Effects of forest edge on pest control service provided by birds in fragmented temperate forests

Controlling herbivorous insects by insectivorous birds is one of the most important regulating services in forest ecosystems. The fragmentation of forests and the associated increase of edge effect, however, influences forest bird communities and thereby may have an impact on biological control via the modification of prey-predator interactions. In the present study we aimed to examine how insectivorous bird abundance and their predation on artificial caterpillars were affected by forest edges and vegetation structure in fragmented temperate forests of southwest Hungary. We found an unexpected negative humped-shaped pattern for predation rate as well as for bird abundance, having peaks both at the edge and in the interior (50 m from the edge). We found a positive correlation between bird abundance and predation rate, therefore the important role of birds in insect pest control was supported. Interestingly, the abundance of insectivorous birds had negative relationships to forest structure variables, such as tree basal area and tree species richness. This unexpected pattern may be a result of the context-dependency of edge effects that cannot be fully explained by our study. It highlights the need for more studies to explore the general pattern of edge effect on insect pest control

A Szolnoki Flis: sztratigráfia, biofácies, litofácies és ősföldrajzi kapcsolatai = The Szolnok Flysch: stratigraphy, bio- and lithofacies and its paleographical constraints

1. A kutatás során áttanulmányoztuk az eddig publikált szakirodalmi hátteret és az összes elérhető fúrási dokumentációt. 2. Mintegy 100 fúrási magmintát írtunk le és gyűjtöttünk be 3. Foraminifera és nannoplankton vizsgálatokkal meghatároztuk a fúrómagok korát és az ősmaradvány együttesek révén a paleo-környezetet. 4. Elvégeztük a litosztratigráfiai és mikropaleontológiai adatok megfeleltetését A vizsgálat során a Szolnoki Flishez tartozónak tekintettük a Mecseki zóna mindazon felső kréta - paleogén üledékeit, amelyek számottevő mennyiségű durva törmeléket (homokkő, konglomerátum) tartalmaztak A legfontosabb eredmények: 1./ A Szolnoki Flis képződése nem volt folyamatos. 2./ A Szolnoki Flis legalább kettő, de valószínűleg három szedimentációs ciklus terméke: felső kréta, paleocén/eocén átmenet, középső-felső eocén-oligocén. Az alsó miocénre már befejeződött az üledékképződés vagy nyom nélkül lepusztultak az ekkor képződött üledékek. 3./ Az egyes összletek, a krétától az oligocénig egymáshoz képest regressziós jelleget mutatnak a batiális/pelágikus környezettől (kréta-paleocén/alsó eocén) a mély-neritikus (középső-felső eocén) és az epikontinentális (oligocén) környezet felé. 4./ A Szolnoki Flisben - bár hasonló üledékes stílusú -, de megkülönböztethető tagozatok ismerhetők fel az egyes idő-intervallumokban. 5./ A Szolnoki Flis nem a külső kárpáti flis óceánban képződött, hanem peremi helyzetben, a kontinentális lemez szegélyén. A legközelebbi korrelációt a mármarosi, autochton helyzetű belső kárpáti flissel mutatja. 6./ A Szolnoki Flisben csak az eocén összlet nevezhető valódi flisnek. | During the research: 1. All published materials on the Szolnok Flysch as well as the borehole documentations have been studied 2. More than 100 drilling cores have been determined, described and sampled 3. Foraminifera and calcareous nannoplankton helped to determine the age and the facies of the cores 4. Lithostratigraphic and micropaleontological data have been combined and interpreted The Szolnok Flysch has been defined as a Late Cretaceous to Oligocene siliciclastic complex containing a large amount of coarse clastics and occurreing in the Mecsek zone. Most important results: 1. There was no continuous sedimentation in the Szolnok Flysch belt 2. At least two or three sedimentary cycles built up the flysch-complex: Late Cretaceous, Late Paleocene/Early Eocene transitional beds, Middle to Late Eocene and Oligocene cycle. There was no deposition during the Early Miocene. 3. The individual members of the flysch show a regressional trend compared to each-other: from pelagic/bathyal (Late Cretaceous, Late Paleocene/Early Eocene) environments through the deep-neritic (Middle to Late Eocene) to the epicontinental (Oligocene) 4. Although similar in their depositional style, but discrete, individual lithostratigraphic members can be distinguished inside the Szolnok Flysch complex 5. The sediments of the Szolnok Flysch deposited in an epi-continental position on the northern margin of the Tisza unit. Its closest relationship point toward the autochtonous Inner-Carpathian flysches of Maramures. 6. Only the Eocene part of the complex can be treated as a true turbidite-dominated flysch

Freshwater ecosystems: research, policy and applications

Safeguarding water is a key challenge of the twenty-first century. Freshwater is vital for our socio-economic development, food and energy provisioning, recreation, biodiversity and to maintain ecosystems and their services supporting our well-being. Water is highlighted in the sustainable development goals (SDGs) of the United Nations Development Program that give an agenda for humanity until 2030, in SDG 6 (https://www.un.org/sustainabledevelopment/water-and-sanitation/). This goal has six targets regarding drinking water, sanitation, pollution, water-use efficiency, water resource management and aquatic ecosystems, in which significant progress must be made by 2030. These targets also indicate the large diversity of freshwater-related issues that range from human health and governance to ecosystem services

KÖRNYEZETI JÖVŐKUTATÁS: MAGYARORSZÁG 2050

A magyarországi természeti és környezeti állapot változása számos kihívást tartogat számunkra a következő évtizedekben. Annak érdekében, hogy proaktívan tudjunk e változásokkal számolni és rájuk reagálni, lényeges, hogy a megfelelő kutatási potenciál és tudás rendelkezésre álljon számunkra ezen problémák kezelésére. A múlt ismerete mellett (Mihók et al., 2017) a jövő lehetséges változásainak feltérképezése segít abban, hogy célzott kutatások indításával hatékonyabban fel tudjunk készülni az előttünk álló kihívásokra. Az MTA Ökológiai Kutatóközpont (MTA ÖK) kezdeményezésére a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központjával való együttműködésben 2016-ban indult a Környezeti jövőkutatás: Magyarország 2050 című program, melynek tárgya azon lehetséges veszélyek és lehetőségek feltérképezése, amelyek alapvetően befolyásolhatják Magyarország környezeti állapotát, a hazai biológiai sokféleség és ökoszisztéma szolgáltatások védelmét 2050-ig. A projekt célja, hogy ezen lehetőségek és veszélyek feltárásával javaslatot tegyen olyan kutatási irányokra, témakörökre, amelyek hatékonyan és célzottan segíthetik a természetmegőrzést a következő évtizedekben, valamint hogy további szakmai és közéleti diskurzust generáljon. A kutatócsoportban kooperatívan működött együtt – többek között – ökológus, humán egészségügyi és jövőkutató szakember. További széles látókörű hazai szakértők és jövőkutatók közreműködésével összegyűjtött és értékelt jövőelgondolások alapján a kutatócsoport ökológiai szempontú lehetséges és kutatható témaköröket fogalmazott meg. A metodológiai megfontolások rövid áttekintése után jelen cikk a Magyarországon 2050-re előre tekintő lehetséges és kutatandó komplex ökológiai és humán egészségügyi összefüggéseket mutatja be, azzal a szándékkal, hogy egyrészt további szakmai diskurzust generáljon, illetve a jövővel való szisztematikus foglalkozás jelentőségét hangsúlyozza a szakmai közösség számára, másrészt, hogy tudományos alapozást biztosítson a döntéshozók számára a jövőbeli környezeti változásokhoz kapcsolódó döntéshozatal folyamatában