the most market-ready economy in eastern Europe. In terms of its per capita GDP, however, Hungary is yet to catch up to state socialist levels even after two decades, despite incorporation into theEuropean Union and sharply increased global and European trade flows..This article documents the dynamics of this process and argues that the great degree of external dependency of east-central European economies on west Schengen capital is a key factor thwarting their attempts at "catching up.

The Unbearable Whiteness of the Polish Plumber and the Hungarian Peacock Dance around “Race”

This paper reviews some of the ways in which the "Polish plumber" discussions in the EU--first in France, then in the UK--gave form to the racialization of citizens of the recently EU-member, erstwhile-state-socialist states of east-central Europe. It argues that this process is crucial to the political dynamics that have led to the Brexit crisis and reveal an implicit, racialist dimension in European integration

What Is the EU?

This interpretive article relies on insights from three critical literatures – world-systems analysis, postcolonial studies and, to the extent of an extended simile, the economic sociology of flexible global production – to propose a geo- political understanding of what the European Union (EU) is. The authors begin by interrogating the tendency within much of the current research and commentary on the EU to treat it as a state of sorts. They then outline some mechanisms – pertaining to its internal and external linkage structures – that have enabled the EU to perform successfully in a geo- political context where most of the main actors are states. Finally, drawing on critical insights from the sociology of subcontracted production and distributed organization, the authors suggest ways in which the EU, in its current form, might be thought of beyond the constraints of the current theoretical language of statehood

Magyarország az Európai Unióban: Az örök "felzárkózó"

1989-ben Magyarországra Kelet-Európa legpiacképesebb országaként tekintettek, ám az ország európai uniós csatlakozása és jelentősen megnövekedett külkereskedelme ellenére az eltelt két évtized során az egy főre jutó GDP tekintetében még az államszocialista korszak végének szintjét sem érte el. Az egykori államszocialista szektor vagyonának privatizációja és a nyugat-európai tőke uralta összeszerelő szektor meghatározó aránya miatt magas Magyarországon az exportra termelt javak importtartalma, alacsonyak a bérek, és a helyi gazdaságot az alvállalkozói rendszer világszerte ismert növekedési korlátai jellemzik

Döntés és indoklása – avagy miként szivárog a szubsztancia a formális jogba az Európai Unió keleti bővítése kapcsán

Jelen tanulmány egy nagyobb munka része, mely az Európai Unió (EU) „keleti bővítésének” politikai gazdaságtani, geopolitikai, államigazgatás-szociológiai és koloniális-diskurzív elemeivel foglalkozik. Az alábbiakban egy empirikus vizsgálatot ismertetek, melynek során ún. fordított döntéselemzésnek vetettem alá egy hivatalos dokumentumot. Ebben azon érvek logikáját rekonstruálom, melyek alapján az EU Bizottság a tíz volt szocialista tagjelölt közül kiválasztotta a bővítés „első körébe” tartozó öt államot. Empirikus anyagként egy döntő jelentőségű szövegegyüttest használok: a Bizottság hivatalos országvéleményeit a „keleti” tagjelöltekről, melyek pontosan ismertetik a kérelmek elfogadásának, illetve elutasításának indokait. (...