MODIFICATION OF THE PROPERTIES OF POLYOLEFINS WITH LOW AND HIGH MOLECULAR MASS ADDITIVES

For about 10 years intense research work has been going on for the modification of the properties of polyolefins. The effect of surfactants, elastomers and filling materials has primarily been investigated upon semicrystalline polyolefins. Studies on interfacial interactions as well as on deformation mechanisms enabled the prediction of the properties of polymers. By determining the rules of modification, the interfacial interactions and the structure of the interfacial layer new polymer compositions called MODYLEN product family with favourable properties have been developed

MECHANISM OF CATIONIC LACTAM POLYMERIZATION

The authors suggested a new mechanism for the interpretation of cationic lactam polymerization according to which in the chain propagation reaction. through the appropriate intermediates. compounds belonging to various polymer homologous series are formed and additional polymerization processes are superimposed onto the original ones. On the basis of the new mechanism a kinetic model has been developed by the computer simulation of which rate and equilibrium constants could be determined. The latter enabled. a good quantitative description of polymerization

Túl drága az olcsó hitel – a családi otthonteremtési kedvezmény támogatott hitelkamatainak vizsgálata

Az újonnan szerződött lakáshitelek volumenének mintegy 15 százalékát a családi otthonteremtési kedvezményhez (CSOK) kapcsolódó, államilag támogatott hitelek teszik ki. Az aggregált kamatstatisztikák alapján ezen támogatott lakáshitelek átlagos teljes ügyleti – azaz az állami támogatással való kiegészítést is tartalmazó – kamatlába érdemben meghaladja a piaci alapú lakáshitelek átlagos kamatlábát. Ez a kamatkülönbözet már 2021 első felében is meghaladta az 1 százalékpontot, majd a jegybanki kamatemelési ciklus elindulásával párhuzamosan tovább emelkedett. Tanulmányunk fő kérdése, hogy a piaci és a támogatott lakáshitelek kamatlába közötti különbség indokolható-e a CSOK-hitelek eltérő összetételével és magasabb kockázatával. A támogatott jelleg parciális hatásának azonosítása érdekében kétféleképpen is szűrünk a kamatlábakat befolyásoló egyéb változókra: egyrészt OLS-regressziót futtatunk a hitelkamatokra egyéb kontrollváltozók bevonásával, másrészt kihasználjuk, hogy egyes adósok piaci és támogatott hitelt egyaránt felvettek, ami az azonos körülmények miatt természetes kontrollt jelent az összetételhatás jelentős részére. Eredményeink alapján a CSOK-hitelek magasabb ügyleti kamatlábát nem az összetételhatás okozza. Meglátásunk szerint a kamatkülönbözet fő oka a banki verseny hiánya a támogatott hitelek piacán, amely a jogszabályi keretek azon sajátosságából adódik, hogy az ügyfél mindenképpen rögzített kamatlábat fizet, és nem érdekelt a banki ajánlatok egymás közötti versenyeztetésében.* Journal of Economic Literature (JEL) kód: G21, G51, H32

