A hepatitis C-vírus-fertőzés és kezelésének költségvonzata

Absztrakt A hepatitis C-vírus-fertőzés a Föld lakosságának 2–3%-át érinti és a betegséghez társuló egyéni következmények mellett igen jelentős össztársadalmi gazdasági problémát jelent. A kiadások elsősorban a nagyszámú fel nem ismert vagy előrehaladott stádiumban felismert betegnél kialakuló májcirrhosis szövődményeihez, a hepaticus encephalopathia, az ascites, a varixvérzés és a hepatocellularis carcinoma ellátásához, valamint a májátültetéshez kapcsolódnak. Nem elhanyagolhatók ugyanakkor a munkában töltött minőségi életévek számának csökkenése miatti veszteségek, valamint a fertőzés kezelésének költségei sem. Utóbbiak az új, interferonmentes terápiák megjelenésével némiképp megemelkedtek a korábbi, proteázgátlóval együtt vagy a nélkül alkalmazott pegilált interferon plusz ribavirin terápiákhoz képest, ugyanakkor komoly megtakarítást jelenthet, hogy lényegesen kevesebb mellékhatással és ehhez kapcsolódó költséggel kell számolni. A témakörben megjelent közlemények szerint a fertőzöttek szűrőprogramokkal történő megtalálása és hatékony készítményekkel történő kezelése rövid távon jelentős többletforrást igényel, de – túl azon, hogy a legtöbbször iatrogén úton okozott betegség meggyógyítása morális társadalmi kötelesség – hosszú távon egyértelműen megtakarítást eredményez. Orv. Hetil., 2015, 156(21), 862–868

A hepatitis C virus (HCV) fertőzés pathogenesise: a genetikai és az immunológiai tényezők, valamint az oxidativ stress szerepe és a kórokozó virus sajátosságai, különös tekintettel a HCV-okozta betegségekben és a tünetmentes virushordozó állapotban = Pathogenesis of hepatitis C virus (HCV) infection: the role of the genetic and immunological factors, the oxidative stress and the viral features in the HCV-related diseases and in the symptomfree virus carriers

Genetikai, immunológiai és környezeti tényezők potenciális szerepe krónikus hepatitis C virus (HCV) infekcióban: összehasonlitó vizsgálatok aktiv HCV hepatitises betegekben és tünetmentes "egészséges" virushordozókban. 1. Sem a haemochromatosis gen mutációk, sem a CTLA4 polymorfizmusok nem befolyásolják a HCV-okozta májbetegség aktivitását, az angiotensin convertalo enzym (ACE) gen deletio azoban kedvező hatásu az anti-HCV terapia kimenetelére. 2. Az NK és B sejek felszinén levő CD81 molekula overexpressioja, valamint a regulatoros T sejtek termelte transformáló növekedési faktor (TGFbeta1), és az utóbbi által a cytotoxikus sejteken downregulált NKG2D aktiváló receptor - meghatározó szerepet játszanak a HCV infecióban kulcsfontosságu károsodott cellularis immunválaszban 3. A plasma TGFbeta1, a hyaluronsav és a procollagen-III-peptid szintek - mint a fibrogenesis markerei - kórosan emelkedettek krónikus aktiv HCV hepatitisben, de nem a tünetmentes virus-hordozókban. Az interferon + ribavirin antiviralis terapia gátolhatja a fibrogenesist, függetlenül a virológiai választól. 4. Mint additiv környezeti tényező, a SEN virus ko-infekció, gyakran előfordul HCV fertőzésben, és jelenléte negativan befolyásolja az anti-HCV terapia hatását krónikus C hepatitisben. | Genetic, immunologic and environmental factors and their potential role in the pathogenesis of chronic hepatitis C virus (HCV) infection: a comparison between active HCV hepatitis and symptomfree 'healthy' virus carriers. 1. Neither haemochromatosis gene mutations, nor CTLA4 polymorphisms influence the activity of HCV-related liver disease, however, ACE gene deletion has a favourable effect on the outcome of anti-HCV treatment in chronic hepatitis C. 2. Overexpression of CD81 molecule on NK and B cells, as well as transforming growth factor beta1 (TGFbeta1) secreted by regulatory T cells, and downregulated NKG2D activating receptor on cytotoxic effector cells, may play a privotal role in the impaired cell mediated immunity in active HCV infection 3. Plasma TGFbeta1, hyalurinic acid and procollagene-III-peptide levels - as markers of fibrogenesis - are elevated in active hepatitis C patients, but not in symptomfree carriers. Interferon + ribavirin therapy may inhibit fibrogenesis independently of virological response in chronic HCV hepatitis. 4. SEN virus co-infection, - as an additive environmetal factor - frequently occuring in HCV patients, decreases the effect of anti-HCV treatment

