Egy ókori gabonaörlő szerkezet – a taposómalom újjászületése

A gabonaőrlő szerkezetek fejlődéstörténetének kutatása (az őrlőkövektől a vízimalmokig) az Erdélyi Múzeum-Egyesület Műszaki Tudományok Szakosztályának kiemelt témaköre. A magyargyerőmonostori, a kisbaconi, vagy a torockói kutatások eredményeit jó néhány közlemény, tanulmánykötet tartalmazza. Jelen dolgozat egy kevésbé ismert őrlőszerkezetet, a taposómalmot, annak gyártási folyamatát mutatja be, kapcsolatot teremtve az elméleti kutatások és a gyakorlati kivitelezés között. Bár muzeális rendeltetéssel készült technikatörténeti objektumként is jelentős alkotás. A mohácsi taposómalom 5,4 méter átmérőjű taposókerekét a belsejében lépkedő személy testsúlya hozza forgásba. A szerkezetnek kétlépcsős, gyorsító fogaskerék-áttétele van, ami az őrlőköves gabonamalmokra jellemző forgási sebességre növeli a taposókerék alacsony, az őrlésre alkalmatlan fordulatát. Az utolsó fogaskerék függőleges tengelyére támaszkodik az őrlőkő pár felső, forgó köve. Ezt az őrlő egység többi részeleme egészíti ki. A taposómalom három funkcionális részből tevődik össze: a taposókerék; a gyorsító fogaskerék-áttételek és az őrlő kőpárt magában foglaló gabonamalom

Könnyű sportrepülőgép tervezése szélcsatorna tesztek és korszerű tervezőprogramok alkalmazásával

Jelen tanulmányi anyag egy könnyűszerkezetes sportrepülőgép (LSA) előzetes tervezését mutatja be – kitérve ennek különböző tervezési fázisaira, illetve szélcsatorna kísérleteire – amely különös figyelmet fordít egy könnyűszerkezetü, nagy hatótávolságú, alacsony üzemanyagfogyasztású, illetve kis költségvetésű repülőgép gyártására. Számos szélcsatorna-teszt végrehajtására került sor, a repülőgép aerodinamikai számításainak fejlesztésére. Az előzetes tervezési számításokat, illetve a szélcsatorna kísérleteket sorozatos repülési kísérletek követik, amik segítségével meghatározhatjuk a repülő valós teljesítményét és dinamikai stabilitását

Egy korszerű tervezési elveken alapuló, könnyű repülőgép bemutatása

Egy megtervezett, korszerű, alacsony költségvetésű, könnyű szerkezetű, kis üzemanyag fogyasztású, nagy hatótávolságú repülőgép bemutatása jelen dolgozat témája. A tervezést piackutatási tanulmány is megelőzte a hazai előállítási-gyártási és értékesítési lehetőségek felmérése céljából. A GAMA tanulmányok szerint, a könnyű sport repülőgépek 20-25%-a jelenleg dugattyús motorok felhasználásával készül, és ez az arány pár éven belül elérheti a 35-50%-ot. Az FAA (Federal Aviation Association) 20 éves prognózisa szerint a könnyű sportrepülőgépk piaca 825 repülőgéppel nőtt évente 2013-ig, majd azt követően 335 repülőgép éves szintre stabilizálódik a piaci kereslet. A tervezés elsődleges szakaszát szélcsatorna tesztek és repülesi tesztek fogják követni, melyek segítségével megálapítható a repülő teljesítmenye

Preliminary Design of a LSA Aircraft Using Wind Tunnel Tests

This paper presents preliminary results concerning the design and aerodynamic calculations of a light sport aircraft (LSA). These were performed for a new lightweight, low cost, low fuel consumption and long-range aircraft. The design process was based on specific software tools as Advanced Aircraft Analysis (AAA), XFlr 5 aerodynamic and dynamic stability analysis, and Catia design, according to CS-LSA requirements. The calculations were accomplished by a series of tests performed in the wind tunnel in order to assess experimentally the aerodynamic characteristics of the airplane

Flight Control System Design and Analysis of a Light Sport Aircraft with Emphasis on Multibody Dynamics and Aerodynamic Analysis

The present contribution is a companion paper of [9] which presents a preliminary design of the flight control system of a Light Sport Aircraft (based on previous wind tunnel analysis), validation process, aerodynamic simulations in ANSYS CFX and multibody dynamics in Adams. The main purpose of this study is to obtain knowledge on simulation software’s, as Ansys and Adams, in order to design, calculate and improve the flight control mechanism of an ultralight aircraft

Egy ókori gabonaörlő szerkezet – a taposómalom újjászületése = Construction of an ancient grainmill – the rebirth of the treadmill

A gabonaőrlő szerkezetek fejlődéstörténetének kutatása (az őrlőkövektől a vízimalmokig) az Erdélyi Múzeum-Egyesület Műszaki Tudományok Szakosztályának kiemelt témaköre. A magyargyerőmonostori, a kisbaconi, vagy a torockói kutatások eredményeit jó néhány közlemény, tanulmánykötet tartalmazza. Jelen dolgozat egy kevésbé ismert őrlőszerkezetet, a taposómalmot, annak gyártási folyamatát mutatja be, kapcsolatot teremtve az elméleti kutatások és a gyakorlati kivitelezés között. Bár muzeális rendeltetéssel készült technikatörténeti objektumként is jelentős alkotás. A mohácsi taposómalom 5,4 méter átmérőjű taposókerekét belsejében lépkedő személy testsúlya hozza forgásba. A szerkezetnek kétlépcsős, gyorsító fogaskerék áttétele van, ami az őrlőköves gabonamalmokra jellemző forgási sebességre növeli a taposókerék alacsony, az őrlésre alkalmatlan fordulatát. Az utolsó fogaskerék függőleges tengelyére támaszkodik az őrlőkő pár felső, forgó köve. Ezt az őrlő egység többi részeleme egészíti ki. A taposómalom három funkcionális részből tevődik össze: a taposókerék; a gyorsító fogaskerék áttételek és az őrlő kőpárt magában foglaló gabonamalom