Drónok meghajtás szerinti lehetséges szerkezeti felépítései = Possible Drone Structures by Propulsion

A pilóta nélküli légi járművek (UAV-k) kritikus platformokként jelentek meg különböző területeken, beleértve a megfigyelést, a felderítést, a logisztikát és a légi fényképezést. A meghajtórendszerek döntő szerepet játszanak az UAV-k hatékony és megbízható működésének lehetővé tételében. Az ideális meghajtórendszer kiválasztása számos tényezőtől függ, például a feladat követelményeitől, a repülés időtartamától, a hasznos teherbírástól és a környezeti/környezetvédelmi szempontoktól. Míg a múltban a belső égésű motorok domináltak, kedvező tulajdonságaik miatt egyre nagyobb teret nyernek az elektromos és hibrid rendszerek. A meghajtástechnológia folyamatos fejlődése ígéretesnek bizonyul, a jövőben nagy teljesítményű, hatékonyabb és környezetbarátabb UAV-k gyártását teheti lehetővé. Ez az összefoglaló áttekintést nyújt az UAV-kban használt különböző meghajtási rendszerekről, kiemelve azok legfontosabb jellemzőit, előnyeit és kihívásait. Unmanned Aerial Vehicles (UAVs) have emerged as critical platforms in various fields, including surveillance, reconnaissance, logistics and aerial photography. Propulsion systems play a crucial role in enabling UAVs to operate efficiently and reliably. The selection of the ideal propulsion system depends on a number of factors, such as mission requirements, flight duration, payload capacity and environment/environmental considerations. While internal combustion engines have dominated in the past, electric and hybrid systems are gaining ground due to their favourable characteristics. The continuous development of propulsion technology is promising and could enable the future production of more powerful, efficient and environmentally friendly UAVs. This summary provides an overview of the different propulsion systems used in UAVs, highlighting their main features, advantages and challenges

A légi járművek adatfeldolgozó és adattovábbító rendszere – az Air Data Computer = Aircraft Air Data Processing and Transmission System – The Air Data Computer

A repülések során különböző levegőparaméter-adatok folyamatos mérése történik. A beérkező információk szükségesek a pilóták és a berendezések számára a különböző feladatok végrehajtásához és a biztonságos repülés megvalósításához. A korszerű számítástechnikai eszközök lehetőséget biztosítanak a mechanikai műszerek és műszerrendszerek modernizációjára. A számítógépek és egyéb digitális berendezések alkalmazásával a hagyományostól eltérő módon valósítják meg az adatok feldolgozását, továbbítását, valamint azok megjelenítését. A cikkben a szerzők ismertetik a modern légi járműveken alkalmazott repülési adatok rendszerének felépítését, a rendszerrészek feladatait és azok működését. During the flights, various air data are continuously measured. The incoming information is necessary for pilots and equipment to perform various tasks and achieve safe flight. Modern computer equipment provides an opportunity to upgrade mechanical instruments and instrument systems. With the use of computers and other digital equipment, the processing, transmission and display of data are carried out in a different way than conventional. In this article, the authors describe the structure of the Air Data System used in modern aircraft, the tasks of the system components and their operation

Munkadrónok egy modern légikikötő mindennapjaiban

Rohamosan fejlődő világunkban egyre nagyobb igény mutatkozik a légi szállítási volumen növelésére, ami a légijárművek eszközparkjának számszerű növekedése mellett a légikikötők területi, minőségi és szolgáltatásbéli fejlődését hozza magával. Az emberi munkaerő véges kapacitása generálja a következő feladatot, miszerint milyen megoldás kínálható ennek a kiváltására és tehermentesítésére. Kézenfekvőnek tűnik a már oly sok helyen sikerrel használt pilóta nélküli légijárművek alkalmazása, de nyomban érkezik a repülésbiztonság oldaláról, hogy „miként integrálható egy ember által és egy ember jelenléte nélküli légi eszköz egy és ugyanazon légtérbe, egy munkaterületre?”. A szerzők az ennek kutatására létrejövő projektben keresik a választ, hogy milyen légijármű milyen feladatokra és milyen szenzorok segítségével lehet leginkább hatékony részese egy modern repülőtér koncepciójának