Korszakváltás a krónikus C-vírus hepatitis terápiájában – új direkt ható antivirális szerek

Absztrakt A krónikus C-vírus hepatitis kezelés nélkül 15–25 év alatt májzsugort, májelégtelenséget, májrákot okozhat. A krónikus C hepatitis kezelésében túlzás nélkül forradalminak nevezhető változást hozott a telaprevir és a boceprevir után a simeprevir, majd a második generációs direkt antivirális szerek, a nukleotidanalóg polimerázgátló sofosbuvir, az újabb proteázgátlók, az asunaprevir és a paritaprevir, az NS5A-gátlók, mint a daclatasvir, a ledipasvir és az ombitasvir, továbbá a nem nukleotidanalóg polimerázgátló, a dasabuvir elérhetővé válása. E készítmények kombinációival még a legnehezebben kezelhető betegcsoportokban is – a korábbi kezelésekhez képest rövidebb idő alatt és sokkal kevesebb mellékhatással – 90% feletti gyógyulás érhető el. Kizárólag szakmai szempontokat figyelembe véve minden, hepatitis C-vírus-fertőzött beteg antivirális kezelése indokolt, és biztonságosságuk miatt valamennyi, kezelésre szoruló betegnél egyértelműen az interferonmentes kezelés az optimális. A szerzők áttekintik a legújabb kezelési lehetőségeket, amelyekkel már a hepatitis C-vírus teljes eradikációja sem utópia, ez azonban jól megtervezett, megszervezett szűrőprogramok nélkül nem lehetséges. Orv. Hetil., 2015, 156(21), 841–848

Hepaticus encephalopathia = Hepatic Encephalopathy

Ez az összefoglaló közlemény a krónikus májbetegségek előrehaladott stádiumában gyakran fellépő egyik súlyos komplikáció, a hepaticus encephalopathia klinikai jellemzőivel, diagnosztikájával, ellátásával foglalkozik. A potenciálisan reverzibilis állapot az érdemi klinikai tünettel nem járó működészavartól a májkómáig terjedő, széles skálán mozgó központi idegrendszeri működészavart jelent, a legkülönbözőbb neurológiai és/vagy pszichiátriai manifesztációkkal. Jelentősen rontja az életminőséget és az életkilátásokat, és mind az érintettek, mind a környezetükben élők, mind pedig az ellátórendszerek számára jelentős terhet jelent. A kórképpel és ellátásával kapcsolatban több szempontot megjelenítő összefoglalók és ajánlások láttak napvilágot. Patológiája nem teljesen ismert, nevezéktana és diagnosztikája nem teljesen egységes, megelőzése és terápiája nem teljesen megoldott. Abban viszont teljes a szakmai egyetértés, hogy megjelenése kedvezőtlen prognosztikai jel, fontos a korai felimerése, és elengedhetetlen a tünetekkel járó megjelenési formák és a kiváltó okok mielőbbi hatékony kezelése. This is a review article on hepatic encephalopathy, a frequent complication of advanced chronic liver disease, summarizing several clinical, diagnostic and management issues. The spectrum of this potentially reversible central nervous system disturbance extends from subclinical malfunctions to hepatic coma and may present in neurological and/or psychiatric manifestations. It is associated with a reduced quality of life, life-expectancy, and a huge personal and societal burden for the individuals, their relatives and for the healthcare system. Several reviews and recommendations have been published on different aspects of its pathology and management. The pathology is not completely explored, no complete agreement on the classification and diagnosis, and the prevention and therapy are not completely solved. However, there is a wide consensus regarding its negative prognostic value as well as regarding importance of early recognition and early effective treatment of overt manifestations and precipitating conditions

