Tabletták várt hatása és színe/mérete közötti kapcsolatok = Expectations of drug effects based on colour and size of tablets

Cél: Egy gyógyszer vagy kezelés teljes hatásának fontos részét képezik az ún. nem-specifikus vagy placebo-hatások. E nem-specifikus hatások egyik forrását a gyógyszerek perceptuális jellemzői (szín, méret) által kiváltott elvárások jelentik. Jelen munka célja a tabletták színe/mérete és hatásai/mellékhatásai közötti várt kapcsolatok vizsgálata. Módszer: 100 alsóéves egyetemi hallgató töltött ki egy 12 gyakori gyógyszerhatást és 9 mellékhatást tartalmazó kérdőívet. Minden egyes esetben a résztvevőknek azt a 3-at kellett kiválasztani 15 különböző méretű és színű gyógyszer fényképéből, amely véleményük szerint a leginkább kapcsolódik az adott hatáshoz/mellékhatáshoz. Eredmények: Az összesen 21 tételből a színek tekintetében 19, a méretek vonatkozásában 16 esetben volt szignifikáns eltérés a várt egyenletes eloszlástól, és 12, illetve 11 esetben specifikus preferenciát is sikerült kimutatni. A preferenciák az adatok testi funkciók/szervrendszerek, valamint fő hatásirány (serkentő/nyugtató) szerinti csoportosítása után is megmaradtak, mind a színek, mind a méretek vonatkozásában. Következtetések: A talált színpreferenciák (elsősorban a fehér, a sárga és a piros vonatkozásában) jórészt megfeleltek a korábbi eredményeknek, ugyanakkor meglepően erősek a vizsgált populációban. A méretekkel kapcsolatos preferenciák szintén erősen, ám nehezen értelmezhetők, mivel a legnagyobb tabletta (oblong) alakja nagyon hasonlít a kapszulákéra. A gyógyszerek perceptuális jellemzői által kiváltott elvárások kölcsönhatásban állnak azok biológiai hatásával, így több úton-módon is befolyásolhatják a gyógyulást: közvetlen pszichofiziológiai mechanizmusok vagy a betegek együttműködésének (compliance, adherence) javításával. Emellett nem kívánt mellékhatásokat is kiválthatnak. A nem specifikus gyógyszerhatások/mellékhatások és ezek eredetének (öröklött, kulturális vagy saját tapasztalatból származó) vizsgálata és jobb megértése segíthet a hatásosabb és egyben kevesebb mellékhatással bíró gyógyszerek kiválasztásában és tervezésében. | Aim: A considerable proportion of the total effect of a drug or treatment can be due to the so-called placebo or non-specific effects. Important sources of such non-specific effects are the expectations evoked by the perceptual characteristics (e.g. colour, size) of the curatives. The aim of the present study was to study the expectations toward the connections between certain drug effects/side effects and colour/size of tablets. Methods: 100 undergraduate university students were asked to fill out a test sheet containing 12 common drug effects and 9 side effects. For each item, the participants had to choose 3 out of 15 pictures of differently coloured and shaped tablets, which were, according to their opinion, the mostly associated with the given effect/side effect. Results: Using chi-square tests, significant differences from the theoretical equal distribution was found in 19 out of 21 cases (for colours) and in 16 out of 21 cases (for sizes), and special preferences were also found in 12 and 11 cases, respectively. After compressing data according to bodily functions/organ systems and main effects (stimulant/sedative), all distributions have differed significantly from equality, regarding both pill colour and size. Discussion: The colour preferences found (especially in case of white, yellow and red colours) are basically in accordance with the previous results but their strength is surprisingly high in the investigated population. The size preferences are also strong, but their interpretation can be dubious, as the biggest tablet (oblong shaped) could be misinterpreted as a capsule. The expectations evoked by perceptual characteristics of drugs can interact with their biological effects, and can affect recovery in many ways: via direct psychophysiological effects and via improving patients’ compliance. They are able to cause side effects, too. From this point of view, the studying and understanding of non-specific drug effects/side effects and their sources (hereditary, cultural or learned origin) can help to choose and to design curatives which are more effective and have less side effects

