A kiégés és a depresszió diagnosztizálásának elősegítése demográfiai és munkahelyi védő- és kockázati tényezőik feltárásával egészségügyi szakdolgozók körében

Absztrakt Bevezetés: A depresszió és a kiégés gyakran lép fel együtt egészségügyi szakdolgozók körében. Bár tüneteik hasonlóak, kezelésük eltérő, így mihamarabbi felismerésük rendkívül fontos. Célkitűzés: A kiégés és a depresszió demográfiai és munkahelyi rizikó-, valamint védőtényezőinek feltárása és diagnosztizálásuk elősegítése. Módszer: A depressziót a rövidített Beck Depresszió Kérdőívvel, a kiégést a Maslach Kiégés Leltárral mértük 1713 egészségügyi szakdolgozó körében keresztmetszeti adatfelvétellel. A kockázati és védőtényezőket t-próbával és varianciaanalízissel tártuk fel. Eredmények: A depresszió és a legalább közepes szintű kiégés prevalenciája egyenként 35,1% és 34–74% volt. A partner/gyermek megléte, a hosszabb, valamint a járóbeteg-ellátásban való munkaviszony a kiégés védőtényezőjének bizonyult. A partner hiánya és a férfi nem egyenként a depresszió és a deperszonalizáció kockázati tényezőjeként jelent meg. Következtetések: A depresszió és a kiégés magas prevalenciája egészségügyi szakdolgozók körében jelentős közegészségügyi probléma. A két tünetegyüttes kutatásunkban feltárt kockázati és védőtényezőinek ismerete megkönnyítheti időben történő diagnosztizálásukat és hatékony kezelésüket. Orv. Hetil., 2015, 156(32), 1288–1297

Munkahelyi pszichoszociális kockázati tényezők kapcsolata a depressziós tünetegyüttessel a magyar munkavállalók körében: Az Országos Munkahelyi Stresszfelmérés előzetes eredményei

Introduction: Research has shown that psychosocial stress acts as a risk factor for mental disorders. Aim: The present study aims at processing the preliminary results of the Hungarian Survey of Work Stress, concerning the relationship between depressive symptoms and work stress. Methods: Cross-sectional survey among Hungarian workers was carried out (n = 1058, 27.5% man, 72.5% woman, age 37.2 years, SD = 11 years). Psychosocial factors were measured using the COPSOQ II questionnaire, while BDI-9 was used for the assessment of depressive symptoms. Statistical analysis was carried out applying Spearman's correlation and logistic regression. Results: A quarter of the workers reported moderate or severe symptoms of depression (BDI≥19). The study confirmed the association between depressive symptoms and work-family conflict (OR = 2.21, CI: 1.82-2.68), possibilities for development (OR = 0.76, CI: 0.59-0.97) meaning of work (OR = 0.69, CI: 0.59-0.89) and commitment (OR = 0.60, CI: 0.47-0.78). Conclusion: The results point toward the need of such organizational measures that allow for the reduction of psychosocial stress

A megküzdési stratégiák negatív és pozitív prediktív kapcsolata a kiégés három dimenziójával orvostanhallgatók körében | Negative and positive predictive relationships between coping strategies and the three burnout dimensions among Hungarian medical students

Bevezetés: Az orvostanhallgatók körében gyakori kiégés hatékony kezeléséhez és megelőzéséhez a kiégés és a stresszkezelő megküzdési stratégiák közötti kapcsolat ismerete elengedhetetlen, amelyről azonban kevés hazai adat áll rendelkezésre. Célkitűzés: A kiégés prevalenciájának és a megküzdési stratégiákkal való összefüggéseinek feltárása orvostanhallgatóknál. Módszer: Keresztmetszeti vizsgálat (N = 292), amelyben a kiégést a Maslach Kiégés-teszt Hallgatói Változatával, a megküzdési stratégiákat a Folkman–Lazarus-féle Konfliktusmegoldó Kérdőívvel és az egészségtudatos magatartásra vonatkozó kérdésekkel vizsgáltuk. A kiégés megküzdési stratégiákkal való kapcsolatát lineáris regresszióval tártuk fel. Eredmények: A magas szintű kiégés prevalenciája 25–56% volt. Míg a problémaközpontú megküzdési stratégiák és a segítségkérés egyenként a kimerülés és a cinizmus védőfaktorai, addig a hatékonyságcsökkenés kockázati tényezői voltak. Az érzelemközpontú megküzdési stratégiák a kimerülés és a cinizmus rizikó-, míg a hatékonyságcsökkenés védő tényezői voltak. Az egészségtudatos magatartás a kimerülés védő- és a hatékonyságcsökkenés kockázati faktora volt. Következtetések: A kiégés hatékony kezelése a legjellemzőbb kiégési dimenziót célzó megküzdési stratégiák alkalmazásával érhető el. Orv. Hetil., 2014, 155(32), 1273–1280. | Introduction: Effective management and prevention of widespread burnout among medical students in Hungary require thorough understanding of its relations to coping strategies, which lacks sufficient data. Aim: To explore the prevalence of burnout and its relations to coping strategies among medical students. Method: Cross-sectional study with 292 participants. Burnout was assessed by the Maslach Burnout Inventory-Student Survey. Coping strategies were evaluated by the Folkman–Lazarus Ways of Coping Questionnaire and questions about health-maintenance behaviours. Associations between burnout and coping strategies were explored with linear regression analyses. Results: The prevalence of high-level burnout was 25–56%. Both problem-focused coping and support-seeking were protective factors of exhaustion and cynicism, however, they predicted reduced personal accomplishment. Emotion-focused coping predicted exhaustion and cynicism and correlated negatively with reduced personal accomplishment. Health-maintenance behaviours were protective factors for exhaustion and predicted reduced personal accomplishment. Conclusions: Deployment of coping strategies that target the most prevalent burnout dimension may improve effective management of burnout