A krónikus vírushepatitisek hazai ellátási rendszerének sajátosságai

A Hepatitis Regiszter a Magyar Gasztroenterológai Társaság Hepatológiai Szekciója által a Májbetegekért Alapítvány közreműködésével létrehozott és üzemeltetett rendszer, amely a krónikus hepatitis B és C interferonalapú kezelésének nyilvántartására, valamint az engedélyezési folyamat elektronikus megvalósítására készült. A regiszter segítségével vált tisztázhatóvá a hepatitis C elleni új, hármas kezelésre várakozók száma és összetétele: 3000, korábban sikertelenül kezelt betegnél indokolt és lehetséges az újrakezelés, 40%-uknál a májbetegség már cirrhosis stádiumában van, és 40%-uk volt a korábbi kettős kezelésre nullreagáló. A rendszer a benyújtott IFN-alapú kezelési kérelmekhez automatikusan hozzárendeli a szakmai ajánlásban, illetve finanszírozási protokollban meghatározott prioritási indexet, ami a kezelés sürgősségének mérőszáma. Legfőbb meghatározója a fibrosis mértéke, de szerepelnek benne a betegség progressziójának mértékét, a gyógyhajlamot és speciális szempontokat tükröző összetevők is. Orv. Hetil., 2013, 154, 1151–1155. | Hepatitis Registry was developed by the Hepatology Section of the Hungarian Gastroenterology Society with the contribution of the Foundation for Liver Patients. The main task was to register all interferon based treatments of chronic hepatitis C and B and to facilitate the preauthorization process. The registry helped to clarify the number and characteristics of hepatitis C patients waiting for triple therapy; 3000 previously failed patients are still eligible for protease inhibitor therapy, 40% of them already developed cirrhosis stage and 40% are null responders to the previous therapy. As a file is created for treatment authorization, the system counts automatically the Priority Index according to the calculation set in the guideline. Priority Index reflects the urgency of treatment. The most prominent parameter of the Index is the degree of fibrosis, but it also takes into account the progression rate, prognostic factors, and special situations. Orv. Hetil., 2013, 154, 1151–1155

Miscellanea. Levelek a szerkesztőhöz. Beszámoló. OH-KVÍZ

Beszámoló. Cost-Effectiveness in Liver Disorders (CELD) Budapest, 2016. június 23–25. | „Százezren az Anyák Házáért program” – Hiánypótló kutatás a család szerepéről a gyermekek kórházi tartózkodása alat

Diagnosis and antiviral therapy of hepatitis B and D – Hungarian Consensus Guideline : Effective from 20 September 2019 until withdrawal

Diagnosis and treatment of HBV±HDV infection means for the patient to be able to maintain working capacity, to increase quality of life, to prevent cancer, and to prolong life expectancy, while society benefits from eliminating the chances of further transmission of the viruses, and decreasing the incidence and overall costs of serious complications. The guidelines outline the treatment algorithms that have been in place since 2019, developed at a consensus meeting of physicians involved in treating these diseases. The indications of treatment is based upon viral examinations (including viral nucleic acid determination) with determinations of disease activity and stage of related liver disease (by laboratory tests, pathologic, and/or non-invasive methods, i.e., elastographies or biochemical scores), and excluding contraindications. The first choices of therapy in chronic hepatitis B infection includes pegylated interferon for 48 weeks or continuous nucleotide/nucleoside analogue (NAs: entecavir or tenofovir). NAs must be continued for at least 12 months after hepatitis B surface antigen seroconversion. Some NAs are not available/not routinely used in Hungary. Lamivudine is no longer a first choice; patients currently taking lamivudine must switch if response is inadequate. Appropriate treatment of patients taking immunosuppressive medications is highly recommended. Pegylated interferon based therapy is recommended for the treatment of concomitant hepatitis D infection

Changes of plasma fasting carnitine ester profile in patients with ulcerative colitis

AIM: To determine the plasma carnitine ester profile in adult patients with ulcerative culitis (UC) and compared with healthy control subjects. METHOD: Using ESI triple quadrupole tandem mass spectrometry, the carnitine ester profile was measured in 44 patients with UC and 44 age- and sex-matched healthy controls. RESULTS: There was no significant difference in the fasting free carnitine level between the patients with UC and the healthy controls. The fasting propionyl- (0.331 ± 0.019 vs 0.392 ± 0.017 μmol/L), butyryl- (0.219 ± 0.014 vs 0.265 ± 0.012), and isovalerylcarnitine (0.111 ± 0.008 vs 0.134 ± 0.008) levels were decreased in the UC patients. By contrast, the level of octanoyl- (0.147 ± 0.009 vs 0.114 ± 0.008), decanoyl- (0.180 ± 0.012 vs 0.137 ± 0.008), myristoyl- (0.048 ± 0.003 vs 0.039 ± 0.003), palmitoyl- (0.128 ± 0.006 vs 0.109 ± 0.004), palmitoleyl- (0.042 ± 0.003 vs 0.031 ± 0.002) and oleylcarnitine (0.183 ± 0.007 vs 0.163 ± 0.007; P < 0.05 in all comparisons) were increased in the patients with UC. CONCLUSION: Our data suggest selective involvement of the carnitine esters in UC patients, probably due to their altered metabolism