Military carrier choice during the Covid-19 pandemic in Hungary

Covid-19 pandemic has changed availability of reasonable jobs. To avoid joblessness, many young adults selected military service in Hungary. The aim of this research was to study their motivation, their individual needs and the way they think about the military forces. In this study, half-structured, focus group interviews with standard questions have been qualitatively analyzed by applying the Grounded Theory (GT) method. Three levels of coding were applied: open (basic), axial and selective coding. This process resulted in fewer codes representing larger categories leading to a final concentrated overview of the interviews. Three selective codes (Enrollment, Pathfinding, Fulfillment), and many sub-codes were identified. We could establish that the effect of the Covid-19 pandemic for the military career-choice really can be detected in many individuals. The military force offers for them safe, predictable existence and career image, in which, in addition to continuous learning and development, teamwork and camaraderie provides major motivations

A Rövidített Egészségszorongás-kérdőív (SHAI) magyar verziójának kérdőíves validálása és pszichometriai értékelése = Validation and psychometric evaluation of the Hungarian version of the Short Health Anxiety Inventory (SHAI)

Elméleti háttér és célkitűzés: Jelen kutatás célja a Rövidített Egészségszorongás-kérdőív (Short Health Anxiety Inventory — SHAI; Salkovskis, Rimes, Warwick, &amp; Clark, 2002) magyar verziójának elkészítése, pszichometriai értékelése és kérdőíves validálása volt. Módszerek: A vizsgálatban 441 alsóéves egyetemista (37% férfi; átlagéletkor: 20,5±1,33 év) vett részt, összesen 5 kérdőív kitöltésével (SHAI; Szomatoszenzoros Amplifikáció — SSAS; Vonásszorongás — STAI-T; Szubjektív Testi Tünetek — PHQ-15; WHO Jól-lét — WBI-5). Eredmények: A megerősítő faktorelemzés mind a két-, mind a háromfaktoros verzió esetében jó illeszkedési mutatókat eredményezett, ezért az irodalomban inkább elfogadott két alskálás (Beteggé válás észlelt valószínűsége; Betegség észlelt következménye) megoldás használatát javasoljuk. A kérdőív magyar verziója jó belső konzisztenciával (Cronbach-alfa = 0,83) bírt, a STAI-T, az SSAS és a PHQ-15 skálákkal közepes erősségű (Pearson-r: 0,33—0,44; p<0,001) korrelációt mutatott, míg a WBI-5 esetében az együttjárás gyengébbnek és negatív irányúnak mutatkozott (—0,26; p<0,001). Következtetések: Az eredmények alapján a kérdőív pszichometriai szempontból megfelelőnek tűnik, ugyanakkor a végső értékeléshez a vizsgálatot érdemes volna más mintákon is megismételni. | Aim: The study aimed at the preparation, psychometric evaluation and questionnaire-based validation of the Hungarian version of the Short Health Anxiety Inventory (SHAI; Salkovskis et al. 2002). Methods: 441 undergraduate students (37% male; mean age: 20.5±1.33 yrs) completed five questionnaires (SHAI; Somatosensory Amplification — SSAS; Trait Anxiety — STAI-T; Subjective Somatic Symptoms — PHQ-15; Well-being — WHO-WB). Results: The confirmatory factor analysis indicated equally good fit between the empirical data and the two- and three-factor-models described in the literature. In the light of the international findings, the use of two subscales (Illness Likelihood and Illness Severity) seems to be preferable. The Hungarian version of the questionnaire has shown good internal consistency (Cronbach’s alfa = 0.83) and medium level correlations (Pearson’s coefficients between 0.33 and 0.44; p<0,001) with the STAI-T, SSAS and PHQ-15 scales. The association with the WBI-5 was weaker and negative (r = —0.26; p<0.001). Conclusion: According to the results, the Hungarian version of the SHAI has good psychometric properties. To come to a final conclusion, replication of the study in different samples would be necessary

A placebo alkalmazásának etikai vonatkozásai = The Ethical Aspects of Giving Placebos

Jelen tanulmány a placebo terápiás és klinikai kutatásokban történő felhasználásának etikai kérdéseit veszi sorra, külön hangsúlyt helyezve a megtévesztés, az egészségügyi hátrány, a kutatási torzítás és a teljes körű tájékoztatás kérdéskörére. Az összefoglaló kitér a terápiás és klinikai hatásvizsgálatok során alkalmazott gyakorlati placebófelhasználás jellemzőire, összefoglalva a téma kurrens irodalmát, külön hangsúllyal a Köteles és munkatársai (2007) összefoglalóját követő, szakterületet érintő fejleményekre és kutatási eredményekre. A 20. századot követően a farmakocentrikus orvostudomány, főleg az etikai kérdésfelvetés mentén, a placebót negatívnak bélyegezte, ezen bélyeg pedig begyűrűzött a gyógyítás makrokontextusába, befolyásolva és nehezítve a placebo hatékony felhasználását a betegségek gyógyításában, az öngyógyító mechanizmusok elősegítésében és a tünetek enyhítésében. Napjainkra azonban a placebo témakörében végzett kutatások egyértelmű eredményeinek köszönhetően egyrészről a placebo felhasználását vitató kérdés fókusza a „lehet-e” kérdésről a „szabad-e” kérdésre módosult, az etikai megfontolások mentén pedig a fókusz tovább változik, immár nem a „szabad-e”, hanem a „hogyan kell alkalmazni” válik releváns kérdéssé

