Fogbél eredetű őssejtek fluoreszcens és mágneses válogatásának összehasonlító vizsgálata

L

Role of the Pathogenic Oral Flora in Postoperative Pneumonia in Neurosurgical Patients

Az bakteriális pneumónia az egyik leggyakoribb felnőttkori fertőző betegség, mely statisztikai adatok alapján morbiditás és mortalitás tekintetében is élen jár. Nem véletlen tehát, hogy az invazív terápiás beavatkozások során rutinszerűvé vált a profilaktikus antibiotikumok használata. Sebészi kezelések kapcsán leginkább a cefalosporinok terjedtek el, melyek azonban a posztoperatív pneumóniák kezelésében is komoly szereppel bírnak. Vizsgálataink során a preoperatívan, profilaktikus célból adott cefazolin, cefuroxim és cefamandol posztoperatív pneumónia szempontjából nagy jelentőségű szájüregi baktériumflórával szembeni hatékonyságát elemeztük a pneumóniát tekintve magas rizikójú populációt képviselő idegsebészeti betegek körében. Emellett vizsgáltuk a cefuroxim, cefamandol, ceftriaxon, ceftazidim és cefepim hörgőváladékból kitenyészett baktériumokra vonatkozó hatékonyságát nozokomiális purulens bronchopneumónia esetében. A cefazolin, cefuroxim és cefamandol a nyálban kifejezetten alacsony koncentrációt ért el, amely a kitenyészett baktériumok döntő többségére számottevő hatással nincs, így a patogén orális flóra posztoperatív pneumóniát előidéző szerepét illetően preventív hatásukat eredményeink nem igazolták. A purulens bronchopneumónia esetében a tenyésztés alapján választott antibiotikumos kezelés nem hozza meg mindig kellő időben a várt javulást. Eredményeink alapján ennek egyik fő oka az antibiotikum hörgőváladékba történő igen kismértékű penetrációjában keresendő. Egyedül a ceftriaxon koncentrációja (1.4±1.2 mg/l) haladta meg a hörgőváladékban a legalacsonyabb, kimutatható koncentrációs értéket (0.5 mg/l), míg a cefuroxim, cefamandol, ceftazidim és cefepim koncentrációja ez alatt maradt. Megfigyeléseink alapján az posztoperatív pneumónia szempontjából magas rizikójú betegcsoportokban a preoperatív lokális orális antiszeptikumok alkalmazásának lehetősége merül fel, míg purulens bronchopneumóniában a célzott antibiotikum terápia kiegészítéseként az expektorálást elősegítő ápolási technikák jelentősége látszik felértékelődni. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy a jövőben az egymást súlyosbító és időben parallel lefutású betegségek együttes, komplex és individuális kezelési terve jelenthesse a korszerű betegellátás alapját, melynek megvalósítása magas rizikójú betegcsoportokban elsősorban a klinikai centrumok felelősségteljes feladata lehet. ----- Bacterial bronchopneumonia is one of the most common infectious diseases in adults, with a well-known high morbidity and mortality, especially in old patients. Administration of cephalosporins to patients as prophylaxis for high-risk surgical procedures at the time of induction of general anaesthesia is routinely done in many institutes and they are also often choosen for the therapy of nosocomial bronchopneumonia. In the present study, the efficacy of pre-operative cephalosporin prophylaxis in controlling the growth of pathogenic oral flora in patients undergoing neurosurgical procedures was investigated and the effectiveness of the applied antibiotic therapy in the sputum in case of postoperative pneumonia was also determined. Unfortunately, the concentrations of every cephalosporin tested was very low in the saliva; cefazolin, cefuroxime, and cefamandole did not reach the MIC values of the majority of the bacteria, and therefore had only a very moderate effect on the oral flora, and thus the potential prevention of postoperative pneumonia. The level of cefalosporins used for the therapy of purulent bronchopneumonia in serum corresponded to the reported results in the literature, but only the mean concentration of ceftriaxone exceeded the 0.5 mg/l detectability level in the sputum while cefuroxime, cefamandole, ceftazidime and cefepime remained under this level. Furthermore, the mean concentration of every investigated antibiotics did not reach the MIC values of the bacteria isolated from the purulent bronchial secretion. Based on our observations in high risk patiens the completion of prophylactic cephalosporins with supplementary local antiseptic drugs for reduction the pathogen oral bacterias in the saliva can be suggested. In case of purulent bronchopneumonia, the low penetration rate of the investigated cephalosporins into the sputum does not ensure an appropriate drug concentration for elimination the pathogen bacteria, so the role of expectorant physiotherapeutical technics in treating pneumonia seem to be revaluated. In summary, in high risk patients - such as older people, presence of multiple serious diseases or possibility of oncoming deterioted level of consciousness - decrease of pathogen oral flora by preoperative dental treatment and use of oral antiseptic pills or solutions would be expedient