A Nemzeti Eszközkezelő szerepe a nem fizető adósok lakhatásának megőrzésében

A 2008-as globális válságot követő években a hazai lakossági adósok egy érdemi része nem tudta folytatni hiteleinek törlesztését. A leginkább rászoruló nem teljesítő jelzáloghitel-adósok lakhatásának megőrzése érdekében 2011-ben létrejött a Nemzeti Eszközkezelő (NET) Zrt. és az általa megvalósított eszközkezelői program. Az intézmény 2020 végén megszűnt, az ügyfelek jelentős része pedig kilépett a programból. A tanulmány célja, hogy részleteiben bemutassa a NET működését és ügyfeleit, elsősorban a bérlővé vált adósok helyzetén keresztül értékelve a programot. A kutatásban az intézmény vezetőivel folytatott szakértői interjúkra és a NET adminisztratív adatbázisára, valamint 1068 NET-ügyfél kérdőíves felmérésére támaszkodtunk. Eredményeink szerint a programban részt vevő ügyfeleknek az országos átlagnál alacsonyabb az iskolai végzettségük, és kedvezőtlenebb a jövedelmi helyzetük. Jórészt devizában adósodtak el, és helyzetük a válság miatti törlesztőrészlet-emelkedés és a munkaerőpiaci helyzet romlása, illetve a megtakarítások hiánya miatt vált kilátástalanná. Helyzetük javulását érdemben támogatta a NET-program, ugyanis mind a késedelmes lakbérfizetés, mind a lakásvesztés aránya minimális maradt körükben, a 2019-ben bevezetett kedvezményes visszavásárlás révén pedig 86 százalékuk újra ingatlana tulajdonosává vált. A programból vezető kiutak alakulását multinomiális logisztikus regresszióval vizsgáltuk. Eredményeink alapján a magasabb jövedelműek és a programba viszonylag későn belépők tudták nagyobb eséllyel visszavásárolni ingatlanukat. Ezen belül a többkeresős és többgyermekes háztartások, a magasabb iskolai végzettségűek és a kisebb tartozással rendelkezők nagyobb eséllyel tudták egy összegben visszavásárolni a lakást, mint részletre.* Journal of Economic Literature (JEL) kód: D14, E51, R20

A babaváró kölcsön hitelpiaci és reálgazdasági hatásai

Az államilag támogatott babaváró kölcsön 2019 júliusában került bevezetésre. A termék annak szabad felhasználású jellege és maximálisan igényelhető nagysága miatt jelentős hitelfelvételt generált a lakosság körében, így gyorsan a hitelpiac meghatározó termékévé vált. Tanulmányunkban az e hitelt felvevők körében az MNB által 2020 júniusában végzett online kérdőíves felmérés adataira támaszkodtunk, amelyet az összes szerződött házaspár 10 százaléka töltött ki. Azt vizsgáltuk, hogy a babaváró hitelek mekkora addicionalitást, illetve helyettesítést eredményeztek a hazai lakossági hitelpiacon. Kiegészítésképpen idősoros aggregált adatokon OLS becslést végeztünk, amely alapján a babaváróhitel-volumen 73 százaléka, míg a kérdőíves felmérés alapján az adósok 63 százaléka jelentkezett többletkereslettel a hazai lakossági hitelpiacon. Ha figyelmen kívül hagyjuk azokat, akik saját forrásból is megvalósították volna a hitelcéljukat, a babaváró kölcsönök ennél kisebb része, körülbelül fele jelent addicionális hatást – ezt tekinthetjük a program első körös reálgazdasági hatásának. Multinomiális logit modell segítségével továbbá azt találtuk, hogy a babaváró hitelek a relatíve alacsonyabb jövedelmű, alacsonyabb végzettségű, kisebb megtakarítással rendelkező hitelfelvevői szegmens esetében jelentettek érdemi segítséget a hitelcélok megvalósításához, a tehetősebb adósok körében inkább a saját forrás felhasználását vagy egy másik hitel felvételét váltották ki.* Journal of Economic Literature (JEL) kód: D14, E51, R20

Kontrollált stabilitású polimer nano- és biokompozitok kifejlesztése és ellenőrzött gyártástechnológiája = Development of polymer nano- and biocomposites of designed stability and controlled technology for their production