A szubjektív alvásminőség kérdőíves vizsgálata : a Groningen Alvásminőség Skála hazai validálása = A questionnaire based study of subjective sleep quality: The psychometric evaluation of the Hungarian version of the Groningen Sleep Quality Scale

Jelen tanulmányban bemutatjuk a Groningen Alvásminőség Skála (Groningen Sleep Quality Scale) magyar verziójának 201 személy adatain nyugvó pszichometriai jellemzőit. A skálát két független mintán — 123 egyetemista és 78 pszichiátriai beteg által kitöltött kérdőív alapján — vizsgáltuk meg. A Groningen Alvásminőség Skála belső reliabilitása mindkét minta esetében kifejezetten jónak bizonyult, a Cronbach alfa értéke mindkét esetben meghaladta a 0,85-ös értéket. A skála validitás vizsgálatát 4 különböző kérdőív — a WHO jóllét kérdőív rövidített változata (WBI-5), a Beck Depresszió Kérdőív rövidített változata (BDI-R), a Szubjektív Testi Tünet Skála (PHQ-15) és a Vonásszorongás kérdőív (STAI-T) segítségével végeztük el. A négy kérdőív adatai és az egyes kérdőívek alvásminőségre vonatkozó tételei mindkét mintán szignifikáns és közepesen erős korrelációt mutattak a Groningen Alvásminőség Skálán nyert eredményekkel. A skála bináris logisztikus regresszió analízise alapján a WHO-5, a PHQ-15 és (tendenciaszinten) a BDI-R szignifikáns hatása a teljes variancia egynegyedét magyarázta meg. Az eredmények alapján a Groningen Alvásminőség Skála magyar verziója kifejezetten jó pszichometriai jellemzőkkel bír, ezért úgy véljük, hogy a skála értékesen bővítheti a szubjektív alvásminőséget vizsgáló mérőeszközök sorát. | In the present article we examine the psychometric characteristics of the Hungarian version of the Groningen Sleep Quality Scale, based on the data of 201 individuals. The reliability and the validity of the scale was tested on two independent samples, composed by a healthy population of 123 university students and a patient population of 78 patients from a psychiatric department, respectively. The reliability of the Groningen Sleep Quality Scale proved to be considerably good, with the Cronbach alpha exceeding the .85 value in the two different samples. We analysed the validity of the scale by contrasting its results with four different questionnaires: the short version of WHO Well-Being Questionnaire — WBI-5, the short version of the Beck Depression Inventory — BDI-R, the Somatic Symptom Scale — PHQ-15 and the Trait Anxiety Scale — STAI-T. The results of the four questionnaires, and the sleep related items of the given questionnaires showed a significant and moderately strong correlation with the results of the Groningen Sleep Quality Questionnaire in both samples. Based on the results of the binary logistic regression analysis, the WHO-5, the PHQ-15, and (at tendency-level) the BDI-R showed a significant effect, by explaining one quarter of the whole variance of the scale. According to the results, the Hungarian version of the Groningen Sleep Quality Scale is sound from psychometric point of view therefore we consider that the scale is a valuable tool for the measurement of subjective sleep quality

Community Supported Agriculture as a Driver of Food-Related Well-Being

Background: There is a growing amount of research interest to understand the role of food in well-being. The demand for community supported agriculture (CSA), bringing people spatially, economically, and socially closer to food, is continuously expanding. CSAs play an important role in both sustainable agriculture practices and influencing consumers’ food-related practices, but yet have received little attention in well-being research. Methods: This study explores food-related well-being among CSA members by using an exploratory, qualitative research design and a thematic analysis of semi-structured interviews. Results: The findings stress the relevance of psychological, social, and spiritual aspects of food-related well-being beyond the nutritional characteristics of food in CSA. Conclusion: The role of sustainable agriculture in contributing to food-related well-being becomes particularly evident based on consumers’ experiences. These results are important in convincing people that their food-related experiences belong to their perceived well-being as well as stimulating people to elevate their multidimensional expectations in relation to food