A fogászatban alkalmazható keresztkötött hialuronsav alapú hidrogélrendszerek szintézise és hatóanyag leadásának vizsgálata

A hialuronsav biológiai lebonthatóságát, biokompatibilitását kiaknázva a hialuronsav alapú rendszerek alkalmazása egyre nagyobb teret kap a fogászatban is. A célzott hatóanyagszállítás megvalósítására az egyik legelterjedtebb eljárás a biopolimerek keresztkötése. Jelen munka célja olyan hialuronsavbázisú rendszerek előállítása és vizsgálata, amelyek a fogászatban is alkalmazható hatóanyag-leadó rendszerek alapjául szolgálhatnak. A különböző arányban (25, 50, 75, 100%) térhálósított szerkezetek kialakítása a hialuronsav és a 2,2’ (etiléndioxi)bisz(etilamin) kondenzációs reakciójával, karbodiimid felhasználásával történt. A részecskék méretének meghatározásakor a dinamikus lézer fényszórás fotometriai (DLS) mérések eredményeként megállapítható, hogy mind a négy módosított polimer trimodális méreteloszlást mutatott, továbbá, hogy a módosítás arányának növekedésével a részecskék mérete csökkent. A transzmissziós elektronmikroszkópos (TEM) felvételek szintén alátámasztják ezen eredményeket. A keresztkötött származékok hatóanyagleadó tulajdonságának jellemzése fotometriás méréstechnikával történt, modellvegyületként metilénkéket alkalmazva. Eredményeink azt bizonyították, hogy a keresztkötő ágens arányának növelésével a hatóanyag kioldódásának sebessége növekszik, amely a további kísérletekben egy új injektálható hatóanyag-kibocsátó rendszer fejlesztésének alapját képezheti

PerioChip klórhexidin-glükonát felszabadulásának vizsgálata különböző pH-k esetén = The Chlorhexidine gluconate release profile from PerioChip® in various pH solutions: an in vitro stud

A parodontális kezelések során a mechanikus terápia kiegészítésére alkalmazhatók olyan kémiai anyagok, melyekkel a szájban fellelhető patogén baktériumok szaporodása visszaszorítható, a gyógyulási folyamat elősegíthető. Ennek egyik eszköze lehet a PerioChip® is, mint egy klórhexidin-glükonát (CHX) leadására képes rendszer. Jelen munkánk célja ezen rendszer hatóanyag-leadó tulajdonságának vizsgálata különböző pH-jú puffer oldatok alkalmazása során. Munkánkat 4-12 pH tartományban végeztük el univerzális Britton-Robinson puffert, illetve 7,4-es pH-jú PBS puffer oldatot alkalmazva kioldódási közegként. A kioldódást 1 hét időintervallumon követtük figyelemmel, és a kioldódott CHX men - nyiségét HPLC módszer segítségével határoztuk meg. A savas pH kedvező hatással volt a kioldódásra, gyors ütemben szabadult fel a hatóanyag 86,9%-a, de még pH 6 esetében is közel 80%-os volt a hatóanyag-leadás. Mindezek bázikus pH-n jelentősen kisebb értékeket mutattak, pH 8 esetében közel 40%, míg pH 10, és pH 12-nél már csak 30%-os nagyságrendbe estek. Eredményeink szerint a pH-változásnak jelentős hatása van a kioldódott CHX mennyiségére, és a kioldódás dinamikájára is

Fogbél eredetű őssejtek fluoreszcens és mágneses válogatásának összehasonlító vizsgálata = Comparison of sorting of fluorescently and magnetically labelled dental pulp stem cells

Stem cells are present in many tissues, such as dental pulp. Stem cells can be easily isolated from dental pulp because third molars are often removed from patients. Stem cells could be separated from the tissue derived heterogeneous cell population. There are two main methods to separate a cell type from the other ones: the fluorescence activated cell sorting (FACS) and the magnetic activated cell sorting (MACS). The aim of this study was to compare these methods' effect on cell surviving and population growth after sorting on dental pulp cells. The anti-STRO-1 antibody was used as primary antibody to specifically label stem cells. Two secondary antibodies were used: magnetic or fluorescent labelled. We sorted the cells by MACS or by FACS or by combination of both (MACS-FACS). Our results show that the effectivity of MACS and FACS sorting are comparable while of MACS-FACS was significantly higher (MACS 79.53 +/- 5.78%, FACS 88.27 +/- 3.70%, MACS-FACS 98.43 +/- 0.67%). The cell surviving and the post-sorting population growth, on the contrary, are very different. The cell population is growing on first week after MACS but after FACS did not. Moreover, after MACS-FACS, on first week the cell number of population decreased. Taken together, our results suggest to use MACS instead of FACS, at least in case of sorting dental pulp stem cells with anti-STRO-1 antibody