Clustering of disfluencies in typical, fast, and cluttered speech

A hadarás a beszéd folyamatosságának a zavara, amelyet a definíciója szerint a megakadások átlagosnál gyakoribb megjelenése jellemez. Ugyanakkor a kisszámú vizsgálat, amely a megakadások gyakoriságára irányult, ellentmondó eredményeket mutat. A jelen tanulmány célja, hogy megvizsgálja a megakadáskapcsolatokat három beszédtípusban: hadaró, gyors és tipikus beszédben. A kéttagú megakadáskapcsolatokat és a többtagú megakadássorozatokat elemeztem a gyakoriság, az összetevők száma és típusa és a megjelenés lehetséges oka szempontjából. Az eredmények szerint a komplex megakadások a hadaró beszédben a leggyakoribbak, míg a gyors beszédben a legritkábbak. A hadaró személyeknek több és hosszabb komplex megakadásaik vannak, mint a tipikus beszélőknek. Szignifikáns különbség a nyelvi tervezés nehézségére utaló komplex megakadások gyakoriságában van a két csoport között. Az eredmények egyrészt hozzájárulhatnak a hadarás diagnosztikájához, másrészt közelebb visznek ahhoz, hogy megértsük, miért van perceptuálisan több megakadás a hadaró beszédben, mint a tipikusban. Emellett megerősítik azt a feltételezést is, hogy a hadarás nyelvi zavar

DISFLUENCIES IN THE SPONTANEOUS SPEECH OF VARIOUS AGE GROUPS: DATA FROM HUNGARIAN

A general ageing of the organism, including hormonal, psychological, and cognitive changes, affects the person’s speech production, too. The slowdown of mental operations and of the speech organs may affect the fluency of speech, but relatively few papers are specifically devoted to disfluencies in old people’s speech, and the various authors disagree concerning frequency data. In the present paper, we examine disfluencies of young and old speakers from the point of view of their frequency and temporal features. The results show that in natural spontaneous narratives, when the task did not involve any particular mental effort, disfluencies occurred in roughly equal numbers with both age groups. In a speech situation made mentally more demanding, we attested such phenomena more frequently in our young subjects’ speech. There are differences between the two age groups both with respect to the types and temporal features of disfluencies

Voice onset time in language acquisition: Data from Hungarian

VOT provides important information about the language acquisition especially how the motor speech skill is being refined. Our hypotheses were the following: 1) If the age increases, the mean and standard deviation of VOTs decrease. 2) The VOTs of Hungarian-speaking children become similar to adults' VOTs at the age of 11. 3) The differences between genders depend on the age and the types of plosives. In this study 30 Hungarian-speaking children were participated in three age groups (9-, 11- and 13-year-olds). The VOTs of voiceless plosives ([p], [t], [k]) were analyzed in spontaneous speech. Our hypotheses were only partially proved by the results. There were significant differences between VOTs of the different plosives in all age groups. There were age differences in VOTs of all three plosives: with increasing age, the means of the VOTs of [p], [k] decreased, and the mean of the VOTs of [t] increased. Gender differences in VOTs depended on the age of the speakers

A beszédfejlődés kisgyermekkortól kamaszkorig

A gyermeknyelvi kutatások döntő többsége főként az első életévekben lezajló fejlődést mutatja be, habár az anyanyelv-elsajátítás nem zárul le ekkor, fontos fejlődés történik még 6–7 éves kor után is. A jelen összefoglaló tanulmány a magyar gyermekek beszédfejlődésével kapcsolatos eredményeket mutatja be hároméves kortól kamaszkorig. Kitér a beszédszervek változásaira, a kiejtés, a szókincs és a nyelvtan fejlődésére, majd bemutatja a folyamatos beszéd fejlődésének legfontosabb jellemzőit. Röviden arról is szól, hogyan alkalmazzák a gyermekek a beszédet különféle kommunikációs szándékaik kifejezésére, illetve a társalgásban való megfelelő részvételre