Forgószárnyas pilóta nélküli légijárművek

The weight of these flying devices ranges from some dekagrams to ten tons. They can be used even in cases when the mission is too dangerous to risk the life of human beings, so the main field of their application is the military aviation (reconnaissance, observati on, and even armed att ack). The practical solutions of their airframe structure are more colourful than that of the traditional manned aircraft airframe structures. It is understandable considering that even extraordinary soluti ons can be tried with relati vely small financial risk. The airframes of Unmanned Aerial Vehicles are smaller and their designers are not so keen for conventional solutions. By their airframe structure, three diff erent categories can be separated: fi xed wing, rotary wing and hybrid. By the takeoff and landing solutions, also there are three categories: Horizontal Take Off and Landing – HTOL), Vertical Take Off and Landing – VTOL) and their combination. The objective of this paper is to introduce the performance of VTOL types and to present their possible applicability as well as their limitations.Pilóta nélküli repülőgépeket, helikoptereket évtizedek óta fejlesztenek a gyártók, ilyen eszközök tömege néhány dkg-tól tí z tonnáig terjedhet. Ezeket olyan feladatokhoz is használhatják, amelyek túl veszélyesek ahhoz, hogy emberek életét kockáztassak, éppen ezért elsősorban a katonai repülésben jutott ak szerephez (felderítésnél, megfigyelésnél, vagy akár fegyveres támadásoknál). A pilóta nélküli légijárművek sárkányszerkezeti megoldásai „színesebbek” mint a pilóták által vezetett gépeké, ami azzal magyarázható, hogy a nem szokványos megoldások is jóval kisebb anyagi kockázatt al próbálhatók ki. Az UAV-k(Unmanned Air Vehicle) sárkányszerkezete is kisebb és a tervezők sem annyira elfogultak az egyes megoldásokat illetően. A sárkányszerkezet kialakítását tekintve alapvetően három különböző megoldás ismerhető fel: merevszárnyas; forgószárnyas; hibrid hajtású kialakítás. A fel és leszállás módja szerint három csoportba sorolhatók: vízszintesen felszálló (Horizontal Take Off and Landing – HTOL), függőlegesen felszálló (Verti cal Take Off and Landig – VTOL), és ezek kombinációja. Az írásmű célja a VTOL tí pusok paramétereinek ismertetése, az alkalmazási lehetőségek és korlátozások bemutatása.&nbsp

Rakéta hajtóművek

IgenNe

Új repülőgépek kiválasztásának néhány szempontja

IgenNe

A pilóta nélküli légi járművek meghajtási rendszerei

A pilóta nélküli légi járműveket (UAV) megjelenésük óta számos kérdés övezi. Kétség sem fér hozzá, ezen eszközök használata megreformálta a repülést nemcsak katonai, de a civil felhasználást tekintve is. Nap mint nap számos olyan terület jelenik meg, amely hatékony működéséhez hozzájárulhat meglétük, és a 21. század kielégítő technológiai fejlettsége lehetőséget biztosít arra, hogy hatásfokukat kedvező irányba növelve új kihívások elé állíthassuk ezeket a segédeszközöket. Az ehhez szükséges teljesítmény jelentősen összefügg azzal, hogy milyen meghajtási technológiát választunk, az erre irányuló kutatások és fejlesztések így az egyik legfontosabb irányt képezik. A cikk a lehetséges meghajtási rendszereket tárgyalja, működési elvüket legfontosabb jellemzőikkel. Fontos kiemelni, milyen elvárásokat követelnek meg az adott felhasználási területek, így ezek alapján szükséges kiválasztani a megfelelő szerkezeti felépítést. Figyelembe kell venni továbbá a jövőben megjelenő potenciális kihívásokat. Egyre tágabb teret kap a tisztán elektromos meghajtás, nemcsak földön, de a levegőben is, így a rendszerek energiaellátása és annak iparága is. A cikk igyekszik átfogó nézetet adni és több szemszögből is összehasonlítani az UAV-k meghajtási rendszereit azok minden előnyével és hátrányával