A projekt megvalósítása során új nano- és biostruktúrákat (nano-antacid, bio/szénnanoszál) állítottunk elő, melyek hatóanyag-hordozóként, segédanyagként alkalmazhatók. Hatóanyagok morfológiáját (pl. amorfizálás) segédanyagok jelenlétében szabályoztuk. Korszerű (részben újonnan kifejlesztett) analitikai és matematikai (kemometria, kvantumkémiai) módszerekkel segítettük elő a fáziskölcsönhatások/felületmódosítások hatásának megértését. Így optimális technológiákat és receptúrákat választhattunk ki égésgátló hatású (pl. foszforszármazékok, nanorészecskék) és gyógyszer (pl. antacid, diuretikum, béta-blokkoló és Alzhimer-kór ellenes) hatóanyagok formulálására. Szabályozott mini/szuperkritikus-extrúzióval terjesztettük ki ezeket az eredményeket (a jól biohasznosuló) amorf gyógyszer-készítmények stabilitásának biztosítására. Kontrollált electrospinning technikával előállított nanoszálakal egy évet meghaladó stabilitást bizonyítottuk. Nanostruktúrált nedvességzáró bevonatok kifejlesztésével hidrolízis-érzékeny hatóanyagok stabilitását sikerült megőrizni. Az alkalmazástechnikai lehetőségek biogyógyszerészeti és égésgátlási irányba is bővültek (pl. probiotikum nanoformulálása, önkioltó PP és TP-PUR előállítása). Az ipari léptékű kontrollált gyártás előkészítésére in-line analitikai módszerek, szabályozott reaktor és extrúder alkalmazásával megnövelt léptékű kísérletekre került sor. Az eredményeket 51 közlemény, 2 szabadalom, PhD, OTDK, TDK dolgozatok formájában dokumentáltuk. | The realization of the project resulted in preparation of new nano/biostructures (nano-antacide, bio/carbonfiber), which can be applied as drug delivery and auxiliary additives. The morphology of active ingredients (amorpization) was controlled in presence of excipients. We promoted the understanding of the influences of interfacial interactions and surface modifications by modern/new analytical and mathematical (chemometry, quantum chemistry) methods. Thus optimal technologies and recipes could be chosen for formulation of active flame retardant (phosphorous derivatives, nanoparticles) and pharmaceutical (antacid, diuretic, beta-blocker and anti-Alzhimer- disease) ingredients. We extended these results to the stabilization of amorphous pharmaceuticals of good bioavailability by controlled mini/supercritical extrusion. In the case of nanofibers prepared by controlled electrospinning more than one year stability could be proven. The stability of hydrolysis-sensitive actives could be preserved by developing nanostructured humidity-barrier coating. The applicability of the results could be extended to biopharmacy and fire safety (nanoformulation of probiotics, preparation of self-extinguishing PP and TP-PUR) direction. In order to prepare the industrial scale production we applied in-line analytical methods, controlled reactor and extruder at larger scale experiments. We documented the results in 51 scientific papers, 2 patent claims, PhD theses, OTDK, TDK reports

FLAME RETARDED, REINFORCED POLYPROPYLENE TECHNICAL FIBRES

A new simple method has been elaborated for increasing the strength of oriented polypropylene fibres by additives. The principle of the process is the incorporation of inorganic fillers (such as talc or CaCO3 ) into polypropylene matrix material in a manner that allows maintaining the stretch ability of the fibre formed in this way. A new halogen free additive system has been developed which contains reactive P, N, Si and Zn derivatives that react with each other in the production line forming a flame retarded polypropylene fibre by reactive extrusion. The influence of the additive system under combustion is based on the formation of a closed intumescent surface layer, that hinders the heat and flammable material transport

Characterization of two marker chromosomes in a patient with acute nonlymphocytic leukemia by two-color fluorescence in situ hybridization

A patient with acute nonlymphocytic leukemia (ANLL), M5b according to French-American-British (FAB) classification, showed monosomy 16, an extra 1p−, and a 21q+. These derivative chromosomes could not be defined by GTG-banding. For better characterization, we performed two-color fluorescence in situ hybridization (FISH) experiments applying DNA libraries from sorted human chromosomes, chromosome-specific repetitive probes, and a band-specific YAC-clone. With these FISH studies the karyotype could be characterized as 46,XY,+der(1)t(1;21)(p11;?),−16,der(21)t(16;21)(p11.1;q22)